A montenegrói hatóságok 2023 márciusában tartóztatták le az országban akkor már hónapok óta bujkáló és a repülőtéren azt éppen elhagyni készülő Do Kwon-t, a Terra Luna vezetőjét. A Terra Luna 2022 áprilisi összeomlása a kriptopénzek történelmének egyik legjelentősebb eseménye volt. A 10 legnagyobb kriptovaluta közé tartozó project kudarcában 40 milliárd dollár párolgott el.
Luna token piaci kapitalizáció alakulása
Az összeomlást a TerraUSD (UST), a Terra Luna ökorendszer stabilcoinjának bedőlése idézte elő. Mint minden más stabilcoinnak, a TerraUSD-nek is az volt a célja, hogy 1:1 arányban lekövesse az amerikai dollár értékét.
Más stabilcoinokkal szemben, az UST mögöttes értéke nem valódi pénzpiaci eszközökkel (pl.: bankszámlán letétben tartott pénzzel, állampapírokkal, stb.) volt fedezve, hanem egy algoritmikus mechanizmuson alapult, amelynek stabilitása a Terra ökorendszer fő tokenjéhez, a Lunához kapcsolódott.
A Terra az UST tartására és használatára sokáig egy hatalmas, évi 20%-os kamat megfizetésével ösztönözte a befektetőket, amellyel sok kripto iparági szereplőt és nagyhalat is magához csábított. Amikor egy piaci folyamat miatt az UST elkezdte elveszteni a dollárhoz rögzített értékét, az algoritmikus működési modell az UST és LUNA közötti kapcsolat révén egy olyan halálspirálba került, amelyben végül mind az UST, mind a LUNA tokenek árfolyama közel nulláig zuhant. A nagyobb piaci szereplők érintettsége miatt ez a katasztrófa egy olyan csődhullámot indított el, amely (bár nem csak emiatt) végül több befektetési alap, mainstream kriptós alklamazás és a második legnagyobb kripto tőzsde, az FTX bukását is előidézte.
A történtek kapcsán a Terra alapító Kwon ellen mind hazájában, Dél-Koreában, mind az Egyesült Államokban eljárás indult. A két ország hatóságai azóta is küzdenek azért, hogy Montenegro kiadja nekik Kwont, ám az eljárás újra és újra zsákutcába fut. A kiadatás eddigi főbb eseményei:
- 2023. november 24. – A legfelsőbb bíróság jóváhagyja Do Kwon kiadatását az Egyesült Államoknak.
- 2023. december 6. – Do Kwon fellebbez a kiadatása ellen.
- 2023. december 14. – A fellebbviteli bíróság egyetért Do Kwon fellebbezésével, és visszaküldi az ügyet a legfelsőbb bírósághoz újratárgyalásra.
- 2023. december 29. – A legfelsőbb bíróság ismét megerősíti az USA-nak való kiadatást
- 2024. január – Do Kwon fellebbez a legfelsőbb bíróság ítélete ellen.
- 2024. február 7. – A fellebbviteli bíróság jóváhagyja Do Kwon fellebbezését, és ismét visszaküldi az ügyet a legfelsőbb bírósághoz.
- 2024. február 20. – A legfelsőbb bíróság úgy határoz, hogy Do Kwont ki kell adni az USA-nak.
- 2024. február – Do Kwon újra fellebbez.
- 2024. március 5. – A fellebbviteli bíróság Do Kwonnak ad igazat, és visszaküldi az ügyet a legfelsőbb bírósághoz.
- 2024. március 6. – A legfelsőbb bíróság úgy határoz, hogy Do Kwont Dél-Koreának kell kiadni.
- 2024. március 7-20. – Do Kwon fellebbez a legfelsőbb bíróság döntése ellen.
- 2024. március 20. – A fellebbviteli bíróság elutasítja Do Kwon fellebbezését, és jóváhagyja a legfelsőbb bíróság Dél-Koreára vonatkozó döntését.
- 2024. március 22. – A legfelsőbb bíróság felfüggeszti a Dél-Koreának történő kiadatást.
- 2024. április 5. – A legfelsőbb bíróság megváltoztatja döntését, és újra megvizsgálja az ügyet.
- 2024. április 10. – A legfelsőbb bíróság ismét jóváhagyja a kiadatást.
- 2024. április 23. – Do Kwon fellebbez a legfelsőbb bíróság döntése ellen.
- 2024. május 24. – A fellebbviteli bíróság elfogadja a fellebbezést, és visszaküldi az ügyet a legfelsőbb bírósághoz.
- 2024. június 28. – A legfelsőbb bíróság Dél-Korea javára dönt.
- 2024. augusztus 1. – A fellebbviteli bíróság megerősíti a legfelsőbb bíróság döntését, amely szerint Do Kwont Dél-Koreának kell kiadni.
- 2024. augusztus 8. – A legfelsőbb bíróság elhalasztja a kiadatást, hogy megállapítsa, hogy a saját és a fellebbviteli bíróság ítéletei törvényesek voltak-e.
A jogi huzavona miatt Montenegro volt igazságügyi minisztere, Andrej Milovic azzal vádolta meg a jelenlegi miniszterelelnök Milojko Spajic-ot, hogy személyes érdekei miatt akadályozza Kwon kiadatását az USA-nak és a háttérben mindent elkövet azért, hogy Dél-Korea nyerje meg az eljárást.
A volt igazságügyi miniszter szerint a miniszterelnök közeli barátja Gorad Rodic ügyvédnek, aki Kwon védője az eljárásban, emellett pedig a miniszterelnök maga is üzleti kapcsolatban áll Kwonnal. Az egykori miniszter szerint az ország vezetője attól tart, hogy az USA feltárná a közte és Kwon között született titkos megállapodás részleteit, amely a megválasztásával és választási kampányának finanszírozásával kapcsolatos.
“Igazságügyi miniszterként megakadályoztam Kwon törvénytelen kiadatását Dél-Koreának, amiért végül elbocsátottak a pozíciómból.” – állította méhány nappal ezelőtt Milovic egy közösségi médiás bejegyzésben.
Pozdravljam današnju ispravnu odluku Vrhovnog suda Crne Gore da odgodi izručenje Do Kvona Južnoj Koreji, čime je spriječeno izvršenje protivzakonite odluke nižih sudskih instanci da spriječe izručenje Do Kvona Sjedinjenim Američkim Državama.
Premijer Milojko Spajić i njegov…
— Andrej Milovic (@AndrejMilovicPG) August 8, 2024
Montenegró miniszterelnöke egy helyi lapnak nyilatkozva tagadta az állításokat. Bár egyértelmű bizonyítékokkal nem sikerült alátámasztani, Montenegróban korábban már jelentek meg olyan sajtóértesülések, melyek szerint a miniszterelnök és Do Kwon annak letartóztatása előtt már találkozhattak egymással Kwon szerbiai luxuslakásában, és hogy az elnök maga is több millió dollár értékű LUNA tokennel rendelkezhetett. Kapcsolatuk az oknyomozás alapján a miniszterelnök korábbi munkájáig, a szingapúri székhelyű Das Capital befektetési alapnál betöltött pozíciójáig nyúlhat vissza.
Bár aligha ez a legfőbb szempont, a miniszterelnököt érintő korrupciós vád és a kiadatási eljárás elhúzódása azért nem is segíti az éppen az EU-tagság megszerzéséről tárgyaló Montenegrót, amely Németország vezetője szerint, ha minden jól megy, akár már 4 év múlva beléphet a közösségbe.
További hírek és érdekességek Discord csatornánkon és a Youtube-on.