Az amerikai jegybank az ötödik egymást követő ülésén sem változtatott az irányadó kamaton. A tizenkét döntéshozó közül ugyanakkor három is 25 bázispontos emelést tartott volna célszerűnek. Ilyen méretű ellenszavazásra tíz éve nem volt példa.
A Fed július 29-én 3,50-3,75 százalékon tartotta az irányadó kamatsávot, ami megfelelt a piaci várakozásoknak, ezért önmagában nem okozott meglepetést. A 9-3-as szavazati arány viszont azt jelezi, hogy a testületen belül erősödött az infláció miatt aggódó, szigorúbb monetáris politikát sürgető tábor.
Három döntéshozó már kamatot emelt volna
Beth Hammack, a clevelandi Fed elnöke, Neel Kashkari, a minneapolisi Fed vezetője és Lorie Logan, a dallasi Fed elnöke egyaránt 25 bázispontos, vagyis 0,25 százalékpontos kamatemelésre szavazott. Három döntéshozó utoljára 2016 szeptemberében ellenezte a többségi döntést.
Az idei júniusi ülésen még mind a tizenkét szavazó támogatta a változatlan kamatot, így a júliusi eredmény egyértelmű elmozdulást jelent az egy hónappal korábbi állásponthoz képest.
A három regionális Fed-elnök már a korábbi üléseken is jelezte fenntartásait, és bár eddig mindig elfogadták a kamat változatlanul hagyását, de nem támogatták az ezzel kapcsolatban kiadott hivatalos közlemények lazább monetáris politikára utaló megfogalmazásait. Júliusban most ennél tovább mentek, és már tényleges kamatemelést kértek.
Az első ellenszavazatok még nem jelentik azt, hogy szeptemberben a többség már biztosan az emelésre voksol, de jelzi, hogy a jegybankon belül egyre többen tartják elégtelennek a jelenlegi kamatszintet az infláció megfékezéséhez.
Ennek kapcsán az is érdemes felidézni, hogy a júniusban közzétett, további kamatvárakozásokat összegző dot plot ennél is szélesebb körű szigorítási hajlandóságot jelzett. A kamatpályáról előrejelzést készítő 18 jegybankár közül kilenc legalább egy, hat pedig legalább két 25 bázispontos emelést tartott indokoltnak 2026 végéig.
Bár a két szám közvetlenül nem vethető össze, mert a dot plotban a júliusban szavazati joggal nem rendelkező regionális Fed-elnökök véleménye is szerepel, illetve az előrejelzések még a júniusi helyzetet tükrözik, de az eredmények mégis arra utalnak, hogy a döntéshozók többsége magasabb kamatszintet tartana megfelelőnek.
Továbbra is messze a 2 százalékos cél
A kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón Kevin Warsh Fed-elnök hangsúlyozta, hogy a jegybank változatlanul a 2 százalékos inflációs cél elérésére törekszik. A Fed közleménye szerint az amerikai gazdaság továbbra is szilárd ütemben bővül, a munkanélküliségi ráta alig változott, az infláció viszont még mindig meghaladja a kívánt szintet.
A jegybank helyzetét az energiaárak emelkedése és más kínálati zavarok is nehezítik. Ezek olyan költségnövekedést okozhatnak, amelyet a kamatemelés csak közvetve és késleltetve képes mérsékelni. A magasabb kamat visszafoghatja a fogyasztást és a vállalati beruházásokat, a rendelkezésre álló olaj vagy más nyersanyagok kínálatát azonban nem képes növelni.
Warsh nem adott egyértelmű jelzést arról, hogy a Fed milyen döntésre készül szeptemberben. Mivel a piac így kevésbé támaszkodhat a Fed vezetőinek előrejelzéseire, a következő kamatdöntés szempontjából felértékelődhetnek az inflációs és munkaerőpiaci adatok, valamint az energiaárak és az amerikai állampapírok hozamának alakulása.
Az AI-beruházások is alakítják az inflációs képet
A sajtótájékoztatón az AI-hoz kapcsolódó beruházások is szóba kerültek. Warsh szerint a csúcstechnológiai berendezésekre és szoftverekre fordított kiadások az elmúlt négy negyedévben közel 20 százalékkal emelkedtek.
Ez nem a teljes amerikai vállalati beruházási piac növekedését jelenti, hanem a kizárólag AI-hoz kötődő eszközök és szoftverek egy szűkebb körét. Az adat mégis jelzi, hogy milyen ütemben építik a vállalatok az új technológiához szükséges infrastruktúrát.
Az AI-beruházási hullám két, egymással ellentétes hatást gyakorolhat a gazdaságra. Rövid távon növeli a chipek, adatközpontok, villamos energia és hálózati berendezések iránti keresletet, ami emelheti az árakat. Hosszabb távon a technológia javíthatja a termelékenységet, így ugyanannyi munkaerővel és tőkével több termék vagy szolgáltatás állítható elő.
A nagy kérdés, hogy a jelenlegi keresletnövekedés inflációs hatása, vagy a később jelentkező termelékenységi hatás lesz-e erősebb.
Eséssel zártak az amerikai részvénypiacok
Az amerikai tőzsdék veszteséggel fejezték be a július 29-i kereskedést. A Dow Jones 2,19 százalékkal, 1153 ponttal esett, az S&P 500 1,52 százalékot, a Nasdaq Composite pedig 1,74 százalékot veszített értékéből. A kriptopiac közvetlen reakciója visszafogottabb volt, a bitcoin a döntés előtt és azt követően is a 63 500 – 64 500 dolláros sávban maradt.
A kötvénypiacon közben eltérően mozdultak a rövid és a hosszú lejáratú hozamok. A kétéves amerikai állampapír hozama körülbelül 7 bázisponttal csökkent, ami arra utalt, hogy a piac közvetlenül a döntés után kisebb esélyt adott egy gyors kamatemelésnek. A 30 éves kötvény hozama ezzel szemben 5,2 százalék fölé emelkedett, amire 2007 óta nem volt példa. Ez a hosszabb távú inflációval, az államadóssággal és az amerikai költségvetés finanszírozásával kapcsolatos aggodalmak fennmaradását jelezheti.
A Fed szeptemberi kamatemelésének valószínűsége 64 százalékra emelkedett az egy hónappal ezelőtti 48, és az egy héttel ezelőtti 56 százalékos értékről. Ez azonban csak egy pillanatnyi piaci becslés, ami az új gazdasági adatok, például a ma érkező friss inflációs számok hatására gyorsan változhat.
A júliusi Fed ülés fő üzenete a Fed megosztottsága. A döntéshozók többsége még nem tartotta szükségesnek az emelést, hárman viszont már most szigorítottak volna. A következő, szeptemberi 16-i Fed döntés irányát az infláció, a munkaerőpiac és az energiaárak következő hetekben érkező adatai határozhatják meg.