Ma ér véget a kriptoipar szempontjából történelmi jelentőségűnek mondható Kripto Hét. Az amerikai törvényhozás alsóházának vita maratonja során több ágazati szabályozásáról szóló javaslatot is megszavaztak, melyek közül az egyik már ma törvénnyé válhat.
Mindhárom javaslat átment a szavazáson
A CLARITY Act, ami 294–134 arányban ment át, megállapítja, hogy a piacok működését felügyelő hatóságok (SEC, CFTC) milyen hatáskörrel rendelkeznek a kriptopiacot illetően, és bevezeti a “digitális áru” kategóriát az olyan decentralizált hálózatokon működő tokenek számára, amelyek nem tekinthetőek értékpapírnak.
A jogszabály rendelkezik a regisztrációs és forgalmazási követelményekről, és befektetővédelmi garanciákat is tartalmaz, valamint elismeri a felhasználók jogát a saját digitális eszközeik feletti önálló rendelkezéshez.
A sikeres szavazást követően a javaslat a felsőházba, a Szenátushoz kerül. Ha ott is elfogadják, Donald Trump aláírásával törvény válhat belőle, de a folyamat valószínűleg még több hónapot fog igénybe venni.
A kriptoiparág nagyobb szereplői már régóta szorgalmazzák egy ilyen átfogó jogi keretrendszer létrehozását, ami tovább erősítheti a befektetői bizalmat, a magasabb szintű intézményes részvételt és a hosszú távú piaci stabilitást.
Ugyancsak szavazásra bocsátották a GENIUS Act nevű törvényjavaslatot, ami 308–122 arányban ment át. A stabilcoinok állami és országos szintű szabályozásáról, kibocsátásáról és forgalmazásáról szóló rendelkezéseket korábban már a felsőház is megvitatta, így ez a javaslat most egyből Donald Trump asztalára kerülhet aláírásra. Fehér házi források szerint az elnök már ma, azaz pénteken lezárhatja a folyamatot és megtarthatja a hivatalos aláírási ceremóniát, amivel a stabilcoinok törvényileg szabályozott eszközökké válnak az Egyesült Államokban.
A harmadik megszavazott törvény, az Anti-CBDC Surveillance State Act, a jegybanki digitális valuta bevezetésének és tesztelésének lehetőségét zárja ki az Egyesült Államokban, hacsak a FED nem kap ehhez kifejezett kongresszusi jóváhagyást. A jogszabály 219–210 aránnyal ment át a képviselőházon. A republikánus többség szerint egy jegybank által kibocsátott digitális pénz a kormányzati megfigyelés eszközévé válhat, ami sértheti az állampolgári magánszférát és a pénzügyi szabadságot.
Ha törvény válik belőle, ez az intézkedés hosszú távon is garantálhatja, hogy az Egyesült Államok a magánszektor által kibocsátott digitális pénzeket, például a stabilcoinokat részesítse előnyben, ne pedig egy államilag felügyelt digitális dollárt.
Jöhet a kriptós nyugdíjmegtakarítás
A Financial Times információi szerint nem csak a GENIUS Act kerülhet ma aláírásra, ugyanis erre készíthetik elő azt az elnöki rendeletet (executive order) is, ami megnyitná az amerikai nyugdíjpénztári piacot, beleértve a 401(k) típusú megtakarítási számlákat is a kriptoeszközökbe, aranyba, magántőke alapokba és egyéb alternatív lehetőségekbe való befektetések előtt.
Az elnöki rendelet arra utasítaná a szabályozókat, hogy számolják fel azokat az akadályokat, amelyek kizárják ezeket az eszközosztályokat a professzionálisan kezelt nyugdíjportfóliókból. A Biden-adminisztráció idején elfogadott korlátozások egy részét már májusban visszavonta a Munkaügyi Minisztérium, Trump rendelkezése pedig teljesen megnyitná a kapukat a nyugdíjalapok előtt.
Az iparág kedvezően fogadta a fejleményeket és bár a bitcoin árfolyama a reggeli órákban továbbra is kicsivel a hét elején elért 124 000 dolláros rekord alatt, 120 000 dollár környékén ingadozott, az ethereum hétfő óta 3000 dollárról 3600 dollárig emelkedett. Több más altcoin is hasonló növekedést ért el, a piaci szereplők pedig egyre inkább arra számítanak, hogy a szabályozási bizonytalanságok oldódásával egy kriptoipar számára kedvező időszak veheti kezdetét.