Az Oxfam új jelentése szerint a leggazdagabbak vagyona 2025 első felében naponta átlagosan több mint 2 milliárd euróval gyarapodott, miközben az adóterhek 80%-át az átlagos európaiak viselik.
Az Európai Unióban élő milliárdosok összvagyona 2025 első hat hónapjában több mint 400 milliárd euróval nőtt, derül ki egy friss jelentéséből. Ez naponta több mint 2 milliárd eurós vagyonnövekedést jelent. A tanulmányt készítő szervezet egy európai pénzügyminiszteri találkozó elé időzítette a megjelenést, ahol az uniós költségvetés finanszírozásának lehetőségeiről, köztük a gazdagok megadóztatásáról folyhatnak tárgyalások.
Rekordtempóban születnek az új milliárdosok
Az EU-ban 487 milliárdos él, ami 39-cel több, mint egy évvel korábban. Az elmúlt év során tehát átlagosan kilencnaponta született egy új milliárdos a közösségben.
2023-ban az EU legszegényebb feléhez tartozó 181 millió felnőtt (ez nagyjából Németország, Olaszország és Spanyolország teljes népességének felel meg) ugyanakkora vagyoni részesedéssel rendelkezett, mint a leggazdagabb 0,001%, vagyis mindössze 3600 ember.
A legvagyonosabb 1% hétszer annyi vagyont birtokolt, mint az EU összlakosságának másik 99%-a együttvéve.
2023-ban a leggazdagabb 1%-ba tartozó európai átlagvagyona 5,6 millió euró volt, ami 740-szerese annak a 7686 eurónak, amivel egy átlagos a legszegényebb 50%-ba tartozó EU-polgár rendelkezett.
20 évvel ezelőtt ez az arány “csupán” 522-szeres volt, vagyis a társadalmi csoportok közötti szakadék tovább mélyült.
A jelentés szerint a középosztály folyamatosan zsugorodik és az uniós tagállamok közel kétharmadában csúszik vissza az alacsonyabb jövedelmi kategóriákba. 2024-ben az EU lakosságának már 21 százalékát fenyegette a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázata.
A megélhetési válság különösen súlyosan érintette az alacsony jövedelmű háztartásokat, amelyeket az élelmiszer- és energiaárak emelkedése aránytalanul nagyobb mértékben sújtott. Az úgynevezett inflációs egyenlőtlenség szintén egyre tovább mélyíti a szakadékot a tehetősek és a nélkülözők között.
“Európa rekordsebességgel gyártja a milliárdosokat, miközben milliók küzdenek a megélhetésért. Ez az egyenlőtlenség nem a véletlen műve, hanem tudatos politikai döntések következménye” – véli Chiara Putaturo, az Oxfam EU adózási szakértője.
Az adórendszer a leggazdagabbaknak kedvez
A jelentés szerint az elmúlt évtizedekben az uniós adópolitika fokozatosan a szupergazdagok és a nagyvállalatok javára torzult. Az 1980-as évektől kezdve a kormányok csökkentették a vagyon- és társasági adókat, miközben a költségvetés egyre inkább a bérekre és fogyasztásra kivetett adókra épül.
Ma az EU-ban minden tíz adóeuróból nyolcat az átlagos dolgozók fizetnek meg. A vállalati nyereségadó mindössze 9 százalékát, a vagyonadók pedig csupán 0,4 százalékát adják az összes adóbevételnek.
Az Oxfam szerint Európának sürgősen újra kellene írnia az adószabályokat, hogy mindenki arányosan járuljon hozzá a közteherviseléshez. Putaturo szerint az uniós vagyonadó bevezetése akár egy teljes hét éves költségvetésnek megfelelő összeget hozhatna a közös kasszába.
„Az EU-nak ki kell dolgoznia egy tervet az ultragazdagok megadóztatására, de a tagállamok sem várhatnak Brüsszelre, már most meg kellene kezdeniük a vagyon és a legmagasabb jövedelmek megadóztatását saját hatáskörben” – mondta.
A kripto vagyonok sem jelentenek kivételt
A kriptovaluták fokozott elterjedése idővel szintén szerept kaphat az uniós egyenlőtlenségi vitákban. Míg a hagyományos eszközök, például a részvények és az ingatlanok birtoklása már régóta jellemző a leggazdagabbak portfólióira, a digitális eszközök, például a bitcoin még csak most kezdtek el megjelenni a befektetésekben.
A szektor térnyerése miatt at EU tagállamaiban 2026. január 1-től már kötelezően kell majd alkalmazni az úgynevezett DAC8 irányelvet, ami arra kötelezi a kriptovaluta platformokat, hogy rendszeresen adatokat szolgáltassanak a felhasználóikról és tranzakcióikról a tagállamok adóhatóságai felé, hogy csökkentsék az adóelkerülések lehetőségét.
Egy korábbi tanulmány szerint az EU-ban a bitcoin tőkenyereségeiből becsült adóbevétel már 2020-ban elérhette volna a 850 millió eurót, ha a nemzetek hatékonyan beszedik az illetékeket. Ennek elmaradása azonban a törvényhozók mulasztását tükrözi. Az uniós országok nem alakítottak ki olyan korszerű és végrehajtható szabályozási környezetet, ami lehetővé tette volna a kriptoeszközökből származó nyereségek átlátható adózását.
A hiányos jogi keretek miatt sokszor a piaci szereplők sem kaptak világos útmutatást arról, hogy mikor és hogyan kell adózniuk. A decentralizált tőzsdék elterjedése és a határokon átnyúló tranzakciók pedig csak még tovább megnehezítették a hagyományos adózási logika alkalmazását.
A januárban életbe lépő új szabályozással kapcsolatban jelenleg is a magyar állam iránymutatására várnak a magyar kriptobefektetők.