Kripto adózás haladóknak

Megosztom

A Bitcoin csúcs elérését követően sokaknak képződött árfolyamnyeresége. Az első örömteli pillanatok után azonban előjön, hogy kell-e adóznom a megszerzett jövedelem után.

A válasz igen, de sajnos mégsem ennyire egyszerű.

Ez olyan, mint amikor elképzeljük, hogyan kell kajakozni. Még sosem csináltuk, de biztosan menni fog, ha nagyon akarjuk. Ott van az a menő kajak, ugyan elég keskenynek tűnik, de csak bepattanunk, megfogjuk a lapátot, és már uzsgyi, siklunk is a vízen… hát, többnyire a valóság nem ilyen.

Szinte biztos, hogy be fogunk borulni. Hasonlóan fogjuk magunkat érezni, amikor nekiveselkedünk, hogy összeállítsuk az adóbevallásunkhoz szükséges adatokat, megfejtsük mennyi lesz az adóalapunk, és próbáljuk saját NAV-kompatibilis nyilvántartással a sarokszámainkat alátámasztani.

Több gyakorlati és technikai kérdéssel fogunk szembesülni, elsősorban a kripto világ specialitásai, és a jelenlegi szabályozatlansága miatt. Nézzünk meg pár ilyen jellemzően előforduló töprengős kérdést és próbáljunk rájuk választ találni a legjobb tudásunk szerint.

Mi a kriptavaluta egyáltalán? Értékpapír? Hivatalos fizetőeszköz? Virtuális pénz?

A mai magyar jogszabályok alapján sajnos egyik sem, mivel egyedül a PMT (a Pénzmosás és a Terrorizmus-finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény) tartalmaz egy definíciót a virtuális fizetőeszköz fogalmáról, ami “3. § 47. virtuális fizetőeszköz: digitális értékmegjelenítés, amelyet nem központi bank vagy közigazgatási szerv bocsát ki, illetve garantál; nem rendelkezik törvényes fizetőeszköz jogi státuszával; elektronikusan tárolható, csereértékként elfogadott, így különösen elektronikusan átadható, illetve elektronikus kereskedésre alkalmas”.

Más jogszabályban pontos adózási útmutatót kifejezetten erre a fogalomra nem találunk. Ennek azért nem örülünk, mert a hivatalos kategorizálás hiányában egy sor ésszerű szabály alkalmazásának lehetőségétől elesünk, például mivel nem tekinthető a kriptopénz értékpapírnak, így nem sorolható be az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek kategóriájába, amely adózási szempontból sokkal kedvezőbb hátteret nyújtana.

A Wiki szerint a kriptopénz vagy kriptovaluta olyan digitális eszköz, amely csereeszközként, vagy fizetőeszközként is működőképes. Kriptográfiát használ a tranzakciók biztonságossága érdekében, működési felülete a blokklánc. A legtöbb kriptopénz közös jellemzője a decentralizáció, azaz a központi felügyelet nélküli működés.

A központi felügyelet hiánya azt jelenti, hogy a hatóságoknak nincs rálátása a kriptós ügyletekre? A választ nem lehet egy sima egyszerű “van”-nal vagy “nincs”-csel elintézni. Technikailag van, mert a publikus blokkláncon zajló ügyleteket, tranzakciókat bárki nyomonkövetheti (pl. egy blockexplorer segítségével) így a hatóságok is, gyakorlatilag pedig nincs mert vagy nem vagy csak nehezen tudják beazonosítani, hogy kik állnak a tranzakciók mögött.

Valójában azonban a hatóságok számára a kriptovilág egy fekete doboz, amelyből bizonyos részeket érzékelnek és vizsgálnak is. Az egyik ilyen rész például a bejutás a “fekete dobozba”: ezt többnyire egy hivatalos közvetítőn keresztül tudod csak megtenni, ő a pénzváltó vagy a kriptotőzsde, aki téged, mint ügyfelet be fog azonosítani, egy úgynevezett KYC (Know Your Customer) protokoll alapján.

A KYC azonosítás a legtöbb kriptopiaci szereplő részére kötelező, a székhelyük szerint illetékes ország szabályozása alapján és természetesen itt jönnek a képbe a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni szabályozások is.

Tehát ugyan a fekete dobozban történtek homályosak a hatóságok előtt, de azt tudhatják, hogy beléptél oda (ha erről nincs is naprakész információjuk, ezeket viszonylag egyszerűen be tudják szerezni, főleg ha az bűncselekményhez kapcsolódik).

Természetesen arról meg még inkább szeretnének tudni, amikor a szépen felhizlalt kriptopénzeidet FIAT pénzre váltod és a bankszámládra utaltatod. Sőt, egyes adóhatóságok álláspontja szerint még a fekete dobozban történt nyereséges ügyleteid összesítésére is kíváncsiak, de ember legyen a talpán, aki képes egy ilyen nyilvántartást kreálni.

Tehát ha kiutaltatom a FIAT-ra váltott kriptót a bankszámlámra, akkor már biztosan le kell adóznom?

Alapvetően igen. Van olyan tanácsadó, vagy jogász, aki azt mondja, csak akkor kell adóznod, ha nyereséget értél el a kereskedésed során. Tehát a befektetett összeget tőkeként, kiadásként számolhatod el, és amíg az eredeti tőkédnél nem veszel ki többet, addig nem keletkezik nyereséged, így nem lesz pozitív adóalapod sem.

Ennek a logikának van ésszerű alapja, és józan paraszti ésszel is mindenki így gondolkodik. Azonban nem biztos, hogy a NAV is ugyanúgy fogja ezt értelmezni.

Az “egyéb jövedelem” kategóriába sorolt kriptopénz kereskedelemből elért árfolyamnyereség adóalapjaként – ha szigorúan és szó szerint vesszük a törvény szövegét – akkor egyrészt csak a bevétel számít, azaz nincs lehetőségünk a kiadásokat szembeállítani a bevétellel, másrészt a veszteséges ügyleteinket sem vonhatjuk össze a nyereséges ügyletekkel. Ezt jelenti az adókiegyenlítés lehetőségének a kizárása.

Ha jobban belegondolunk, ez olyan, mintha kigyűjtenénk a kriptotőzsdei ügyleteinket az adott időszak alatt, összeadnánk a nyereséges ügyleteket, de nem vonhatjuk le belőlük a veszteséges ügyletek summáját. Nagyon fájdalmas ezt kimondani, de a szabályozás hiányában elméletileg így kellene kiszámolnunk az adóalapunkat.

Van olyan, aki ezek mellett az irreálisan kedvezőtlen szabályok mellett is tisztességesen bevallja és megfizeti az adót?

Természetesen van. Gondoljunk csak bele, milyen magyarázatot tudunk adni a bankszámlánkon egyszer csak megjelenő nagyobb – vagy akár szemérmetlenül nagy – beérkező összegekről?

Mi van például akkor, ha vásárolni szeretnénk egy ingatlant a nyereségünkből? Van az a nagyságrend, ahol már az ügylet nemcsak a pénzintézetnek, hanem az adóhatóságnak is feltűnik, és mindenki azt szeretné, ha nem a NAV vagy a TEK kopogtatna az ajtaján először.

Nézzük azonban a konkrétumokat. Jelenleg egyértelmű szabályozás hiányában, csak jogszabályi logikákra és alapelvekre valamint konkrét ügyek kapcsán kiadott NAV állásfoglalásokra hagyatkozhatunk.

Ezek kimondják, hogy a bármilyen formában megszerzett jövedelem adóköteles – így a kriptopénz kereskedelem és/vagy bányászatból létrejött jövedelem is, valamint ezek alapján iránymutatást kapunk, hogy ezeket milyen jövedelemadózási kategóriákba lehet besorolni.

Persze a legtöbb esetben még ezek alapján sincs egyértelmű helyzetünk, illetve könnyen lehet hogy nem túl kedvező adózási tételekkel találjuk szembe magunkat.

De akkor mennyi is az adóteher?

Kezdjük a kriptopénz bányászattal. A NAV egyik állásfoglalása szerint a kriptopénz bányászat önálló tevékenységnek minősül, az összevont jövedelmek kategóriáján belül és aszerint is kell adóznunk utána.

Az önálló tevékenység szabályai szerint a bevételeinkkel szemben költségeket számolhatunk el, így a kettő különbözete – amennyiben a bevétel a több – lesz a nyereségünk, ami egyben az adóalapunk is. Ha a költségeink magasabbak a bevételeinknél, akkor a kriptobányászat ráfizetéses volt, nem értünk el vele nyereséget, nem termelt számunkra hasznot (jövedelmet), így nem képződik pozitív adóalapunk, tehát nem fizetünk adót sem.

De maradjunk a reálisabb verziónál, hogy több volt a bevételünk, mint a költségünk. Amennyiben a számlákkal (vagy valamilyen hiteles bizonylattal) alátámasztható költségeink meghaladják a bevételeink 10%-át, akkor érdemes tételes költségelszámolást választanunk.

De ha ennél kevesebb az igazolható költségünk, ami a kriptobányászat kapcsán felmerült (pl. hardware, internet-előfizetés, áramszámla), akkor válasszunk a bizonylati elszámolást nem igénylő, 10%-os költséghányadot. Ez azt jelenti, hogy csak a bevételeinkkel kell pontosan tisztában lennünk, számlákat nem kell gyűjtögetnünk, és a jövedelmünk a bevétel 90%-a lesz, ami egyben az adóalapot is jelenti.

Az ezek alapján képzett adóalapra kell kiszámítanunk egyszer a 15%-os személyi jövedelemadót, valamint a 2020.07.01. óta 15,5%-os szociális hozzájárulási adót (alias szocho). Fontos tudnunk, hogy a szocho-nak a kriptobányászat esetében sincs felső plafonja! Ezt sokan rosszul értelmezik sajnos.

És mi a helyzet a kriptopénz kereskedelemmel?

A legáltalánosabb esetben befektetési céllal kriptopénzt vásárolunk, majd azt idővel – akár több év elteltével is – értékesítjük, ebből jövedelmünk származik. Szintén NAV állásfoglalás alapján ez a típusú – a hatósági felügyelet teljes hiánya miatt nem Ellenőrzött Tőkepiaci Ügyletből származó – jövedelmünk szintén az összevont adóalapba tartozik, de az egyéb jövedelmek kategóriájába.

Egyéb jövedelemnek minősül minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére az SZJA törvény nevesített rendelkezést nem tartalmaz, azzal a kitétellel, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által szabályszerűen igazolt kiadás.

Ezek alapján az így megszerzett jövedelmünk 87%-át kell adóalapnak tekintenünk, ami után magánszemélyként 15% személyi jövedelemadót, valamint további 15,5 % szociális hozzájárulási adót kell bevallanunk és megfizetnünk, sajnos a lehetséges felső szocho adóalap-plafon nélkül.

Ugyanez a szabály él akkor is, ha nem vásároltuk a kriptopénzünket, hanem a saját magunk által kibányászott kriptóval kezdtünk el kereskedni, árfolyamnyereség elérése reményében.

Megvagyunk a számításokkal, de akkor ezeket hol és hogyan kell bevallani, azaz milyen adminisztrációs kötelezettségeink vannak?

Az SZJA adóbevallásunkban csak az éves szinten összesített sarokszámainkat kell feltüntetnünk a megfelelő sorokban, és azokra mint adóalapra felszámítjuk a megfelelő adókulcsokat (személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó).

Azonban egy esetleges NAV ellenőrzéskor fel kell tudnunk mutatni egy olyan háttér-nyilvántartást, ami az éves összesített adatainkat igazolható módon részletesen alátámasztja. Gondoljuk át tehát alaposan, mely felületeken kereskedtünk, az ügyleteink honnan-hová mozogtak, illetve mikor érkeztek meg a jóváírások a bankszámlánkra.

Amennyiben bizonytalanok vagyunk, a nyilvántartásunk összeállításához és az adókötelezettségünk megállapításához kérjük szakember, lehetőleg a témához értő adótanácsadó segítségét, közreműködését.

Nem volt célunk az elrettentés, csak a figyelemfelhívás. Konkrét magyarországi szabályozás hiányában a kriptopénz ügyletek területe jelenleg elég sikamlós, talán kissé mocsaras is.

Ha nagyobb tételben játszol, alaposan gondolj át mindent, és az sem árt, ha szakemberhez fordulsz, legyen az jogász, hozzáértő könyvelő vagy adótanácsadó. De a nem túl távoli jövőben várható, hogy életbe lépnek konkrét szabályozások, amikről folyamatosan tájékoztatást adunk a Kriptoadozas.hu oldalon.

“Adózz okosan, aludj nyugodtan.” Kriptoadozas.hu

Szakértő szerzőink:

Glaser Anita Adótanácsadó, pénzügy-számvitel szakokleveles közgazdász Kriptoadozas.hu és adószabályozási szakértő (Blockchain Magyarország Egyesület).

Kalocsai Kornél Blockchain és kriptopénz szakértő, jogi szakokleveles közgazdász, több éves közigazgatási (többek között NAV-os) tapasztalattal Kriptoadozas.hu és elnök, Blockchain Magyarország Egyesület.

Figyelem!

Az itt megjelölt információk tájékoztató jellegűek, és nem vonatkoznak valamely meghatározott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet körülményeire. A szerzők ugyan törekszenek pontos és időszerű információkat közölni, ennek ellenére nem vállalnak felelősséget a közölt információk jelenlegi, vagy jövőbeli hatályosságáért. A szerzők nem vállalnak felelősséget az olyan tevékenységből eredő károkért, amelyek az itt közölt információk felhasználásából erednek, és nélkülözik a szerzőknek, mint adótanácsadóknak az adott esetre vonatkozó teljes körű vizsgálatát és az azon alapuló megfelelő szaktanácsadását

Megosztom

Vásárolj a nagyobb kriptopénzekből a CoinMixed.eu-n, ha

  • - forintod vagy euród van
  • - banki átutalással szeretnél fizetni
  • - szükséged van magyar kezelőfelületre vagy ügyfélszolgálatra
Neked van
Kapsz
Email
Vásárlás regisztráció nélkül!
Telefonszám
Vezetéknév
Keresztnév
Tárcacím a kiküldéshez
Powered by Coinmixed logo

Vásárolj a legtöbb kriptopénzből a Binance-en, ha

  • - bankkártyával szeretnél fizetni
  • - nem probléma az angol nyelvtudás
  • - kereskedni akarsz a coinokkal
jelszó legyen minimum 8 karakter számmal és speciális karakterrel