Sokáig a Satoshi jelöltek listáján is szerepelt a Blockstream első embere, Adam Back. Bár nem tűnik túlságosan valószínűnek, hogy valóban ő lenne a Bitcoin rejtélyes alapítója, az kétségtelen, hogy saját jogon is komoly sikereket ért, most pedig a bányászat kapcsán tett merész kijelentést.
Véleménye szerint a Bitcoin hálózat, pontosabban a bitcoin bányászat nem hogy árt, de még kifejezetten használ is a környezetnek. Finoman szólva is meglepő kijelentés azok után, hogy szinte a fél világ a bányászat környezeti terheléséről beszél, ám Back nem késlekedett a -szerinte- logikus magyarázattal.
Kifejtette, hogy ha nem lenne bitcoin bányászat, akkor más tevékenységekkel nagyobb kárt tennének a bányászok, illetve azt is, hogy ha nem bitcoinna, akkor az arannyal foglalkoznának az emberek. Márpedig az aranybányászat környezeti terhelése -is- jelentős.
Ez utóbbi kijelentéssel nem lehet vitatkozni, az viszont már meredekebb kijelentés, hogy a bitcoin bányászat visszaszorítja az arany bányászatát. Az pedig mindenképp számokat, forrásokat igényelne, hogy összevethessük a bitcoin és az arany bányászatának környezeti terhelését, egyáltalán nem biztos, hogy az egyik meghaladja a másikat.
“Maybe #Bitcoin is probably actually reducing the number of carbon producing things in the world. For example, it’s really reducing gold mining because I think people are starting to realize that gold prices will probably be higher if Bitcoin was not monetizing.” – @adam3us pic.twitter.com/rerJpEcATD
— Blockstream (@Blockstream) November 4, 2021
Vannak persze kutatások ebben a témában, van aki azt mondja, hogy a Bitcoin hálózat a hagyományos bankipar energiaigényének mindössze öt százalékát fogyasztja, az aranybányászatnak pedig mindösszesen 45%-át. Az mindenesetre biztos, hogy a bitcoin, az arany, és a bankszektor ezekből a környezeti hatásokból áll össze:
Bitcoin:
- Bányászat elektromos energiaigénye.
- Bányagépekből keletkező elektronikai hulladék.
- Elhanyagolható helyigény, sokszor már meglévő épületek felhasználása.
Arany:
- Bányászathoz használt vegyszerek, egyéb komponensek.
- Bányafeltáráshoz szükséges területrendezés- és átrendezés.
- Kibányászitt fizikai arany szállítása.
Bankszektor:
- Időnként ingatlanfejlesztés, területrendezés- és átrendezés.
- Irodaépületek fenntartása.
- Alkalmazottak utaztatása, fűtés, egyéb infrastruktúra.
- Készpénz szállítása.
Nehéz megmondani, hogy a Bitoinnak mekkora a környezeti terhelése, az viszont biztos, hogy a három fenti lehetőség közül józan ésszel még mindig a kriptopénz tűnik a legkisebb környezeti terheléssel járó “megoldásnak”. Mindenesetre Back érvelése, miszerint “ha ez nem lenne, akkor lenne rosszabb” kissé sántít, hiszen általában nem elfogadható érv az, hogy másokra mutogatunk, amikor a saját házunk táján vannak problémák.
Végezetül egy remek cikk az Ark Invest oldalán szétszedi a bitcoinhoz kapcsolódó “legendákat”, az egyik ilyen az óriási széndioxid kibocsátás, amihez egy összehasonlító grafikont is készítettek, összevetésben a bankiparral, és az arannyal, íme:
Ha hihetünk a fenti oszlopdiagramnak, akkor a bitcoin tonnában kifejezett széndioxid kibocsátása elenyésző a bankszektorhoz képest, az aranynak pedg durván a haramda-fele. Reméljük, ez valóban így van, ahogy azt is, hogy a vezető kriptopénz tovább csökkenti a károsanyag kibocsátását, még inkább átáll a megújuló energiaforrásokra a jövőben.
Ha most szeretnél bitcoint, vagy más kriptopénzeket vásárolni, mi a Binance használatát javasoljuk.
