Az Egyesült Államok 127 271 bitcoin elkobzását kérvényezte abban az eljárásban, amit egy nemzetközi bűnszervezettel szemben indítottak el. A készlet az ország stratégiai bitcoin-tartalékába is bekerülhet.
A Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) összesen 146 személyt és céget helyezett feketelistára, köztük az ezek közötti együttműködést koordináló Prince Group nevű üzleti csoport vezetőjével, a kínai származású Chen Zhi-vel.
A vádak szerint Chen Zhi legalább tíz kényszermunkatáborból álló kriptós átverési hálózatot üzemeltetett, ahol embercsempészetnek áldozatul esett külföldieket tartottak fogva, arra kényszerítve, hogy online befektetési csalásokat, úgynevezett “pig butchering” átveréseket kövessenek el.
Kriptós kényszermunkatábor Mianmarban
Disznóvágás-átverések
A pig butchering, azaz “disznóvágás-átverés” egy folyamatosan terjedő online csalási forma. Nevét arról kapta, hogy az elkövetők “felhizlalják” az áldozat bizalmát, mielőtt “levágnák”, vagyis minden pénzétől megfosztanák.
A módszer lényege, hogy a csalók egy hamis személyazonosság mögé bújva hosszabb ideig, akár hetekig, hónapokig építik az áldozat bizalmát. Online társkeresőkön, közösségi oldalakon vagy üzenetküldő alkalmazásokban veszik fel a kapcsolatot a kiszemelttel, és személyre szabott történetekkel, romantikus vagy baráti közeledéssel érik el, hogy a célpont érzelmi kötődést alakítson ki velük.
Amikor a kapcsolat már kellően szoros, a csaló pénzügyi segítséget kér vagy befektetési lehetőséget kínál, például egy kriptovaluta alapú, magas hozamot ígérő platformra való befizetés formájában. A valóságban azonban a pénz soha nem kerül befektetésre, az áldozat megtakarítása egyenesen a csalók számláira vándorol.
Sokan csak akkor döbbennek rá, hogy átverték őket, amikor az ajánlott befektetési platform hirtelen elérhetetlenné válik, vagy az “ügyfélszolgálat” újabb befizetést kér a már beutalt pénzek kiutalásához. Ilyenkor általában valamilyen adminisztrációs díj megfizetését követelik az áldozattól, csak azért, hogy még több pénzt próbáljanak kicsalni tőle.
Kényszermunkatáborok a háttérben
A nyomozások során kiderült, hogy a csalások mögött szervezett bűnözői hálózatok állnak, amelyek Délkelet-Ázsiában, főleg Kambodzsában és Mianmarban működtetnek kényszermunkatáborokat. Ezekben a létesítményekben több ezer embert tartanak fogva, akiket hamis állásajánlatokkal csábítanak ide Kínából, Thaiföldről vagy Afrikából, majd fizikai erőszakkal és zsarolással kényszerítik arra, hogy online átveréseket hajtsanak végre.
A mianmari hatóságok 2024 márciusában egy nagyszabású rajtaütés során több mint ezer embert szabadítottak ki egy ilyen telepről, aminek vezetői kb. 100 millió dolláros bevételre tettek szert a fentebb ismertetett csalásokból.
Az ENSZ becslése szerint jelenleg több mint 100 000 embert tarthatnak fogva Délkelet-Ázsiában olyan rabszolgatáborokban, ahol az elrabolt munkások napi 15–17 órán keresztül dolgoznak, gyakran kínzás vagy megfélemlítés mellett. Aki nem teljesíti a csalási kvótát, azt megverik vagy továbbadják egy másik táborba.
Amerikai állampolgárokat céloztak a csalásokkal
A táborok működését gyakran magasabb rangot betöltő rendőri vezetők és politikusok védik. Az Egyesült Államok nyomozása szerint a Prince Group tagjai luxusjachtokkal és készpénzzel vesztegették meg a megfelelő embereket, hogy elkerüljék a lebukást.
A Prince Group hamis céghálózatokkal, köztük kriptobányászattal próbálta tisztára mosni az elcsalt vagyonokat. A dokumentumok szerint a hálózat több bányászati céget is létrehozott, melyek között ott szerepelt a Lubian is, ami 2020-ban a világ hatodik legnagyobb bitcoinbányásza volt.
Az amerikai kormány becslése szerint állampolgárai több mint 16 milliárd dollárt vesztettek az ilyen típusú, Délkelet-Ázsiából irányított kriptós csalásokban, ezért kezdeményezték a bűnszervezet ebből származó és bitcoinra váltott vagyonának elkobzását. Az ügyről tájékoztató bejelentés szerint a készletet tartalmazó tárcák már az amerikai kormány felügyelete alatt állnak.
Tovább nőhet a stratégiai bitcoin-tartalék
A most lefoglalt több mint 127 000 bitcoin sorsa azért is kaphat kiemelt figyelmet, mivel Donald Trump néhány hónappal ezelőtt stratégiai tartalékká nyilvánította az Egyesült Államok korábbi kriptós vagyonelkobzásaiból származó, mintegy 198 000 darabos bitcoin készletet. Az erről kiadott elnöki rendelet értelmében a tartalékba kerülő bitcoinokat nem tervezik eladni, hanem az állami aranytartalékhoz hasonlóan, hosszú távon kívánják kezelni.
Az amerikai kormány korábban jelezte, hogy aktív bitcoin-vásárlásokkal nem tervezi bővíteni a bitcoin készleteit, ugyanakkor az egyéb forrásokból származó, az állam számára közvetlen kiadással nem járó módokon (például lefoglalások vagy elkobzások során) szerzett bitcoinok a stratégiai tartalékba kerülhetnek.
Egyelőre még nem világos, hogy a most kérvényezett elkobzás jogerőre emelkedésének esetén az amerikai hatóságok a lefoglalt vagyont az áldozatok kártalanítására kívánják-e fordítani, illetve hogy az érintettek beazonosítására egyáltalán van-e bármilyen lehetőség.
Amennyiben a lefoglalt bitcoint a kártérítések fedezetére használják fel, az elmúlt években jelentősen megnövekedett és jelenleg is magas, 112 000 dolláros bitcoin árfolyam miatt elképzelhető, hogy nem lesz szükség a teljes készlet értékesítésére ahhoz, hogy a csalásokkal okozott károkat visszafizessék, így a BTC fennmaradó része a tartalék részévé válhat.
Ha viszont nem kerül sor kártérítésre és a teljes vagyon az államra száll, a 127 000 bitcoin több mint 60%-kal növelheti az Egyesült Államok már meglévő nemzeti tartalékát, összesen körülbelül 325 000 BTC-re.
Miközben az USA már megalapozta és hamarosan akár tovább is erősítheti szerepét a kriptopiacon, Európában is megjelent az első ország, ami már stratégiai eszközként tekint a BTC-re.
Luxemburg állami befektetési alapja bitcoinba fekteti vagyona 1%-át