A szerda esti kamatdöntésen a várakozásoknál szigorúbb hangvételű bejelentést tett az amerikai jegybankelnök. Bár ezúttal nem emeltek az alapkamaton, a szervezet még fontolgatja, hogy az idei évben egyszer még emeljen, és várhatóan 2024-ben is csak két kamatcsökkentést fog végrehajtani. A gyakorlatban emiatt a jelenlegi 5.25-5.5%-os kamatsáv az év végére 5.5-5.75%-ra emelkedhet és jövőre is csak legfeljebb az 5-5.25%-os régióig térhet vissza.
A szakértők a bejelentés előtt azzal számoltak, hogy 2024 márciusától egy folyamatos és nagyobb mértékű csökkentés veheti kezdetét, erre azonban úgy tűnik, hogy egészen 2025-ig várniuk kell. A legkorábbi kamatcsökkentést jelenleg 2024 szeptemberére prognosztizálják.
A magas kamatok egyre nagyobb terhet rónak a gazdaságra. Minél tovább maradnak fenn, annál nagyobb lehet az esély egy gazdasági válság kialakulására. Ennek egyik fontos előjele lehet a munkanélküliség növekedése, erre azonban eddig még nem került sor, a statisztikák változatlanul erős munkaerőpiacra utalnak. Amíg ez így marad, a jegybanknak sincs oka arra, hogy lazítson a politikáján és a kamatokon.
Amíg magas marad a foglalkoztatás, a munkavállalók nagy számban követelhetnek az inflációt követő, vagy azt meghaladó béremelést. Ezt a cégeknek is ki kell gazdálkodniuk, ami a termékek és szolgáltatások árának növekedését idézi elő, ami növelheti az inflációt. Az önmagát erősítő folyamat akkor törik meg, ha az emberek nagyobb számban kezdik elveszíteni a munkahelyüket és emiatt csökkenni kezd a fogyasztás. Kereslet hiányában az árak emelkedésének üteme is visszaeshet, ami segíthet visszatérni a célul kitűzött évi 2%-os inflációs értékre.
A bejelentést követően a dollár megugrott, a hagyományos piacok pedig estek egy nagyot. A bitcoin hozzájuk képest jobban állta a sarat és a reggeli órákban is megmaradt a hét eleje óta tartott 27 000 dolláros árfolyam közelében.