Habár az elemzők tegnap még az amerikai gazdaság romló helyzetével és a háborús félelmekkel magyarázták a hagyományos és kripto piacok összeomlását, ezek mellett egy harmadik tényező is fontos szerepet játszhatott a történtekben.
Egy kétezres évek közepi rövidebb időszaktól eltekintve, a japán jegybank 1999 óta 0%-on tartotta az alapkamatot, hogy ezzel próbálja élénkíteni az ország gazdaságát, hitelfelvételre és költekezésre ösztönözni a lakosságot és a vállalkozásokat.
A 0%-os kamat lehetőséget adott egy egyedi befektetési formára, az úgynevezett japán carry trade-re. Ennek lényege, hogy a befektetők szinte ingyen japán jen kölcsönt vehettek fel, amit befektethettek bármibe, amiről úgy gondolták, hogy 0%-nál magasabb hozamot érnek el rajta. Ez lényegében ingyen pénzt jelentett a befektetőknek, amíg a japán kamat alacsony maradt, a hitelt biztosító letét megőrizte az értékét és a befektetéssel magasabb hozamot értek el, mint amennyit a kölcsön lejártakor kellett visszafizetniük.
A sokáig 0%-on tartott kamatok miatt a jen az elmúlt évtized során egyre gyengébbé vált, ami sok mindenben megnehezítette a szinte mindenből behozatalra szoruló Japán helyzetét. Minden importált árucikkért és nyersanyagért egyre többet kellett fizetni, ami magas inflációhoz vezetett. A Covid után világszerte évtizedes rekordokat döntögető infláció Japánt emiatt duplán sújtotta, ám míg a világ minden más nagyobb gazdasága jegybanki kamatemeléssel próbálta ellensúlyozni a pénzromlást, és visszafogni a költekezési és hitelvelvételi kedvet, a japánok továbbra is kitartottak az éppen ezekre ösztönző 0%-os kamat mellett.
Egészen mostanáig.
A japán jegybank a múlt héten 0-ról 0.25%-ra növelte az alapkamatot, ami hirtelen kockázatosabbá tette a carry trade befektetéseket.
Japán jelenleg az egyik legnagyobb külföldi finanaszírozója és befektetője az amerikai gazdaságnak. A 0%-os kamat miatt sok nagy szereplő, például a japán nyugdíjalapok jen hiteleket vettek fel, hogy azt a jól teljesítő amerikai részvénypiacba, vagy állampapírokba fektessék.
Vagyis sok carry trader amerikai dollárban kifejezett eszközökbe fektetett, a japán jenért felvett hiteleiből.
A japán jegybank kamatemelése miatt a jen árfolyama hirtelen kilőtt és egy hét alatt közel 9%-ot erősödött. Aki jen hitellel rendelkezett, annak hirtelen 9%-kal több jent kellett visszafizetnie, mint amennyivel a kamatemelés bejelentése előtt tartozott.
Azoknak, akiknek emiatt veszteségessé vált a carry trade-jük, gyorsan el kellett adniuk azokat az eszközeiket, például az amerikai részvényeiket, amelyeket a jen hiteleikből vásároltak, hogy vissza tudják fizetni a kölcsöneiket. Az első hirtelen eladások miatt mindenhol esni kezdtek az árak, vagyis miközben a jen hitelek sokkal drágábbak lettek, az ezekből vett befektetési eszközök értéke is csökkenni kezdett. Emiatt egyre több carry trade ügylet vált veszteségessé, ami újabb és újabb eladásokat idézett elő. A sokáig jól működő befektetési stratégia dominószerűen kezdett összeomlani.
2023-as statisztikák szerint az amerikai piacokban jelenleg 5400 milliárd dollár értékű külföldi megtakarítás van elhelyezve, melyből 700 milliárdot a japán befektetők pénze tesz ki. Ha egy ilyen jelentős forrás elapad, akkor ahogy azt egy elemző megfogalmazta: “a tőzsdei befektetők nem számíthatnak arra, hogy az amerikai részvények értéke a korábban megszokott módon fog tovább emelkedni.”
A határidős kripto piacok, az ETF-ek, illetve az olyan hagyományos tőzsdéken jegyzett és kripto piacokhoz köthető cégek, mint például a Coinbase, a Microstrategy, vagy épp a bányászvállalatok finanszírozása révén ez hatás a kripto ágazatot is érintheti.
Piaci elemzők szerint a japán carry trade még nem halt meg, de alkalmazása a jövőben sokkal nagyobb körültekintést igényel majd a befektetőktől. Szerintük az elmúlt napokban tapasztalt összeomlást inkább a pánik és a jen hitelekből tőkeáttételes pozíciókat nyitó, rövid távú kereskedést folytató kereskedők gyors kiszállása idézte elő, nem pedig az, hogy hirtelen minden külföldi befektetésüket felszámolják a japán befektetők. Ennek ellenére a japán jegybank által képviselt 0%-os kamatpolitika a vége hosszútávon olyan változásokat idézhet elő, ami lassíthatja a befektetési piacok növekedést.
További hírek és érdekességek Discord csatornánkon és a Youtube-on.
250 fizetős hely a TrandigView augusztusi demo számlás kereskedési versenyén