A Bitcoin tagadhatatlan mainstream térnyerése ellenére a legnagyobb technológiai óriások – köztük a Meta – továbbra is szkeptikusak a Bitcoinnal szemben.
Bár egyre több cég vezeti be a Bitcoint mint stratégiai tartalékeszközt, a Meta részvényesei elsöprő többséggel, 1221:1 arányban utasították el a javaslatot, hogy a Bitcoin potenciálisan szerepet kapjon a cég pénzügyi tartalékaiban.
De vajon mit jelent ez a döntés a vállalati Bitcoin-adaptáció jövője szempontjából?
A Big Tech Bitcoin-szkepticizmusa még mindig erős
A Strategy 2020 augusztusában elsőként tette meg a Bitcoint elsődleges tartalékeszközévé, és azóta 2 466%-os részvényárfolyam-növekedést ért el. Ez inspirálta több kisebb cég példáját is, de a nagy technológiai vállalatok – mint a Meta vagy a Microsoft – eddig tartózkodtak a követéstől.
A Microsoft korábban szintén leszavazott egy hasonló indítványt 2024 decemberében.
A vállalati tartalékeszközök (treasury reserves) alapvetően likviditás biztosítására szolgálnak vészhelyzetek – például pandémiák vagy piaci sokkok – esetén, ezért a Bitcoin volatilitása továbbra is visszatartó erő a legtöbb vállalat számára.
Michael Saylor: “A kriptotél már nem tér vissza, a Bitcoin egymillió dollár felé tart”
Szakértői vélemények: stratégia vagy spekuláció a Bitcoin?
- Aswath Damodaran (a NYU professzora) egyenesen „őrültségnek” nevezte a Bitcoin beemelését egy cég tartalékpolitikájába.
- Campbell Harvey (Duke Egyetem) szerint a Bitcoin nem illik a klasszikus treasury funkcióhoz, hacsak nem spekulatív céllal vásárolják.
- James Butterfill (CoinShares) viszont úgy véli, már egy 3%-os Bitcoin-allokáció is megduplázhatja egy portfólió kockázat-hozam mutatóját (Sharpe-ráta), de a cégek túlságosan félnek a volatilitástól.
Érdekesség, hogy az elmúlt két hónapban a Bitcoin árfolyam-ingadozása alacsonyabb volt, mint a Meta vagy más FAANG részvényeké – állítja Butterfill.
A Meta tartalékstratégiája: óvatosság mindenek felett
A Meta jelenleg 72 milliárd dollárnyi likvid tartalékkal rendelkezik, amit jellemzően pénzpiaci alapokban és rövid lejáratú állampapírokban tart. A részvényesi javaslat arra irányult, hogy vizsgálják meg: a Bitcoin alkalmas lehet-e a jövőben tartalékeszközként. A válasz egyértelmű nem volt.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy Mark Zuckerberg a Meta szavazati jogainak 61%-át birtokolja, így a döntés korántsem tükrözi teljes mértékben a Big Tech összpiaci hangulatát.
Globális trend: óvatos, de gyorsuló adaptáció
Bár a Big Tech még kivár, globálisan egyre több vállalat lép:
- A francia Blockchain Group június 3-án bejelentette, hogy 68 millió dollár értékben vásárolt Bitcoint a vállalati kasszába.
- A dél-koreai K Wave Media 500 millió dolláros Bitcoin-vásárlást tervez „vállalati stratégiai célból”.
- 2025-ben legalább 72 cég vezette be a Bitcoint a mérlegébe – igaz, sokan közülük marketing vagy részvényár-stimulációs célzattal.
Mi várható a jövőben?
A CoinShares adatai szerint az intézményi kriptoallokáció 1%-ról 1,8%-ra nőtt fél év alatt, és ez a szám gyorsabban emelkedik, mint azt a legtöbb elemző várta.
Butterfill szerint a tendencia világos:
bár a legnagyobb technológiai vállalatok (Meta, Microsoft, Google) jelenleg kivárnak, a folyamatos intézményi érdeklődés és a kriptoeszközök diverzifikációs előnyei úgy véli, előbb-utóbb áttörést hoznak a nagyvállalati szektorban is.
Összegzés
A Meta Bitcoin-elutasítása nem a kripto általános visszautasítása, hanem inkább a vállalati óvatosság megnyilvánulása egy még mindig volatilis és fiatal eszközzel szemben.
A központi kérdés továbbra is az, hogy a Bitcoin stratégiai befektetésként vagy pénzügyi tartalékként kezelendő-e.
A Meta döntése lehet, hogy ideiglenes visszautasítás, de a globális trendek, az ETF-ek elterjedése és a befektetői nyomás végül rákényszeríthetik a legnagyobb cégeket is, hogy újragondolják pozíciójukat a Bitcoinnal kapcsolatban.
Egy dolog biztos: a Big Tech még nem mondott igent a Bitcoinra – de az sem biztos, hogy örökre nemet mondott.
A Bitcoin a jövő: 2045-re a cégek birtokolhatják az összes BTC felét