Sajtóhírek szerint Irán egy bitcoin-alapú biztosítási rendszert vezetne be azoknak a hajózási társaságoknak, amelyek biztonságosan szeretnének áthaladni a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalán. A terv neve Hormuz Safe, az iráni állami kötődésű Fars hírügynökség beszámolója szerint a rendszer már április óta előkészítés alatt áll.
Irán már korábban is próbálkozott egy hasonló tervvel, de az végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az új konstrukció lényege, hogy a hajózási cégek és rakománytulajdonosok digitális biztosítást köthetnek, amelyet bitcoinban fizethetnek ki, a dokumentumokat pedig szinén a blokkláncon bocsátanák ki és tennék ellenőrizhetővé. Irán a rendszerből 10 milliárd dollárnyi bevételt remél.
Biztosítás vagy kikényszerített útdíj?
A terv hivatalos nyelvezete biztosításról beszél, de a piaci szereplők számára ez könnyen egyfajta kikényszerített vámnak vagy útdíjnak tűnhet.
Bár az iráni források és magas rangú tisztviselők azt sugallják, hogy a kriptós fizetés megkerülheti a szankciós korlátozásokat, ez azonban nincs így. Az Egyesült Államok korábban már régóta figyeli és bizonyos esetekben szankcionálja is az Iránhoz köthető kriptotárcákat, vagyis attól, hogy a fizetés bitcoinban történik, a tranzakció még nem válik titkossá vagy jogilag tisztává.
A bitcoin nem varázskulcs a szankciók ellen
A bitcoin tehát nem teszi láthatatlanná az állami szereplőket. A blokklánc nyilvános, a tranzakciók követhetők, a nagyobb tőzsdék és pénzügyi közvetítők pedig szankciós szabályok alapján működnek. Egy nemzetközi hajózási társaság számára ezért komoly jogi kockázatot jelenthet, ha egy iráni állami vagy államközeli konstrukción keresztül hajt végre fizetéseket.
A Bloomberg és más nemzetközi beszámolók szerint a terv ezért nemcsak kriptós, hanem geopolitikai kérdés is: a Hormuz Safe egyszerre próbálna bevételt termelni Iránnak, és tesztelni, hogy meddig lehet elmenni a szankciós rendszerek kijátszására.
A csalók is ráugrottak a történetre
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a korábbi iráni, bitcoin-alapú útdíjas hírek után a csalók is megjelentek. Sajtóbeszámolók szerint több hajóskapitány kapott hamis e-maileket, amelyekben csalók az iráni hatóságoknak adták ki magukat, és bitcoinfizetést kértek. Legalább egy esetben egy hajó személyzete azt hitte, hogy rendezte a díjat, később azonban mégis rálőttek a hajóra az iráni erők.
Ez tehát egy különösen veszélyes kombináció lehet. A háborús feszültség, a bizonytalan jogi környezet, a kriptós fizetés és a nehezen ellenőrizhető hivatalos kommunikáció a bitcoint nemcsak alternatív fizetési lehetőséggé, hanem a csalások eszközévé is teheti.