A nyár végével, augusztus 11-én egy új online előadás-sorozat indul a YouTube csatornánkon, Trendelő néven. Ez az új rovat azoknak nyújt segítséget, akik a kereskedésben kihívásokkal szembesültek és a tudásukat gyarapítanák. A Trendelő egy online előadássorozat, ahol tapasztalt kereskedők dolgoznak fel egy-egy témát vagy témakört és a saját tapasztalásaikkal együtt osztják meg velünk, veletek.
Az első előadónk egy Kanadában élő magyar közgazdász, független daytrader, okleveles tréner, az Elliott és a többiek blog szerzője, az Építőelemek-Kerülj előnybe Eliottal könyv szerzője, az RSI Momentum-Kontextus-Szignál módszer megalkotója, Cimballi lesz. A vele készült interjút olvashatjátok most.
Szia Cimballi! Először is szeretném megköszönni, hogy elvállaltad az előadást a Kripto Akadémia Trendelő című rovatában, mint első előadó!
Én örülök, hogy itt lehetek, köszönöm szépen a meghívást!
A legutóbbi blogbejegyzésedet olvasva meglepően tapasztaltam, hogy a Bitcoin példáján keresztül mutattad be azokat az extrém tőzsdei hangulatváltozásokat, amik mostanában jellemzik a piacot. Ez azt jelenti, hogy a módszer, amit kidolgoztál, kifejlesztettél az a kripto-n is működik?
Robosztus technikai módszerekkel dolgozunk, azok működhetnek télen-nyáron. Minden más csak ideig-óráig fennálló korreláció. Pl. Elon Musk tweetjei hatása a kripto piacra, lehet, hogy eleinte léteznek, érzékelhetőek 6-ból 5-ször, de amint felfedezik őket, azonnal eltűnhet ez a kapcsolat. Ez nem egy robosztus módszer (Robosztusság a kereskedésben: eredményesség szempontjából nem nagyon érzékeny a piacra vagy az idősíkra-szerk.). Ha az lenne, akkor minden instrumentumban, minden idősíkon ugyanazt adná, ugyanazon a szabályok szerint –
egy viszonylag jól eltűrhető ingadozás mellett azért természetesen. Itt jön be Elliott, mert Elliott ugyanazt a képet fedezte fel minden piacon, legyen szó az indexekről, nyersanyagokról, nagy forgalmú részvényekről – és itt jön be, hogy a kripto sem kivétel, nem is lehet kivétel. A hullámelmélet szerint egy feltétel van, legyen jelen a tömegben cselekvés pszichológiája. Azaz a csordaszellem, amikor a résztvevők egymást figyelve – médián, fórumokon keresztül tájékozódva – az egymás által gerjesztett érzelmekre hagyatkozva cselekszenek. Ez a fajta érzelmi töltöttség okozza a trendek ébredését és hajtja őket mindaddig, amíg mindenki, akinek az instrumentum érdekes vagy a trend érdekes volt, egy oldalra nem áll, és teljesen ki nem feszíti magát. Akkor az első csalódott szurkoló megpróbál lelépni és már fordulunk is, nincs kinek adni. Ilyen egyszerű, nem kell túlgondolkodni, hogy miért mozognak a trendek.
Mióta foglalkozol a Bitcoin piacával?
Évek óta érkeznek kérdések, megkeresések hozzám emailbem, hozzászólásokban, jelentkezésekben a kriptovalutákról, ezért az már nyilvánvaló volt számomra régóta, hogy előbb-utóbb érdekes lesz, kezdi beszippantani az embereket. Arra vártam, hogy a tömegben cselekvés megjelenjen, ahogy az imént említettem, de kezdetben a Bitcoin és társai azért nem voltak széles körben elérhető instrumentumok vagy piacok. Az ár rajzolata alapján döntésekhez – amiről itt most mi beszélünk – milliónyi egyéni szereplő kell. Most már, hogy tőzsdén, helyesebben tőzsdéken van és akár egy mobil alkalmazáson is elérhető, mutatja azokat a beszédes formációkat, tájékozódási pontokat, amiből dolgozni lehet, már amiből én tájékozódni tudok. Én 2018-ra teszem, amikor először kezdtek felbukkanni benne ismétlődve az ilyen iránymutatók, amelyekből megválaszolhatóvá vált számomra a kérdés, hogy hol járunk a trendben, hol járunk az Elliott-ciklusban?
Milyen szép és biztató gondolat, hogy megtanulunk egy keretrendszert és bármikor, bárhol felhasználhatjuk… mégis mi szabhat ennek határt, mit gondolsz?
Igen, de mindenképpen szögezzük le, hogy vannak nehézségei, mert az egy dolog, hogy valamiben megvan a helyzet, tehát látom hogy itt kötni kellene, megvan a kuktában a nyomás, de mennyire hatékonyan tudom kihasználni. Megéri-e? Mennyibe kerül a tranzakció a lehetséges csúszás, vételi és eladási oldal között? Mekkora extrát ad hozzá a költségemhez és milyen gyakran? Mennyi idő alatt jön létre a helyzet és a mozgás? Mennyit vesz el az életemből? Mennyi időre köti le a tőkét? Sajnos a napon belüli kereskedéshez, amivel izgalmak nélkül lehet nyugovóra térni a kripto még rendkívül drága.
Ha most a kriptotól ihletve bányászati példát hozunk fel, tudjuk, akkor olyan mintha tudnánk, hogy ott van a nyersanyag a föld alatt, de vajon megéri-e felszínre hozni.
Igen, pontosan erről van szó melyek a használható idősíkok. Nézzünk erre egy példát:
Itt mutatom a Bitcoin cikkemben idézett helyzetet, azt is látjuk, hogy mellette a jobb oldali grafikonon ugyanez a kereskedési helyzet formálódott a 25 másodperces(!) NASDAQ grafikonon. Jóllehet különbözik a két instrumentum, ugyanaz az alakzat, ugye ezt keressük. Mindkét esetben ugyanaz a kimenetel is – ez nem 100%, hogy így van, de többször van így mint nem, ugye erre építünk. Igen ám, de a jobb oldalon amint említettem 25 másodperces a grafikon, nincs csúszás, alacsony tranzakciós díj kontraktusonként kb 94-95 cent kicsi az idősík naponta többször meg lehet ilyen helyeztet találni és meg lehet futni ezt a kört. Ha megpróbálok lemenni a Bitcoin-ban 1 perces környékére, akkor ha most átváltom, akkor azt látjuk, hogy egy teljesen más kép tárul elénk. Réseket találunk a gyertyák között, amelyek lyukak az árfolyamjegyzésben – miattuk nem tudjuk biztonsággal meghatározni a kockázatot és méretezni a pozíciót. A bitcoin olyan magasabb idősíkokon funkcionál kiszámítható módon, ami közelebb áll a befektetési időhorizonthoz. Ugyanakkor az viszont igaz, hogy befektetésre nagyon jó, mert MOZOG, nagyon mozog. Ez nekünk jó, mert a volatilitásból tudunk pénzt csinálni, akkor ha az árfolyam elmozdul. Azonban a gyakori heveskedések, a mániákus piacra jellemző kilengések miatt különösen veszélyes, ha valaki nem tudja, mely időszakokra érdemes kivonulni belőle, azaz nem látta, hogy május 11-12-én átmenetileg magára kellett volna hagynia azt a piacot.
Többször említed Elliott hullámelméletét, és erről írtál is egy könyvet egy füzetet és mindenki számára elérhetővé tetted. Ennek egy kiadványnak a címe Építőelemek – Kerülj előnybe Elliott hullámaival címmel. Mi a története ennek a könyvnek?
Úgy 2010 magasságában a magyar fórumoldalakon előfordultam és akkoriban rengeteg említés volt Elliott-ról, de jóformán mind téves következtetések voltak. Akkoriban kb. abban merült ki a magyar szakirodalom, hogy a 2-es hullám az első 61,8%-át veszi vissza, vagy hogy felfelé öt hullám van lefelé pedig három. Ezek közül pedig egyik sem igaz, Elliott egyiket sem mondta. Eleinte próbálkoztam segíteni, kijavítani a hibákat, azután arra lyukadtam ki, hogy legjobb, ha egyszer végre leírom, mit is fedezett fel Elliott, melyek a szabályai és a legfontosabb, a grafikonokon nap mint nap felfedezhető vezérlőelvei, valamint a saját szemszögemből elmondom, hogy mint koncepció mire való, hogyan gondolkodjunk róla. Ilyen szempontból Elliott munkájának hiteles, javarészt ortodox bemutatása igyekszik lenni, ez volt a vállalás és néhány személyes kommentár hozzáfűzése. Így lett az Építőelemek, ami máig beszerezhető PDF vagy elektronikus könyv formátumban a cimballi.ca oldalon.
Az előadás címe: Elliott hullámai és emberi viselkedés – Kódfejtő a hullámok keletkezéséről és megszűnéséről
Időpont: 2021. augusztus 11 19:00 (magyar idő szerint)
Az előadást a Youtube csatornánkon követhetitek majd élőben.
Az interjú megtekinthető a YouTube csatornánkon:
