Az Európai Unió 4 évvel ezelőtt kezdte meg a kriptovaluták régiós piacát szabályozó MiCA (Markets in Crypto Assets) törvénycsomag előkészítését. A tervezetek tavalyi elfogadása után 1 éves türelmi idő következett. A jogszabályok első hulláma, melyek a stabilcoinok EU-ban történő forgalmazásáról és kibocsátásáról rendelkeznek 2024. június 30-án, azaz tegnap léptek életbe.
Az iparági szereplők számára a MiCA-ra való felkészülés lehetősége, a papíron 1 évig biztosított felkészülési időhöz képest csak meglehetősen szűk határidővel mehetett végbe. Az Európai Bankhatóság (EBA) csak június 13-án, azaz két héttel ezelőtt tette közzé a stabilcoinokat érintő szabályok végleges változatát.
Ezzel kapcsolatban eddig 4 nagyobb kripto tőzsde jelezte, hogy valamilyen formában elkezdi korlátozni a stabilcoin kínálatát.
- Az OKX márciusban teljesen kivezette a legnagyobb stabilcoin, az USDT elérhetőségét az európai felhasználóknak.
- A Kraken ugyan konkrét lépésekett nem fogalmazott meg, de utalt rá, hogy bizonyos szolgáltatásaiban korlátozásokat vezethet be az európai felhasználóknak.
- A Binance egyes szolgáltatásaiban, például a határidős felületén, stakelési szolgáltatásaiban, vagy a copy trading és bot kereskedési felületein a múlt héten korlátozni kezdte, vagy teljesen meg is szüntette a stabilcoinok használatát.
- A Bitstamp bejelentette, hogy a működési engedély hiánya miatt kivezeti a Tether EUR alapú stabilcoinját.
Valószínűsíthető, hogy az év végéig, a MiCA más szabályozási pontjainak életbelépéséig folytatódni fog a stabilcoinok kivezetése és/vagy korlátozása az európai piacokon. Tekintettel arra, hogy a kriptovaluta kereskedés 90%-a stabilcoinokban megy végbe, a terület szűkülése bizonytalansághoz, az európai felhasználók választási lehetőségeinek csökkenéséhez és likviditási problémákhoz vezethet.
A kriptós szolgáltatók és tőzsdék elmúlt hetekben ezzel kapcsolatban nyilatkozó jogi szakértői továbbra is bizonytalanok a MiCA által támasztott elvárásokkal szemben. Egyes jogértelmezések szerint például a MiCA a stabilcoinokat az úgynevezett “e-pénz” kategóriába sorolja, melyek szabályozásáról a Payment Service Derivative (PSD) néven bevezetett irányelvek rendelkeznek. Ezek legfrissebb változata a 2016 óta életben lévő PSD2 rendszer, ami csak egy hosszadalmas, több éves engedélyezési folyamat után teszi lehetővé, hogy az ahhoz csatlakozók e-pénzeket kezeljenek.
“Az ezzel nem rendelkező, de stabilcoinokat biztosító kripto szolgáltatók a mai naptól potenciális törvénysértést követnek el, a PSD2-vel kapcsolatos elvárások ugyanakkor nem lettek egyértelműen tisztázva a törvénycsomagban.” – mondta egy szakértő.
Az engedélyek meglétének szükségességét nagymértékben befolyásolja, hogy egy szolgáltató pontosan milyen tevékenységeket végez. Az esetenkéni elbírálás miatt az is előfordulhat, hogy egyes oldalakon engedélyezettek lesznek bizonyos stabilcoin felhasználási módok, míg másokon nem.
A PSD2 egyik követelménye arról is rendelkezik, hogy a szolgáltatóknak biztosítaniuk kell az ügyfelek között végbemenő tranzakciók lebonyolítását és ennek részeként, a banki tranzakciók jóváírásának ideje alatt, a pénzeszközök biztonságos tárolását. Erre a kriptovaluták sajátos működési modellje miatt azonban nem mindig van lehetőség, hiszen például egy tárcák között végbemenő, vagy decentralizált tőzsdén lebonyolított utalás esetén közvetlenül az abban résztvevők között történik meg a pénzeszközök cseréje. Erre ugyanakkor nem tér ki a törvény, így elviekben az EU-ban elérhető decentralizált szolgáltatóktól, vagy ezek felé tranzaktáló kript tőzsdéktől is számon kérhető, hogy miért nem biztosítanak törvények által szabályozott és biztonságos pénztárolási lehetőséget.
A MiCA külön rendelkezik a nem euróban denominált (pl.: USD) stabilcoinok használatának lehetőségeiről. Ez jelenleg némi mozgásteret biztosít a kriptós szolgálatóknak, ugyanis amíg a stabilcoinokat nem fizetésre, hanem “csereeszközként” (kereskedésre) használják fel, és betartják a napi 200 millió eurós forgalom, vagy maximum egymillió darab tranzakciós limitet, elviekben nem kell komolyabb szankciókra számítaniuk.
“A kibocsátók figyelmen kívül hagyhatják a küszöbértékeket is, ha ésszerű alapjuk van feltételezni, hogy a stabilcoin tranzakciók nem áruk vagy szolgáltatások kifizetésére szolgálnak.” – áll az EBA tájékoztatójában.
A dollár fedezetű stabilcoinokra vonatkozó volumenkorlátozások célja hosszú távon az lenne, hogy előmozdítsa az euró fedezetű alternatívák felé történő elmozdulást. Ezt ugyanakkor más szabályok meglehetősen nehézzé teszik.
A MiCA megköveteli, hogy az európai stabilcoin kibocsátók a stabilcoinok ellenértékét biztosító letétek legalább 30%-át, vagy bizonyos körülmények között akár 60%-át is készpénzben és EU-s bankszámlákon tartsák, több európai pénzintézet között megosztva. A stabilcoin kibocsátás lényege ugyanakkor éppen az, hogy a letétek egy jelentős részét amerikai állampapírokba, vagy más, megbízható és kamatozó eszközökbe fektetik, ami folyamatosan jövedelmet termel a stabilcoin kibocsátójának. Az így elérhető bevételek korlátozása csökkentheti azon vállalkozások körét, akik euró és nem dollár alapú stabilcoinokat akarnak majd piacra dobni.
A szabály másik visszásága, hogy az európai kripto piacok stabilitását az európai bankrendszerhez köti, miközben a kripto egyik legfőbb ígérete éppen a hagyományos pénzpiacoktól való függetlenség lenne.
A fentebb kiragadott példák alapján a MiCA törvény továbbra is sok bizonytalanságot vet fel és még hónapok, vagy a lassú jogalkotási folyamatok miatt akár évek is eltelhetnek, mire minden kérdésre sikerül majd egyértelmű választ adni. A MiCA stabilcoinokat szabályozó pontjait januártól egy szélesebb körű, a kriptós szolgáltatók EU-s működését, képviseletét és adatszolgáltatási kötelezettségeit is szabályozó törvénycsomag bevezetése fogja követni.
További hírek és érdekességek Discord csatornánkon és a Youtube-on.
