Múlt heti videónkat követően a szerkesztőségünkhöz és az ILGON csapatához is rengeteg pozitív visszajelzés és kérdés is érkezett, melyeket egy összefoglaló cikkben gyűjtöttünk össze a válaszokkal együtt.
Ahogyan az a bemutató videóban is szerepelt, az ILGON egy teljesen magyar gyökerű projekt, a csapat élén Vidákovics Attila, a Mensa HungarIQa és a nemzetközi Mensa blokklánc csoportjának vezetője, a Corvinus Egyetem és a Bankárképző blockchain oktatója áll, a vezető fejlesztők közül pedig elég Molnár Péter, vagy Silur nevét említeni ahhoz, hogy az ember felkapja a fejét a projekt hallatán.
Még egy blockchain, de minek?
Az Ethereum-alapokra épített, de új, hibrid konszenzusú ILGON blokkláncot alapvetően az a piaci igény hívta életre, miszerint az Ethereum-on futó üzleti alkalmazásoknak rendkívül magas és kiszámíthatatlan tranzakciós költségeket kell fizetni a technológia használatáért.
A tervezhetetlen és magas költségek, valamint a gyakran elhúzódó tranzakciós idők rengeteg piaci szereplőt kizár a blockchain megismeréséből és adaptációjából. Az ILGON tervezésénél alapvető szempont volt a környezettudatosság, így olyan – a csapat által hibrid PoA-DPos – konszenzust sikerült megalkotni, melynek köszönhetően a blokklánc üzemeltetéshez nem szükséges nagy számítási kapacitás ami nagy energia pazarlással jár.
A lánc tagjait alkotó node-ok és validátor node-ok „mezei” számítógépeken, vagy vps-eken is el tudnak futni, ezáltal sokkal zöldebb megoldást kínálva a felhasználók számára.
Nyitott, vagy zárt az ILGON blokklánc?
Az ILGON blokkláncon jelenleg ismert, autentikált szereplők végzik a blokkok validálását, de az ILGON nyitott blokklánc és hamarosan bárki indíthat dPoS validátor node-ot a hálózaton, ami a lánc növekedésével folyamatosan halad a decentralizáció felé. Ezzel a modellel sikerült biztosítani, hogy nem sérül a biztonság, a hálózat jól skálázható és nyitott, valamit belátható időn belül decentralizált legyen.
Az alkotók ebben a kontrollált decentralizációs modellben gondolkodnak a jövőt illetően oly módon, hogy a hálózat tagjai azok legyenek, akik a blokkláncot használják. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azon piaci szereplők – legyenek azok akár hazai, vagy nemzetközi kkv-k, nagyvállalatok, vagy oktatási intézmények – akik az ILGON hálózatára áttérnek, azok futtathatnak majd node-okat, ezzel tovább erősítve a hálózatot.
Az áttérés – hála az Ethereum-mal való 100%-os kompatibilitásnak – nagyon egyszerű, és a csapat szerint meglehetősen erős motiváció lehet az, hogy az ILGON hálózaton egyrészről tervezhetők a tranzakciós költségek, másrészről pedig ezek a kiadások az Ethereum-hálózathoz képest körülbelül az 1%-ra rúgnak.
A blokklánc tervezői arra is gondoltak, hogy ez a jövőben is így maradjon, így olyan innovatív megoldásokat építettek a rendszerbe, mely – tanulva az Ethereum hibáiból – garantálja azt, hogy a tranzakciós költségek a jövőben se szálljanak el.
Az ILGON blokklánc fő valutája az ILG, és erre alapvetően azért van szükség, hogy a hálózat használatáért fizetendő tranzakciós díjakat ebben tudják fizetni az együttműködő partnerek. Jelenleg ILGON-t a WhiteBIT tőzsdén lehet váltani, de hamarosan a VinDAX-on és a Coinmarketcap listázó oldalon is fent lesz a valuta.
Az ILG-t a fejlesztő csapat egyelőre kizárólag egy B2B kriptovalutaként képzeli el, nem tervez és nem is szeretne semmilyen hype-ot a végfelhasználók körében, elkerülve ezzel az indokolatlan és hurráoptimista árfelhajtást.
Mire jó az ILGON blokklánc?
A piaci felhasználást illetően az első működő és élő ILGON együttműködés és felhasználás a felhő-alapú eHÁZ ingatlan- és társasházkezelő rendszerrel indult el, melynek köszönhetően az egyes hazai ingatlanokban történő változások – tulajdonosváltás, könyvelési adatok, logok – a mi blokkláncunkban vannak hitelesítve annak érdekében, hogy ezek megmásíthatatlansága egyértelműen igazolható lehessen egy esetleges vitában.
Az eHÁZ ILGON blokklánc-hitelesített rendszere az együttműködésnek köszönhetően elnyerte az Év Blockchain Megoldása 2020 címet, melyet a Magyar Marketing Szövetség első alkalommal hirdetett meg Magyarországon.
Hasonló modell alapján indul a napokban az első blokkánc-alapú eDIPLOMA rendszer, melynek használatával kapcsolatban több hazai felsőoktatási intézménnyel folytatunk előrehaladott tárgyalásokat, illetve egy észt-modellre alapuló, hazai digitális céges ökoszisztémának is zajlik a béta tesztelése, eCÉG néven, ahol a hazai cégek smart contractokat köthetnek, illetve az egyes bejövő és kimenő számla státuszváltásaikat tudják blokklánc-alapon hitelesíteni.