Tegnap elkezdtem nézni egy sorozatot az HBO-n, amelynek címe a 30 méteres hullám. A sorozatban bemutatják a szörfözés, a nagyhullámos szörfözés kiválóságait és betekintést kapunk ebbe a különleges világba, ahol a kockázatvállalás és a kockázatkezelés egészen új szintjét ismerhetjük meg. A nagyhullámos szörfözést külső szemlélőként úgy képzeltem el, ahogy gyerekkoromban Patrick Swayze a Holtpont című filmjében láttam: kiúszik, felugrik a deszkára és száguld mint a szél.
Ez a doku-sorozat talán egy kicsit közelebb hozza a valóságot a nézőhöz és megismerhetjük azokat a kutatásokat is, amelyek elvégzése nélkül a szörfös nagy valószínűség szerint az életével fizetne. A szörfösök először megismerik a hullámok természetét, felderítik azokat a geológiai és egyéb tényezőket, amelyek miatt ezek a hullám-szörnyek kialakulnak és kielemzik az adatokat. Teszik mindezt azért, hogy a kockázatot csökkentsék.
És hogy mi a kockázat?
Az életük. Az életüket kockáztatják minden alkalommal, amikor a dicsőség reményében kimennek a hullámok közé. A kockázatok elemzése által több stratégiát dolgoznak ki a lehető legtöbb, váratlanul bekövetkező eseményre vagy szcenárióra, hogy a döntési folyamat, a vészhelyzetben lerövidüljön, és akár a másodperc tört része alatt helyes döntést tudjanak hozni.
A lebilincselő sorozat nézése közben nem tudtam nem párhuzamot vonni a kereskedés és a szörfözés között.
A tőzsdei kereskedésről nagyon sokan azt gondolják, hogy szerencsejáték. Külső szemlélőként részben persze igazuk is van, hiszen a legjobb elemző vagy kereskedő sem tudja 100 vagy közel 100%-os pontossággal megmondani, hogy egy instrumentum árfolyama merre és meddig fog menni.
De mi, kereskedők sem teszünk mást, amikor egy-egy grafikont elemzünk, minthogy a kockázatokat elemezzük, kiértékeljük azokat. Sem a kereskedő sem pedig egy szörfös nem tudja megmondani azt, hogy a hullám, amit meg szeretne lovagolni, meddig, vagy hogy milyen irányba tart. Amikor a szörfös felugrik a deszkájára és elindul egy hullámról lefelé, nem tudja azt nagy magabiztossággal kijelenteni, hogy nem történik semmi váratlan, csupán hisz abban, hogy az elemzése, a stratégiája helytálló és mentálisan felkészült a váratlan helyzetek kezelésére.
Laikusként azt gondolhatjuk, hogy a tőzsdei árfolyamokat a hírek mozgatják, a tengeren keletkező nagy hullámokat pedig a szél vagy az ár-apály jelenség. Valójában pedig egyik sem igaz, pontosabban mindkettő csak részben igaz. A sorozatból megtudhatjuk, hogy a tengeri hullámszörnyek több tényező egymást segítő, katalizáló hatása nyomán jönnek létre, és csak egy nagyon kis részén a világ tengerpartjainak és ott sem mindig. Vannak időszakok, amikor létrejönnek használható hullámok, máskor pedig ugyanott teljesen nyugodt, strandolásra is alkalmas a tenger.
A tőzsdére ugyanez igaz. Vannak időszakok, amikor az árfolyamok extrém vagy extrémnek tűnő elmozdulásokat, hullámokat hoznak létre, és vannak olyan időszakok is, amikor nem történik elmozdulás. A két időszak folyamatos, véget nem érő váltakozása az, ami a piacot jellemzi, de hogy ezeket a hangulati változásokat a hírek idézik elő, azt kétségbe kell vonni.
Ha ezen a ponton nem értesz velem egyet, akkor jusson eszedbe az a mondás, amit már nagyon sokszor hallottál, de talán nem értetted meg a jelentését. Buy the rumors, sell the news! Azaz vedd meg a pletykát és add el a híreket.
A piacra (és minden másra) mindig igaz Newton harmadik törvénye, az akció-reakció vagy hatás-ellenhatás. A mondás, hogy buy the rumors, sell the news azt sugallja nekünk, hogy a hír csupán a reakció, nem pedig az akció. Szinte hallom a következő kérdésed, kedves olvasó: de akkor mi lehet az akció, mert engem az érdekel.
Többek között erre kaphatsz választ, a ma esti előadásunkon, amelyet Cimballi tart a KriptoAkadémia Trendelő névre keresztelt új előadássorozatában.
Az előadás augusztus 11-én 19:00-kor kezdődik a YouTube csatornánkon, tarts velünk te is!
Ha kérdezni is szeretnél az előadótól, akkor csatlakozz a Discord szerverünkhöz ezen a linken, és tedd fel neki a kérdésedet!