A 2021-es bikapiac sok hangos hírrel is járt, ezek közül talán az egyik leglátványosabb Salvador volt. A közép-amerikai országba 2021 szeptember hetedikétől a bitcoin hivatalos fizetőeszköz. Ezzel a történelmi lépéssel egyrészt örökbe beírták magukat a kriptopénzek történetébe, másrészt lehetőséget adtak a bitcoinnak, hogy egy komplett gazdaság mindennapjaiban bizonyítsa az életképességét. Mi most pedig utánajárunk, két év múltán hol tart ez a kísérlet, lássuk!
De mielőtt beleugranánk, pár háttérinformáció Salvadorról, arról, hogy vanjon miért hozták meg ezt a szokatlan és kissé extrém döntést, illetve beszélnünk kell arról is, hogy pontosan milyen intézkedésekről van szó. Ha mindezen túlvagyunk, akkor térünk vissza arra, hogy mi történt az elmúlt egy év során.
Salvador, vagyis a Salvadori Köztársaság egynegyed akkora, mint Magyarország, mégis majdnem 6,4 millió ember lakja, nem sokkal kevesebb, mint nálunk, hiszen a hivatalos adatok szerint itt most 9,7 millióan élünk.
Az úgynevezett közép-amerikai kontinenshíd csendes-óceáni partjánál található, ebből is érzékelhetjük, hogy egy, a hazánkhoz képest teljesen más vilgáról van szó természeti adottságaiban, hangulatában, gazdaságában egyaránt.
Nem mellesleg ez a Kontinentális Közép-Amerika legkisebb és legsűrűbben lakott országa, az egykori Spanyol gyarmat 1821-ben nyerte el függetlenségét, tele van vulkánokkal – ennek később még jelentősége lesz – a legfontosabb termelési ága pedig a haszonnövény-termesztés, cukornád, kávé, gyapot.
Van még egy csomó minden, amiről érdemes lenne beszélni Salvador kapcsán, mint például az extrém méreteket öltött erőszakos bűnözés, és számos egyéb, de ez most nem fér bele ebbe az anyagba.
De mégis van valami, pontosabban valaki, akiről muszáj beszélnünk, ez nem más, mint Salvador extravagáns vezetője, Nayib Bukele elnök. A palesztin származású, de már Salvadorban született Bukele tényleg meglehetősen szokatlan, legalábbis ritkán látunk ennyire vagány politikai vezetőt a legfelsőbb szinten.
Az még hagyjá, hogy mennyire ügyesen használja a közösségi médiát, elnökként 5 millió Instagram követőnél jár, ami annak fényében szép szám, hogy mindössze 6,4 millióan laknak az egész országban.
Ráadásul imád fegyverekkel pózolni, és a kötelező magánrepülős posztok sem maradhatnak el. Apropó fegyverek, Bukele valóban hatékonynak bizonyul, hiszen óriási eredményeket ért el az legégetőbb problémája, a bandák által generált lakossági terror kapcsán is. Az MS13 és riválisai európai fejjel elképzelhetetlen erőszakkal őrzik hatalmukat, ezt sikerült Bukele elnökségének megroppantania.
Volt bátorsáuk amerikai mintára hatalmas börtönöket építeni, majd erősen vitatott módon bárkit, akiről akár csak feltételezni lehetett, hogy kapcsolatban áll valamelyik bandával begyűjtöttek, sok ezer embert tartóztattak le hetek alatt, hogy a legkeményebb börtönkörülmények közé szállítsák őket. Az alapvető emberi jogok mindeközben “ki lettek kapcsolva”, úgy tűnik a cél szentesíti az eszközt.
https://www.youtube.com/shorts/O-_bhIwOAqk
Úgyhogy most már látjátok a “színpadon”, adott egy aprócska, egzotikus ország tengernyi óriási gazdasági és hétköznapi problémával megátkozva, pokoli bandaháborúl, tömeges elvándorlás, egyebek. Megjelenik egy szokatlan elnök, aki először kisvárosi polgármesterként bizonyít, majd az ország első számú vezetőjeként szokatlan metodikával beletenyerel mindenbe, amibe csak lehet.
Még egy “anekdota” Bukele elnökről, mielőtt rátérhetnénk a bitcoinra. Történt nem egyszer, nem kétszer, hogy amikor éppen hozzányúlt volna az alkotmányhoz, az ellenzék heve tiltakozását fejezte ki, mire fegyveres katonák jelentek meg a törvényhozás termeiben, finoman jelezve az ellenzéki politikusoknak, hogy talán nem kéne ilyen hevesen tiltakozniuk, meg eleve, csak pár passzusról van szó.
Szóval Bukele nem csak fiatalosan lendületes, de ha úgy tetszik “diktátorosan önfejű” is egyszerre, szereti az innovációt, de nem igazán tudja tolerálni az ellentmondásokat.
Ezzel el is érkeztünk Salvador és a bitcoin kapcsolatához, csapjunk bele! Azt nem tudjuk, hogy Bukele elnök pontosan hol és mikor találkozott először a kriptopénzek koncepciójával, az viszont egészen biztos, hogy hamar megszívlelte a terület esszenciáját. Bár ahogy látni fogjuk, még mindig nem világos, hogy valódi lelkesedésről, vagy inkább egy vesztenivaló híján bedobott országimázs-javító és turista-csalogató görcsös akcióról van szó, pedig ez egy olyan kérdés, amit nem árt tisztázni, de majd a végkövetkeztetések levonásánál erre is kísérletet teszünk.
Na de akkor nézzük, hogy pontosan mit, miket is vezetett be Salvador és mi mindent valósított meg az elmúlt két év során.
Salvadorban 2021 szeptember hetedike óta a bitcoin hivatalos fizetőeszköz.
Tehát nem megtűrt fizetőeszköz a szürke és feketegazdaságban, hanem az ország hivatalos fizetőeszközévé tették. Gyorsan hozzá kell tennünk, hogy nem “A” hivatalos fizetőeszközzé vált, hanem az egyik hivatalos fizetőeszközzé.
A(z egyik) másik maga az USA dollár, amit 2001-ben vezettek be hivatalos fizetőeszköz gyanánt. Ez már önmagában beszédes, hiszen ha egy ország eljut odáig, hogy a kormányzata önként bevezesse egy másik ország fiat valutáját, akkor ott nincs minden rendben a gazdaságban.
Úgyhogy mielőtt tovább mennénk Salvador és a bitcoin kapcsolatában, nézzük meg, hogy az alap földrajzi és demográfiai adatokon túl mit kell tudnunk Salvador gazdaságáról!
Már közel húsz éve a salvadori gazdaság legfeljebb egyszámjegyű GDP-növekedést tudott elérni, és ez nem túl kecsegtető. Elemzők szerint a salvadori gazdaság egyik legnagyobb probléma a javak egyenlőtlen elosztása, persze ez a világ minden országában így van, nem mindegy azonban, hogy milyen mértékben. Van is erre egy mérőszám, ez a Gini koefficiens, amit az alkotójáról, egy olasz közgazdászról neveztek el. Salvador esetében ez 0,485, a kérdés már csak az, hogy hogyan is néz ki a skála.
A legmagasabb Gini koefficiens értékkel Dél-Afrika “büszkélkedhet, náluk 0,63 és 0,7 között mozog az érték. A legalacsonyabb értéket Szlovéniában találjuk, a szomszédunknál 0,232. Bár a világbank szerint folyamatos a javulás, sokat lépett előre ezen a téren Salvador.
Jól látszik, Salvador nem áll túl jól ezen a téren, de nézzünk meg egy másik, könnyebben értelmezhető indikátort, a GDP-t és a GDP / fő értéket is.
Előbbi 31,9 milliárd dollár 2022-ben, utóbbi 4883, szintén 2022-ben.
Magyarország esetében ugyanez az érték 181,8 milliárd dollár, illetve 18 728.
Jól látszik, hogy egy nagyságrendileg hasonló méretű ország – amit mi ráadásul ismerünk is, az életszínvonalát mindenképp – többszörösét teljesíti Salvador gazdaságának. A hivatalos megnevezés szerint Salvador egy “alsó-középkategóriás bevételekkel rendelkező ország.
A Salvadoriak 26%-a él a létminimum alatt él, összehasonlításképp, például Lengyelországban ugyanezen érték 5 százalék körül mozog.
Egy szó mint száz, Salvadorban nem kevés a probléma, de még mielőtt újra visszatérnénk a bitcoin és az ország kapcsolatához, nézzük meg, a dollár és Salvador kapcsolatát. Természetesen Salvadornak is volt saját valutája, ez volt a Colon, azonban 2001-ben úgy döntöttek, hogy ezt egész egyszerűen lecserélik az amerikai dollárra. Pedig szegény Colon baromi hosszú ideig, 1892-től 2001-ig szolgálta hazáját, akkor Francisco Perez elnök döntött úgy, hogy a helyzet tarthatatlansága miatt le kell cserélni, azóta minden tranzakciót dollárban oldanak meg.
Vagyis ez így nem teljesen igaz, hiszen az országban még mindig használatos a Colon, csak az állam nem ismeri el. Szóval nem kevés a kavarodás, de inkább menjünk tovább!
Az USD bevezetésére három fő oka volt az országnak, lássuk!
-az infláció megfékezése
-a külföldi befektetők csalogatása
-a gazdaság stabilizálása
A gazdaság stabilizálása és az infláció megfékezése nyilván összefügg, a külföldi befektetőkről azonban érdemes egy szót ejtenünk, mert ez a bitcoin kapcsán is vissza fog köszönni.
Az volt a kormányzat akkori elképzelése, hogy ha az amerikai befektetők dolgát egy kicsit egyszerűbbé teszik azzal, hogy nem kell váltásokkal bíbelődniük, hanem egyszerű(bben) közvetlenül dollárt használhatnak fel a befektetéseikhez, akkor ez majd kellő incentíva lesz ahhoz, hogy -jelentős- növekedést érjenek el az országba érkező befektetések terén. Nos ez sajnos nem történt meg, de azért érdemes róla mégis beszélnünk, mert a bitcoin kapcsán pontosan ez Bukele elnök logikája.
Ugyanez a logika a turizmus kapcsán is, 2001-ben azt várták, hogy ha az amerikai turistáknak nem kell váltogatniuk a pénzüket, csak simán odautaznak és elkezdhetnek turistáskodni, akkor többen fognak jönni.
Spoiler alert: nem jöttek többen, sem a befektetők, sem a turistáskodó turisták.
De akkor végre tényleg térjünk rá a bitcoinra, nézzük meg, mi lehetett az elképzelés a hivatalos fizetőeszközként történő bevezetése mögött.
Nem titok, hogy pontosan ugyanaz, legalábbis hasonló megfontolások álltak a bitcoin hivatalos fizetőeszközzé tétele mögött, mint anno a kétezres évek elején a dollár kapcsán.
A bitcoin felfutóban lévő, trendi dolog, ha bevezetik, mint hivatalos fizetőeszköz, akkor nyilván özönleni fognak a befektetők, kripto-turisták és általában az érdeklődők, minden jó lesz. Nem jöttek, nem lett minden jó.
A salvadori bitcoin bevezetés csupán egy tiszavirág életű érdekességnek bizonyult, nem hozott jelentős fellendülést sem a gazdaságban, sem a turizmusban, sem semmiben. Legalábbis nem teljesült Bukele elnök azon terve, miszerint majd egyfajta bitcoin-központtá válik Salvador, sajnos -egyelőre- úgy tűnik, a kutyát sem érdekli, hogy van egy ország valahol Közép-Amerikában, ahol bitcoinnal -is- lehet fizetni.
Úgyhogy ebből a szempontból -is- sajnos buktának tűnik a projekt, de mielőtt megbeszélnénk Bukele elnök egyéb bitcoinhoz kötődő ambíciózus terveit, nézzük meg, hogy hogyan néz ki a bitcoin átállás belülről, hogyan élik, vagy nem élik eg ezt az egészet a helyiek.
Nagy kérdés volt tavaly a bevezetés pontos módja is, ehhez egy Chivo névre keresztelt saját tárcát fejlesztettek, amibe még pár dollárnyi bitcoint is elhelyeztek incentíva gyanánt a lakosságnak. Mindemellett telet ették az országot kripto ATM-ekkel, ettől is azt remélve, hogy az emeberek idővel elfogadják, majd talán meg is szeretik a bitcoin használatát.
Mondanunk sem kell, ez sem történt meg. Olyannyira nem, hogy az egy évvel ezelőtti bevezetést követően még heves tüntetések is kirobbantak az országban, a salvadoriak szinte egy emberként tiltakoztak az ellen, hogy a bitcoin hivatalos fizetőeszközükké vált.
De az még csak hagyján, hogy a bitcoin okozta újabb bizonytalanság, és további instabilitás okozta félelmek miatt sokan az utcára mentek, a tüntetések odáig fajultak, hogy még bitcoin ATM-eket is felgyújtottak a dühös helyiek.
És bár Bukele még mindig 85%-os támogatottságnak örvend, sokan úgy gondolják, hogy a bitcoin bevezetése csak egy újabb autokratikus lépés, olyasvalami, amit társadalmi párbeszéd, az emberek megkérdezése nélkül vezetett be az elnök.
https://www.youtube.com/watch?v=6Te6j20-xEY
Nem véletlen, és talán nem is alaptala a salvadoriak felháborodása, hiszen az alkotmány hetes cikkelye most már valóban ki is mondja, hogy minden egyes gazdasági szereplőnek (kereskedőnek) el fogadnia bitcoint, ha egy ügyfél, aki valamilyen javas vagy szolgáltatást vásárol azt felkínálja számára.
Arról viszont elegánsan megfeledkeztek a törvényalkotók, hogy azt is leírják, mégis hogyan kellene elfogadni azt a bitcoint. Tehát a szokásos állami lehetetlenség és felszínesség illetve felkészületlenség, a helyiek nagyrészt ezért -is- lettek nagyon indulatosak.
Hiszen szép és jó, ha egy ország nyit az újdonságok felé, azonban talán nem árt, ha annak technikai részleteiről, a pontos mikéntről is gondoskodik.
Vannak a útibeszámolók a YouTube-on, amik kifejezetten annak próbáltak meg utánajárni, hogy mennyire működik a gyakorlatban a bitcoin fizetés, az egyik utazó első élménye az volt, hogy mivel “éppen nem ment az app”, ezért elküldték egy Chivo ATM-hez, hogy vegyen fel bitcoin ellenében dollárt, majd a dollárral menjen vissza.
Ezt végül nem tette meg, mert abban maradtak, hogy másnap megpróbálják újra, így is történt, az app “most működött”, meg is érkezett a bitcoin, amit lelkendezve látott a szálloda alkalmazottja, rá is csodálkozott, hogy mennyire gyorsan sikerült. Ez volt az első bitcoin tranzakció, amit életében látott.
A beszámolók alapján bár rengeteg helyen valóban kint van a tábla, miszerint elfogadnak bitcoint, a legtöbb szolgáltató egyszerűen nem tudja, hogyan kell használni. Az pedig még kevesebbeknek tiszta egyelőre, hogy a lightning network használatával közel azonnali tranzakciókat lehet megvalósítani.
Előnyök is vannak Salvadorban, például jó a mobilnet lefedettség, így kevés olyan hely van, ahol az internet-hozzáférés hiánya lenne akadálya a bitcoin alapú fizetésnek.
De az ország nem csak hátratett kézzel nézi a bitcoin széles körű elfogadásának és bevezetésének, mindennapi használatának nehézségeit, Mi primer bitcoin, vagyis az első bitcoinom néven oktatási programot hirdettek, ennek lényege, hogy bárki megtanulhassa a kriptopénz-használat alapjait.
Mielőtt továbbmennénk, kell tennünk egy kis paradicsomi kitérőt, El Zonte rövid bemutatója következik. Salvador fővárosától egy órányira található, ez volt az a szörf-központ, ahol először elkezdtek az emberek bitcoint használni, ide jött a világ minden tájáról sok bitcoin és szörf rajongó, hogy élvezzék a gyönyörű természeti adottságokat.
Persze Bukele elnöknek nyilván nem El Zonte volt a kiindulópont a bitcoin bevezetéshez, de mindenesetre érdekes és mindenképp figyelemre méltó, hogy már korábban is volt az országnak kapcsolódása a vezető kriptopénzhez.
Egy szó mint száz, nem megy zökkenőmentesen az átllás, rengetegen idegenkednek még a Chivo tárca, és úgy általában a bitcoin használatától. De vannak pozitív példák is, van, ahol már többé-kevésbé rutinszerűen megy a bitcoin elfogadása és használata.
Beszélnünk kell még Bukele elnök egyéb grandiózus terveiről is, ilyen a Bitcoin City, egy komplett város, pontosabban valószínűleg egy már meglévő város, amit a bitcoin köré rendeznek. A cél természetesen a hiperbitcoinizáción keresztül megintcsak a turizmus fellendítése, olyasvalami, ami nem, vagy legjobb esetben is csak részletesen sikerült a bitcoin bevezetése után.
Természetesen maga Salvador is rendelkezik bitcoinnal, ötvenezer dolláron vettek először, most 2546 BTC-vel rendelkeznek, csillagászati összeg, ez jó 72 millió dollár. Ehhez jön még hozzá az a 375 millió dollár, amit a országos elterjesztésre, pontosabban az ATM-ekre, illetve a tárca fejlesztésére elköltött. Arról nem is beszélve, hogy ahogy már említettük, minden helyi lakos kapott 30 dollárnyi “csalit” a tárcájába, mondanunk sem kell, a legtöbben egyszerűen felvették, majd utána azzal a lendülettel törölték is a tárcájukat a telefonjukról.
Salvadorra, ahogy a latin-amerikai országok jelentős részére jellemző, hogy sokan az USA-ból utlalnak haza a családtagjaiknak. A központi bank saját bevallása szerint ezeknek a pénzmozgásoknak alig 2%-a történik bitcoin használatával, a helyi vállalkozásoknak pedig jó 86%-a eddig egyetlen egy alkalommal sem használta a bitcoint.
A bitcoin volatilitásából eredő problémákról pedig még csak nem is beszéltünk, itt jön képbe a klasszikus tézis, miszerint fizetőeszköz gyanánt szinte teljesen alkalmatlan valami, aminek akár percről percre is változhat az árfolyama, ha a kávé ára már akkor már, amikor megittuk ahhoz képest, amikor megrendeltük, akkor az nem vezet túl sok jóra a hétköznapokban.
Beszélhetnénk még Bukele elnök bitcoin city terve mellett a vulkáni energiával üzemeltetett bitcoin bányákról is, amik valóban megvalósultak és termelnek is, és persze említést érdemel a bitcoin kötvény terve is. De ehelyett inkább zárásképp nézzük meg, hogy ha ennyire nem sikerült a bitcoin bevezetése, és ezt minden valószínűség szerint előre látni is lehetett, akkor vajon mégis miért ragaszkodott ennyire Bukele a koncepcióhoz?
Ez visszavezet történetünk környezetére, ami nem más, mint Latin-Amerika. Nem kell történésznek lennünk ahhoz, hogy tudjuk, ebben a régióban sajnos a kelleténél jóval gyakoribbak az autokráciába hajló rendszerek, sőt, direkt, kemény diktatúrák.
Bukele sok szempontból a “régi receptet” követi, csak modern köntösben és eszközökkel. Demokratikus úton került hatalomra, majd a captured state eszközén keresztül az állam egyre több és több ágára tette rá a kezét, a bandák felszámolását és szinte önkényes, az erőszak fenyegetésével átvitt rendeleteket és módosításokat szintén.
Nem állítjuk, hogy Bukele célja az, hogy hosszú évtizedeken át hatalom maradjon, az viszont biztos, hogy vannak erre utaló jelek, illetve az is, hogy 2024 elején ismét választásokat tartanak, a populizmusa és a tényleges eredményeinek köszönhetően a globális politikai palettán is egyedülálló, 90%-os támogatottságnak örvend, így minden valószínűség szerint újra fogják választani, ha újraválsztják, akkor jó eséllyel tovább erodálja majd a jogállamiságot.
Márpedig ha újraválasztják, és valóban folytatja a jogállami keretek erodálását, akkor a bitcoin, ha a lakosságnak nem is, de neki igazán kapóra jöhet, hiszen az esetleges nemzetközi szankciók közepette remek alternatívát nyújthat hatalmának fenntartásához.
A bitcoin, mint hétköznapi fizetőeszköz egyelőre nem nevezhető sikertörténetnek Salvadorban, és lehet, hogy sehol sem lenne az.
