A két tech-milliárdos, Michael Saylor és Peter Thiel látványosan eltérő módon közelíti meg a Bitcoint, és a kriptot – és ez a vállalati kincstárkezelésükben is megmutatkozik. Mindketten rohamtempóban építenek masszív kitettséget, azonban több piaci megfigyelő szerint egyes megoldásaik komoly kockázatokat hordoznak.
Két út ugyanahhoz a célhoz
Saylor: „all-in” Bitcoin, mérlegre pakolva
A Strategy (korábban MicroStrategy) társalapítója az úgynevezett „végtelen pénz-glitchre” épít: részvények/átváltható papírok kibocsátásával BTC-t vásárol, és azt a mérlegén tartja. A nagyobb BTC-vételek a narratíva szerint emelik a vállalat értékeltségét, ami újabb tőkebevonást tesz lehetővé – és a kör folytatódik.
Saylor stratégiája szigorúan Bitcoin-centrikus, gyakran kvázi-metafizikai érveléssel (BTC mint „energiafal mögött működő, igazságon táplálkozó hálózat”), sőt fontos geopolitikai szerepet is tulajdonít neki.
Thiel: diverzifikált kitettség és infrastruktúra
Peter Thiel a Founders Fundon keresztül 2025 februárjában 100M USD BTC és 100M USD ETH befektetést jelentett, ezen kívül részesedést szerzett az Ether-treasury vállalat ETHZilla-ban (7,5%) és BitMine Immersion Technologies-ben (9,1%; 250M USD ETH-ben emelt tőke). Emellett a Bullish nevű tőzsde mögött is ő áll, amely augusztus 19-én tőzsdére lépett 1,15 milliárd USD értékeléssel.
Thiel összességében szélesebb spektrumú, óvatosabb expozíciót épít – időnként kifejezett szkepszissel a Bitcoin geopolitikai vetületeivel kapcsolatban.
A BlackRock és a Bitcoin: új korszak a kripto életciklusában – 1. rész
Bitcoin treasury modell: eddig nyereséges, de sérülékeny
Saylor megoldása egyszerű tézisen áll: tőkét von be → BTC-re váltja → várja a felértékelődést. A gond az, hogy ez astratégia rendkívül érzékeny a Bitcoinvolatilitására.
Ha a BTC árfolyam túl közel kerül a vállalat BTC-per-share / NAV mutatójához, elolvadhat a részvényár, hiszen miért venne valaki MSTR-t, amikor tisztán BTC-t is vehet.
Innen elindulhat a hírhedt „halálspirál”: csökkenő piaci kapitalizáció → szűkülő tőkehozzáférés → refinanszírozási nehézségek → kényszer-likvidálások kockázata.
Példa a diszlokációra: a Strategy NAV-ja jelenleg ~1,4× a részvényárhoz képest (februárban közel 2× volt). A részvényes így kettős kockázatnak van kitéve: a BTC árának ingadozása és a NAV–ár különbséget mozgató tényezők is befolyásolják a hozamot.

Mindeközben a modellnek rengeteg követője akadt: a „Bitcoin treasury company” fogalma meghonosodott, és egyre több tőzsdei cég tart BTC-t a mérlegén. A kérdés – mellyel magunk is többször foglalkoztunk már-, hogy ez mennyire fenntartható, és mennyiben buborékfújás? Ezúttal már intézményi méretekben…
Kinek lesz igaza?
- A Saylor-út: ha a BTC tartósan emelkedik és a tőkepiac nyitva marad, az „all-in” stratégia áttételesen hatványozva felerősítheti a hozamot – ellenkező esetben a finanszírozási lánc sérülékeny.
- Thiel-út: a diverzifikált, infrastruktúra-központú megközelítés kevésbé látványos, de kockázatkezelésben erősebb; nem egyetlen narratívára tesz mindent.
Nagy valószínűséggel a következő kripto-ciklus fogja eldönteni, hogy az egytételes BTC-kincstár vagy a több lábon álló kripto-kitettség bizonyul ellenállóbbnak, amikor megérkezik a következő „tél” – mR ha ugye lesz ilyen.
Addig is a vállalati trezor-modellek értékelésekor a tőkehozzáférés, a NAV-diszlokáció és a refinanszírozási pálya a három kulcspont, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Mi válthatja ki a következő kripto medvepiacot? – A vállalati Bitcoin-láz árnyoldala
/Cointelegraph/