Egyre nagyobb figyelmet kap a Wall Streeten az a félelem, hogy a kvantumszámítógépek idővel feltörhetik a Bitcoin biztonsági alapjait. A most zajló davosi Világgazdasági Fórumon Sergio Ermotti, az UBS vezérigazgatója a CNBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a kvantumszámítógépek hatása a kriptovaluták biztonságára fontos kérdéssé vált.
Az utóbbi időben többen is aggodalmukat fejezték ki a kvantumszámítógépek jelentette kockázatok miatt, a Bitcoin fejlesztői közösségén belül ezért élénk vita zajlik arról, hogyan lehetne kezelni a fenyegetést. Bár a kvantumtechnológia jelenleg még nem áll készen, idővel képes lehet feltörni azt a titkosítást, amire a Bitcoin épül.
Nic Carter, a Bitcoin iránt régóta elkötelezett befektető és emellett a Castle Island Ventures kockázatitőke-alap képviselője szerint az intézményi befektetők körében a téma folyamatosan napirenden van.
„Az intézményi allokáció világában gyakorlatilag mindenki, akivel beszéltem, aggódik a Bitcoin miatt”. Hozzátette: eddig nem találkozott olyan szereplővel, aki teljesen elvetette volna az ebből eredő kockázatot.
A Bitcoin elliptikus görbéken alapuló digitális aláírási algoritmust használ. A jelenlegi módon működő számítógépek számára ez gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy egy nyilvános kulcsból visszafejtsék a privát kulcsot, ám egy kellően fejlett kvantumszámítógép ezt elméletileg órák vagy napok alatt megtehetné.
Ez lehetővé tenné, hogy támadók kiürítsék a tárcákat, ami súlyos hatással lenne a jelenleg mintegy 1700 milliárd dollár értékű Bitcoin hálózatra.
Fogy az idő
Carter szerint az intézményi befektetők egy része még csak csendben aggódik, részben azért, mert nem szeretnék megijeszteni ügyfeleiket. Ugyanakkor ez a türelem véges lehet.
Ha a Bitcoin fejlesztői nem mutatnak egyértelmű aktivitást a témával kapcsolatban, akkor az idei évben a nagyobb befektetők elkezdhetik nyíltabban jelezni aggályaikat. Ez szerinte azonban nem nyilvános nyomásgyakorlás formájában történne, hanem a tőke csendes átcsoportosításával, a bitcoin súlyának csökkentésével a portfóliókban, vagy azzal, hogy az ügyfelek felé megnövelt kockázatként kommunikálják az eszközt.
Valós vagy túlértékelt fenyegetés?
A szakértők között nincs egyetértés abban, mikor válhatnak a kvantumszámítógépek valódi veszéllyé. Vannak akik 4-8 éves időtávval számolnak, de Vitalik Buterin, az Ethereum társalapítója például akár már a 2028-as amerikai elnökválasztás előtt lehetségesnek tartja, hogy egy kvantumszámítógépekkel kapcsolatos áttörés megingassa a jelenlegi blokklánc-biztonsági modelleket.
A Bitcoin közösségen belül vannak, akik elvetik az ilyen jellegű jóslatokat. Adam Back (aki egyesek szerint maga Satoshi Nakamoto, a Bitcoin létrehozója) szerint a 20-40 évnél rövidebb időtávokra épülő forgatókönyvek irreálisak és csak pánikkeltésre alkalmasak.
Amiért a legtöbben mégis az ilyen irányú fejlesztéseket sürgetik, az az a tény, hogy a Bitcoin kvantumellenállóvá tételéhez valószínűleg több, egymásra épülő fejlesztési terv (Bitcoin Improvement Proposal (BIP)) elfogadására lesz szükség, ami az általában ezekre jellemző lassú döntéshozatal miatt akár éveket is igénybe vehet. Mindeközben a bizonytalanság már most is fékezheti az árfolyamot.
Ha egyelőre nem is jelent napi problémát a kvantumfenyegetés, az ezzel kapcsolatos bizonytalanság Bitcoin megítélésének egyik meghatározó tényezőjévé válhat a következő évek során.