Hosszú hétvégéről térhet ma vissza a piac. Hétfőn munkaszüneti nap volt az Egyesült Államokban, így az onnan érkező nagyobb forgalom hiányában túl sok változás nem történt a pénteki zárás óta. A hét első napján enyhe emelkedő trendet tartva, de lényegében tovább oldalaztak a kripto árfolyamok.
A héten több kisebb és nagyobb horderejú gazdasági eseményre is számíthatunk. Ami a jó öreg USA-t illeti, a hét minden napjára jut majd 1-2 jegybanki tisztviselő, aki elmondja majd véleményét a gazdaság helyzetéről, és utalhat a február 1-én esedékes kamatemelés kimenetelére. Mellettük egy a múlt hetinél kicsit másabb jellegű, de szintén inflációhoz köthető statisztika kerül majd bejelentésre (PPI) csütörtök délután 14:30-kor.
Mától veszi kezdetét a negyedéves jelentések közzététele (Earnings Season) is, mely során megismerhetjük az Egyesült Államok ismertebb cégeinek pénzügyi helyzetét. Ezen a héten a bankokkal indul meg a sor, a legnagyobb amerikai vállalatok eredményeire a jövő héten (Microsoft), illetve február első napjaiban (Apple, Amazon, Google) számíthatunk.
A hét talán legfontosabb, és az árfolyamokat rövid távon leginkább befolyásoló eseményére szerdán, magyar idő szerint reggel 07:00-kor, Japánban kerülhet sor, ahol felfüggeszthetik azt a Yield Curve Control nevű folyamatot, amivel a helyi jegybank mesterségesen alacsonyan tartotta az irányadó kamatokat. Ez a lentebb részletezett hatások mellett egy kor jelképes lezárást is jelentheti, ugyanis Japán a világ utolsó olyan országa, ami a jelenlegi inflációs környezet ellenére még most is kitart a költekezést (piaci élénkítést) támogató alacsony kamatok mellett.
A Yield Curve Control (YCC) nevű folyamat során a jegybank jelentős összegeket fordított arra (decemberben a japán GDP 5%-át) hogy mesterségesen 0% közelében tartsa a rövidebb távra szóló kötvények kamatait. Ezt úgy érte el, hogy ha kellett, akkor önmaga vásárolt japán állampapírokat, fenntartva az irántuk lévő folyamatos keresletet.
Ha magas a kereslet, a kamatok alacsonyak maradnak. Ha csökken a kereslet, akkor a kamatok növekedni kezdenek, hogy magasabb megtérüléssel csábítsák vásárlásra a befektetőket.
A világszerte növekvő infláció miatt egyre jobban megcsappant a természetes piaci kereslet a kamatot (0.1%) gyakorlatilag egyáltalán nem biztosító japán állampapírok iránt. Ez egészen addig fajult, hogy az elmúlt negyedévben már többször is előfordult, hogy csak maga a jegybank vásárolta meg ezeket saját magától.
[banner id=”77461″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
A jegybank 2016 szeptemberében, gazdaságélénkítési céllal kezdte mesterségesen alacsonyan tartani a kamatokat, hogy ezzel bírja költekezésre a lakosságot és helyi cégeket, amiknek az extrém takarékosságon alapuló szemlélete egyes felmérések szerint már 40 éve visszafogja az ország fejlődését.
Mindez valamennyire működött is, amíg világszerte alacsony volt az infláció, a jelenlegi helyzetben viszont már egyre nehezebben fenntartható. Japán egy szigetország, ezért sokmindenből behozatalra szorul. A világszerte magas infláció, az ezzel járó drágulás, és a gyenge jen többszörösen sújtja őket, mert egyre drágábbá teszi számukra az importot.
A korábban stabilnak számító jen két év alatt 30%-ot vesztett az értékéből
A japán jegybank vezetője éppen most fog távozni a pozíciójából, és szerdán tartja meg az utolsó jegybanki kamatdöntő ülésének sajtótájékoztatóját. Sok elemző számít arra, hogy ezen hivatalosan is felfüggeszti az YCC folyamatát. Ha ez megtörténik, a jen tovább erősödhet, gyengítve ezzel a dollárt, ami rövid távon kedvező hatás gyakorolhat a tőzsdei piacokra. Ha elmarad a bejelentés, akkor a dollár szerezheti vissza a gyeplőt, ami megnehegítheti az elmúlt hetekben tapasztalt emelkedések folytatását.
A dollár egy fontos szint közelében várja a bejelentést. Amint arra nemrégiben felhívtuk a figyelmet, az USD 2022 árpilisában évek óta nem látott erőt és impulzív növekedést mutatott. Ennek nagysága a grafikonon is jól látható. Ez a régió emiatt egy potenciális fordulópont lehet a dollár október óta tartó korrekciójában.
DXY: a dollár nemzetközi valuták ellenében mutatott erőssége
Jelenleg még e felett a szint tartózkodunk, tehát eszerint a szemlélet szerint lenne még egy kis hely a dollár további gyengülésére, amit a japán döntés is előidézhet. Mivel a dollár és a részvény / kripto piacok általában ellentétes irányban mozognak, ez rövid távon kedvezne tőzsdei befektetőknek.
[banner id=”100838″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Bár elsőre ellentmondásosnak hangzik, mert rövid távon erősítheti a jent és ezzel segítheti is a tőzsdék helyzetét is, elemzők szerint ha Japán felhagy az eddigi alacsony kamatos politikájával, az közép és hosszú távon inkább nehezebb helyzetbe fogja hozni a piacokat.
Mivel Japán eddig lényegében nem fizetett kamatot a megtakarításokra, a nagyobb befektetők, például a helyi nyugdíjalapok külföldön, többek között az Egyesült Államok piacain fektették be az általuk kezelt vagyont. Ha Japán a jövőben hajlandó lesz magasabb kamatokat fizetni, akkor a befektetési alapoknak már nem lesz akkora érdekük külföldön fialtatni a pénzüket, ha otthon is megkaphatják az ezekkel máshol elérhető, vagy talán némivel alacsonyabb, de sokkal kisebb kockázattal megszerezhető hozamokat.
Mindez azt jelentheti, hogy a japán befektetők a következő hónapok során elkezdhetik megfontolni, hogy csökkentsék a nyugati kitettségeiket, ami újabb eladási nyomás alá helyezheti a piacot. Japán a világ legnagyobb amerikai befektetésekkel rendelkező országa, ezért távozásuk mindeképp érezhető lenne – vélik a szakértők. Ha így lesz, az ezáltal kiváltott negatív hangulat más területeken, így a kriptóknál is éreztetheti hatását.
További hírek és érdekességek Discord csatornánkon és a Youtube-on.