Magyarország megvétózza az Európai Unió 20. szankciós csomagját Oroszországgal szemben – közölte Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere. A lépést hivatalosan ma, az uniós külügyminiszterek tanácsülésén jelenthetik be, ahol a csomag elfogadásához valamennyi tagállam egyhangú támogatására lenne szükség.
Az Orbán-kormány döntésének hátterében az áll, hogy Magyarország kőolajellátásának jelentős részét továbbra is orosz szállítási útvonalak biztosítják, ám a Barátság kőolajvezeték, amelyen keresztül a legnagyobb mennyiség érkezik az országba, egy januári orosz támadás során megsérült.
A magyar kormány szerint Ukrajna felelőssége, hogy biztosítsa a zavartalan ellátást, ezért amíg a helyzet nem rendeződik, nem támogatnak további, Oroszországot sújtó uniós szankciókat, vagy Ukrajna megsegítését célzó pénzügyi támogatást.
A kieső szállítás miatt a magyar kormány felszabadította hazánk stratégiai kőolajkészleteit, ami kb. 90 napra elegendő tartalékot jelent. Ez átmenetileg biztosítja az ellátást, de már rövid távon is arra kényszeríti a kormányt, hogy valamilyen megoldást találjon a problémára.
Az olajvita kriptós mellékszála
A blokkolás bejelentése kriptós szempontból azért bír hírértékkel, mert a 20. szankciós csomag egyik kulcseleme az Oroszországhoz köthető kriptoeszköz-tranzakciók teljes körű uniós tiltása lenne.
A tervezett tilalom nem a privát, önletétkezelő tárcák technikai betiltását célozza, hanem azokra a csomópontokra fókuszál, ahol a kriptoeszközök a hagyományos pénzügyi rendszerhez kapcsolódnak (pl.: tőzsdék, fiat-kripto átváltást végző szolgáltatók és fizetési infrastruktúrák), és amelyek tiltása jelentősen megnehezítheti az állami vagy ipari léptékű szankciókerülést.
Oroszország vezetése tavaly októberben hivatalosan is elismerte, hogy kriptovalutás fizetésekkel próbálják megkerülni a nyugati pénzügyi szankciókat, és jelenleg is azon dolgoznak, hogy legkésőbb a nyárig legalizálják az ország kriptopiacának működését.
Nem csak elméleti kockázat
Jelenleg több Oroszországhoz köthető kriptós szolgáltató is aktív szerepet játszik a pénzügyi korlátozások megkerülésében. A legfrissebb erről szóló jelentést a hétvégén tette közzé az Elliptic, egy londoni székhelyű blokklánc-elemző vállalat, aminek fő tevékenysége a kriptotranzakciók nyomon követése, hogy a hatóságok azonosítani tudják az illegális vagy szankcionált forrásból származó digitális eszközöket.
A brit cég szerint legalább öt kriptotőzsde épített ki olyan strukturált kripto tranzakciós útvonalakat, amelyek peer-to-peer (P2P) kereskedésen, brókerhálózatokon és tárcák bonyolult rotációján keresztül teszik lehetővé a hagyományos bankrendszer megkerülését.
A jelentés szerint az egyik kulcsszereplő a P2P-modellben működő Bitpapa, ami ugyan az Egyesült Arab Emírségekben van bejegyezve, de főként orosz felhasználókat szolgál ki.
A Bitpapa kriptoforgalmának legalább 10 százaléka szankcionált entitásokhoz köthető, köztük a legnagyobb orosz kriptotőzsdének számító Garantex-hez, ami eddig már 80 – 100 milliárd dollár értékű utalást dolgozhatott fel. A platform rendszeresen cseréli a wallet-címeit, ezzel nehezítve a tranzakciók eredetének visszakövetését.
A 374 méter magas és sokáig Európa legmagasabb épületének számító, moszkvai Federation Towerből működő ABCeX szintén jelentős szereplőként bukkan fel a jelentésben, és az Elliptic becslése szerint legalább 11 milliárd dollár értékű kriptoeszközt mozgatott meg.
A tranzakciók egy része közvetlen kapcsolatban állt a Garantexszel és az Aifory Pro-val. Ez utóbbi készpénz-kripto átváltási szolgáltatásairól ismert Moszkvában, Dubajban és Törökországban, valamint fizetési ügynökként működik az orosz-kínai kereskedelmi tranzakciókban. A vállalat stabilcoin-fedezetű, virtuális és Apple Pay-kompatibilis kártyákat is kínál, amelyekkel nyugati szolgáltatások is előfizethetők.
A jelentés kitér az Exmo működésére is. Bár a cég 2022-ben azt közölte, hogy kivonul az orosz piacról, és az ottani üzletág egy külön entitás, az Exmo.me alá került, az on-chain adatok nem ezt mutatják.
A két platform azonos letétkezelő infrastruktúrát használ, vagyis a befizetések és kifizetések pedig ugyanazokba a wallet címekbe érkeznek, és azonos címekről indulnak. Ez a struktúra lehetővé teszi, hogy az orosz irányú és a nyugati forgalom technikailag összekeveredjen. Az Elliptic 19,5 millió dollár értékű közvetlen tranzakciót azonosított az Exmo-hoz köthető walletek és szankcionált szereplők között.
A grúziai bejegyzésű, de Moszkvából működő Rapira szintén több mint 72 millió dollár értékű, szankcionált felekhez köthető kriptomozgást bonyolított le.
Az Elliptic szerint a feltárt pénzmozgások célja, hogy a kriptoeszközök globális likviditását felhasználva ki lehessen kerülni a hagyományos pénzügyi felügyeleti rendszereket.
Bár a nyilvános blokkláncok átláthatósága lehetővé teszi a tranzakciók utólagos visszakövetését, a tőzsdék olyan komplex tranzakciós módszereket alkalmaznak, amelyek feltárása még az erre specializált elemzők számára is komoly kihívást jelent. Emiatt könnyen elképzelhető, hogy az eddig beazonosított összegek csak egy kisebb részét jelentik a teljes forgalomnak, és a szankciók elkerülését célzó, ténylegesen megmozgatott volumen ennél sokkal nagyobb is lehet.