Az elmúlt néhány évben a hétköznapi internetező is egyre gyakrabban futhatott bele a bitcoin és a kriptovaluta kifejezésekbe. Lehetett olvasni óriási áremelkedésekről és zuhanásokról, elképesztő vagyonosodásokról, vagy éppen emberek tízezreit megkárosító átverésekről. A következő cikk azért készül, hogy a kriptovalutákat maximum hírből ismerő átlagember is megérthesse, miről is szól a XXI. század első felének egyik legnagyobb slágertémája. Bemutatjuk, hogy mi az a bitcoin, hogyan működik, mitől biztonságos, és mit jelent a bányászat – mindezt röviden és közérthetően.
A dollár alkonya?
A bitcoin és a többi kriptovaluta egyszerűen megfogalmazva egy digitális pénz, amit nem a központi bankok vagy államok irányítanak és bocsátanak ki. A hagyományos pénzekkel ellentétben a kriptovaluták a bankoktól teljesen függetlenül léteznek és működnek. Ugyebár a hagyományos pénzeket az államok központi bankjai bocsátják ki, és ezek is felügyelik őket. Ha máskor nem, az utóbbi években bizonyára mindenki találkozott az infláció fogalmával, hiszen lehetetlen volt kikerülni a horribilis áremelkedéseket és a fizetések értékének csökkenését.
Ennek egyik fő oka, hogy a központi bankok felelnek a pénzkibocsátásért, és kedvükre „teremthetnek” pénzt a semmiből. Értelemszerűen minél több van valamiből, az egységnyi értéke annál kevesebb lesz. És mivel nincsen felső határ, ezért gyakorlatilag a végtelenségig el lehet inflálni bármilyen ország pénznemét. Szemléltetésképpen íme egy grafikon, amely megmutatja, hogy az 1900 óta hogyan veszítette el értékét az amerikai dollár:
A bitcoin egyik óriási előnye nem csak abban rejlik, hogy a központi bankoknak semmi közük nincsen a kibocsátásához, hanem nem is lehet belőle végtelen. Jelenleg nagyjából 20 millió darab van belőle, és összesen 21 millió lesz, nagyjából 2100 környékére. Ezért is szokták a bitcoint az arannyal összehasonlítani, hiszen a legértékesebb nemesfémből sem áll rendelkezésre végtelen. Sőt, egyre kevesebb van a föld mélyén – és mivel az alkímia nem ért el nagy sikereket, így a semmiből aranyat létrehozni sem lehetséges.
Hogyan jön létre a bitcoin?
Egy másik kifejezés, amit a bitcoinnal kapcsolatban hallhatott már az olvasó, az a bányászat. Természetesen nem föld alatti járatokra kell gondolni, ahol csákányokkal felszerelt sisakos bányászok dolgoznak, az elv azonban hasonló. A bitcoin egy olyan különleges folyamat során jön létre, amit számítógépek végeznek. Ezek a számítógépek – vagy nevezzük őket “digitális bányászoknak” – egy bonyolult matematikai feladatot próbálnak megoldani. Amikor egy bányász számítógép sikeresen megold egy ilyen feladatot, jutalmul kap valamennyi bitcoint. Ilyenkor a „semmiből” jön elő, de mint azt korábban leírtuk, maximum 21 millió bitcoin jöhet létre, a bányászok jutalma pedig az idő előrehaladtával egyre csökken. Ez a folyamat egy kicsit olyan, mintha egy valódi bányász aranyat találna a föld mélyén, csak itt a “föld” egy digitális tér, és az “arany” maga a bitcoin.
De miért van szükség erre a matematikai feladatra? A Bitcoin rendszer működéséhez fontos, hogy minden tranzakció biztonságos és hiteles legyen. Ne felejtsük el, hogy itt nincsen egy központi bank, ami felügyelné a tranzakciókat, ezért a hitelesítést máshogyan kell elvégezni. Példaként, ha Péter elküld egy bitcoint Évinek, akkor ezt a tranzakciót rögzíteni kell egy nagy digitális főkönyvben, amit blokkláncnak neveznek. A blokklánc olyan, mint egy hatalmas nyilvános napló, amit bárki megnézhet, de senki nem tud meghamisítani.
A számítógépek, amelyek részt vesznek a bányászatban, nemcsak létrehoznak új bitcoint, hanem ezt a nyilvános naplót is folyamatosan frissítik és védik. A matematikai feladatok megoldása biztosítja, hogy a blokklánc tartalma mindig pontos és hamisítatlan maradjon. Ha valaki megpróbálná manipulálni a tranzakciókat, a rendszer (avagy a többi számítógép) azonnal észrevenné ezt, és elutasítaná a változtatást.
Egy új tranzakció kizárólag akkor kerülhet be ebbe a nyilvános naplóba, ha a bányászok többsége ezt jóváhagyja. Tegyük fel, hogy Péter 2 bitcoint szeretne küldeni Évinek, de csak egy darabbal rendelkezik. Ilyenkor a bányászgépek ezt észreveszik, és elutasítják a tranzakciót. Mindez pedig teljesen automatikusan történik.
Hogyan lehet biztonságos egy ilyen rendszer?
A kérdésre a válasz a kriptográfiában, avagy a titkosításban rejlik (innen ered a kriptovaluta kifejezés is). A bitcoin minden egyes tranzakcióját és adatát speciális kódok védik, amelyeket csak azok a számítógépek értenek, amelyek részt vesznek a rendszer működésében. Ezért a bitcoin hálózata olyan, mintha egy digitális széf lenne, amit több millió kulccsal zártak le – és ezek a kulcsok folyamatosan változnak.
Néhány évvel ezelőtt még bárki részt vehetett a hálózat működtetésében, és beállhatott bányászni a saját számítógépével. Mostanra azonban ez lehetetlenné vált, hiszen már nagyon sokan bányásznak nagyon erős szuperszámítógépekkel vagy számítógépparkokkal. A rendszer pedig, minél többen vesznek benne részt, annál nehezebb matematikai feladatokat ad a bányászoknak, így egy mezei laptoppal már esélytelen a műveletek megoldása.
Hogyan lehet bitcoinnal fizetni?
A készpénz vitathatatlan előnye a bankszámlánkon tárolt pénzzel ellentétben, hogy egyedül mi rendelkezünk felette. Nem tudja a bankunk zárolni, levonni belőle, ha pedig fizetni szeretnénk vele, közvetlen odaadhatjuk valakinek, nem megy keresztül egy központi rendszeren. A számlán tárolt pénznek azonban előnye, hogy tudunk vele fizetni az interneten keresztül, vagy tudunk pénzt utalni a világ másik felére rövid idő leforgása alatt.
A bitcoin (ahogyan a többi kriptovaluta) ötvözi a készpénz és a bankszámlapénz előnyeit. Egyedül mi rendelkezünk felette, a tranzakciók közvetlenül, bármilyen bank segítsége nélkül mennek végbe, mégis gyors és biztonságos, és világszerte bárhol elérhető, ahol van internet-hozzáférés. A bitcoint egy digitális pénztárcában tároljuk, amihez kizárólag mi férünk hozzá. Minden tárcának van egy nyilvános címe, ezt bárki ismerheti, ezt megadva lehet küldeni pénzt arra a tárcára.
Ugyanakkor tartozik hozzájuk egy privát kulcs is – ezen kulcs segítségével tudunk hozzáférni a rajta tárolt kriptovalutákhoz, és rendelkezni felettük. Addig, amíg csak mi ismerjük ezt a kulcsot, semmilyen hatóság vagy rosszakaró nem tud hozzáférni az azon tárolt pénzünkhöz. Ezek talán bonyolultnak hangoznak elsőre, azonban mára rengeteg kiforrott és felhasználóbarát tárca létezik, ezért nem érdemes megijedni tőlük.
A bitcoin a bűnözők fizetőeszköze?
Gyakori tévhit, hogy a kriptovalutákat elsősorban a törvény alól kibúvót keresők alkalmazzák, hogy elrejtsék tranzakcióikat az állam szeme elől. Ez azonban nem igaz, hiszen a bitcoin tranzakciói nem titkosak, pontosabban csak félig azok. A már említett blokkláncon nyilvánosan visszakereshető az összes végrehajtott tranzakció és a tárcacímek is. Ezek a tárcacímek bár nincsenek egy adott személyhez kötve, de a hivatalos szerveknek már megvannak az eszközeik arra, hogy egy tárcát összekössenek tulajdonosával.
Ennek köszönhetően, bár részlegesen titkosak a tranzakciók, a bitcoin nem a legalkalmasabb arra, hogy a törvény elől bujkáljunk. Sőt, az elmúlt időszakban számos példa volt arra, hogy a hatóságok kriptovalutákat foglaltak le bűnözői csoportok képviselői tárcáiról.
Miért ér egyre többet a bitcoin, hogyan lehet vele pénzt keresni?
Egy téma, amiről még nem beszéltünk, az a bitcoin értéke. Általában azzal kerül be a hírekbe, hogy újabb és újabb rekordokat döntött a kriptopénz árfolyama. Ez azért van, mert az emberek és a befektetők befektetési céllal adják és veszik. Ez hasonlít az aranyhoz vagy a részvényekhez. Az elv a bitcoin esetében is ugyan az, az értéke felfele megy, ha többen veszik mint amennyien eladják, lefele pedig, ha fordítva.
De mi adja a valódi értékét? Ha veszünk egy hagyományos bankjegyet, az tulajdonképpen csak egy papírfecni. Egy aranyrög csak egy szép csillogó fém, a bitcoin pedig csak egy kódsor. A bankjegy értékét az adja, hogy egy megbízható állam bocsátotta ki, amely kezeskedik is érte, az arany értékét pedig (az ipari felhasználási lehetőségein, szépségén, státusszimbólum-jellegén kívül) az, hogy az emberek bíznak benne. Végsősoron mindenhol a bizalom az, ami beárazza ezeket a termékeket. A bitcoin esetében ugyan ez a helyzet: a befektetők bíznak a hálózat működésében, a felhasználói lehetőségeiben, és nem utolsósorban abban, hogy hosszú távon felfelé fog menni az értéke.
Pénzt keresni pedig úgy lehetséges vele, hogy egy ponton vásárolunk, majd később, egy magasabb áron eladjuk. Ennek mikéntjéről egy következő cikkünkben fogunk írni, addig is reméljük, hogy ez az összefoglaló segített abban, hogy a tisztelt olvasó megértse, miért is ennyire felkapott napjainkban a digitális aranynak is nevezett bitcoin.