A Cointelegraph portál szerkesztője, Marcel Pechman – akinek 17 éves tapasztalata van a pénzügyi piacokon, a véleménycikkében megállapította, hogy Kína törekvése nem sikerült; a Bitcoin és a bányászat továbbra is virul.
Pecham azzal kezdi, hogy az utóbbi években a Párt milyen rendelkezésekkel próbálta ellehetetleníteni a kriptopénz piacokat; ebből a legutóbbi, a bányászat betiltása igazából csak a jéghegy csúcsa volt.
Még 2017-ben betiltották a kriptotőzsdék működtetését az országban.
Ezután a helyi online keresőkből eltűntették a kriptőzsdékkel kapcsolatos találatokat.
A népszerű kínai kriptós influencerek betiltása következett.
Majd az ország bankjain keresztül bezáratta az OTC ügyletekkel foglalkozó cégek számláit.
Az évek alatt a bányászok relatív biztonságban tudhatták befektetésüket és gépeiket (hála annak, hogy egy ekkora országban nem mindenhová ér el a törvény keze, valamint a korrupt helyi hivatalnokoknak – a szerk.). Az ország részesedése a bányászat teljesítményéből elérte az 50%-ot is; majd a bányászok kiűzése következett.
Bár a Pártnak a bányászat betiltásával sikerült a hálózat hashrate-ét ideiglenesen bedöntenie, a vihar már csendesedni látszik és a hashrate is kezd újraéledni.
A grafikonon az látható, ahogyan a Bitcoin hálózat hashrate-e beesett a kínai korlátozások miatt. Az április közepén kezdődő tiltás először a szén meghajtású bányák alól húzta ki a talajt (itt 25%-ot esett a hashrate). Ahogy a tiltás a többi régióra is kiterjedt, a hashrate két éve nem látott szintekre zuhant.
Ezt annak köszönheti, hogy a bányászoknak nagyrészt sikerült elköltözniük; sokan Kazahsztánban találtak „menedéket”, de néhányan az USA-ban és Kanadában is kikötöttek. Július során a hashrate már felkapaszkodott a 100-110 EH/s-re, ami egy szép pattanás a 80-90 EH/s-ról, bár tény, hogy a történelmi maximumtól (200 EH/s) még messze van.
A bányászok költözése és a hashrate visszaállása a következő hónapokban is folytatódni fog
– írja Pechman.
Pechman felhívja a figyelmet arra is, hogy van egy pozitív hozadéka a tiltásnak. Mégpedig az, hogy ezzel a lépéssel Kína tulajdonképpen feladta az ellenőrzést a hálózat felett. Akik azért aggódtak, mert egyetlen autoriter országban összpontosult a hashrate fele, most fellélegezhetnek: az elköltözéssel a hálózat földrajzilag is sokkal decentralizáltabbá válik.
[banner id=”100844″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Kínában viszont még mindig kereskednek. Bár a kriptotőzsdéket nagyrészt betiltották, a legkissebb szinten még mindig folyik a kereskedés. A Huobi Global adatai szerint nemrég a peer-to-peer piacon, pusztán egyetlen egyén 10 000 tranzakciót jegyzett egy hónap alatt.
Ilyen p2p piacok miatt tudják a kínaiak a pénzüket USDT-re vagy más kriptóra váltani, ezeket pedig egy külföldi tőzsdeszámlára utaltatni.
A cikk szerzője azt is megjegyzi, hogy a rendelkezések ellenére a piacot főleg kínai múltú társaságok dominálják. A legnagyobb ezek közül a Binance, de az Okex-nek és a Huobi-nak is jut egy szelet a tortából. Ami a forgalmat illeti, ezek a tőzsdék szinte semmit sem vettek észre a tiltásokból.
“A kínai tiltások a bányászatban és a kereskedésben talán ideiglenesen kárt tehetnek a Bitcoin árában, de az ár és a hálózat együttvéve is jobban fog kijönni belőle, mint amilyen állapotban volt a szabályozások előtt.”
– írta a Cointelegraph szerkesztője.