Rendkívüli bírósági meghallgatást tartanak szerdán New Yorkban arról, hogy mi történjen azzal a nagyjából 71 millió dollárnyi kriptovalutával, amelyet egy április 18-i hack során sikerült befagyasztani. A pénzt eredetileg a felhasználók kártalanítására szánták volna, most viszont olyan áldozatok is igényt tartanak rá, akiknek a hackerek származási helyének számító Észak-Koreával szemben van jogerős követelésük.
A Kelp DAO elleni támadás során a hackerek közel 300 millió dollárnyi rsETH-t vittek el, az akció mögött a feltételezések szerint észak-koreai hackerek álltak.
Az rsETH csak egy szűkebb körben elfogadott eszköz, ezért a támadók fedezetként próbálták azt felhasználni több pénzügyi hitelező platformon, hogy likvidebb és elfogadottabb eszközöket, például ethereumot vegyenek fel kölcsönként, amit persze sosem fizetnek vissza.
Az esemény során több szereplő is felfigyelt a gyanús pénzmozgásra, így sikerült megakadályozni, hogy a teljes 300 millió dolláros zsákmányt más kriptovalutákra váltsák és tisztára mossák. A legnagyobb összeget az Arbitrum DAO fagyasztotta be, nagyjából 71 millió dollár értékben.
Észak-Korea korábbi áldozatai is igényt tartanak a kriptóra
A terv az volt, hogy ezt az összeget egy helyreállítási alapba küldik, amelyből a hack károsultjait kártalanítanák, csakhogy pénteken egy másik csoport jogi úton akadályozta meg az átutalást.
Az érintettek között van Han Kim és Yong Kim, egy dél-koreai miniszter rokonai, akit 2000-ben észak-koreai ügynökök raboltak el és öltek meg. Han és Kim 2015-ben 330 millió dollár értékű kártalanítást nyújtott be Észak-Koreával szemben, amit egy amerikai bíróság is jóváhagyott.
Han és Yong most arra hivatkoznak, hogy a 71 millió dollárnyi kriptopénz már Észak-Korea vagyoni érdekeltségének tekinthető, ezért azt a követelésük kielégítésére kell fordítani.
A tolvaj nem lesz tulajdonos
A hackben érintett egyik platform, az Aave hétfőn rendkívüli kérelmet nyújtott be a bíróságra, és azt kérte, hogy semmisítsék meg a végzést, ami blokkolja a hackelésben károsultak kifizetését. A cég szerint a döntés katasztrofális károkat okozhatna az Aave protokollnak, annak felhasználóinak és tágabb értelemben az egész decentralizált pénzügyi rendszernek.
Az Aave érvelése szerint attól, hogy valaki ellop valamit, még nem lesz az övé. A cég szerint a befagyasztott eszközök nem Észak-Koreához tartoznak, hanem a károsult felhasználókhoz. Stani Kulechov, az Aave alapítója a közösségi oldalán is azt írta, hogy elutasítja azt az értelmezést, hogy az ellopott vagyon tulajdonjoga a tolvajra szállna.
Az Aave szerint veszélyes precedenst teremtene, ha a befagyasztott pénz nem kerülhetne vissza a károsultakhoz. Ez a jövőben akár el is rettentheti azokat a szereplőket, akik egy hack után megpróbálnák megállítani vagy befagyasztani a lopott eszközöket, mert senki sem akar majd “jó szamaritánusként” közbelépni, ha utána évekig tartó jogi harc vár rá.
A szerdai bírósági meghallgatás így nemcsak arról szól majd, hogy ki kapja meg a 71 millió dollárnyi kriptót, hanem azt is befolyásolhatja, hogyan kezelik a DeFi-protokollok a jövőben a nagyszabású hackeket, és mennyire mernek majd közbelépni, ha lopott eszközöket kell visszaszerezni vagy a kiutalásukat megakadályozni.
Túl szép, hogy igaz legyen: AI-nőkkel próbálták átverni egy kriptós konferencia résztvevőit