Changpeng Zhao szerint a bitcoin 25 évnél jóval hamarabb elérheti az egymillió dolláros árfolyamot, idővel pedig az aranynál is fontosabb tartalékeszközzé válhat. A Binance alapítója azonban nem az árfolyamban látja a következő évtizedek legnagyobb változását: arra számít, hogy a kriptovaluták bekerülnek az állami és nyugdíjalapok tartalékaiba.
CZ a jelenleg hongkongban zajló Bitcoin Asia konferencia egyik beszélgetésén vázolta fel, milyen szerepet tölthet be a bitcoin a következő 25 évben.
CZ egymillió dolláros bitcoint vár
A Binance alapítója szerint az egymillió dolláros bitcoin elérése fontos állomás lenne, de úgy véli, erre már nem kell további 25 évet várni. és az árfolyam ennél hamarabb is elérheti ezt a szintet.
Egymillió dolláros árfolyam mellett a bitcoin teljes, úgynevezett hígított piaci értéke 21 000 milliárd dollár lenne, ami már az aranyéhoz mérhető nagyságrendet jelentene.
A World Gold Council 220 700 tonnára becsüli a 2025 végéig felszínre hozott arany mennyiségét. A jelenlegi, unciánként körülbelül 4600 dolláros árfolyammal számolva ez nagyjából 32 700 milliárd dollárt ér. Ha ebből kizárólag a befektetési és pénzügyi célú aranyat vesszük figyelembe (rudak, érmék, ETF-ek, jegybanki tartalékok és tőzsdén kívüli befektetések), akkor annak piaci összértéke körülbelül 14 000 milliárd dollár.
A bitcoin piaci értéke a jelenlegi, nagyjából 79 000 dolláros árfolyam mellett körülbelül 1580 milliárd dollár, vagyis a teljes aranykészlet értékének eléréséhez körülbelül 20-21-szeres, míg a pénzügyi aranypiac körülbelül eléréshez kb. kilencszeres növekedésre lenne szükség.
CZ személyes várakozása, hogy a bitcoin már a következő bikapiac során megszorongatja az aranyat, de magánál az árfolyam emelkedésénél még fontosabb jelnek tekintené, ha az még szélesebb körben kezdene megjelenni a nyugdíj-megtakarításokban, befektetési alapokban és az állami tartalékokban.
A tokenizált részvények új belépőket hozhatnak
CZ szerint a bitcoin terjedését a más blokkláncokon megjelenő termékek is segíthetik. Példaként a tokenizált amerikai részvényeket említette, amelyek különösen Ázsiában válhatnak népszerűvé.
Egy ázsiai befektető számára nehézkes lehet amerikai értékpapírszámlát nyitni, az időeltolódás miatt pedig az amerikai tőzsde helyi idő szerint éjszaka működik. A blokkláncon kereskedhető eszközök ezzel szemben folyamatos hozzáférést kínálhatnak, a felhasználók pedig ugyanazon a kriptoplatformon később a bitcoinnal is találkozhatnak.
Az AI előbb kereskedhet, és csak később intézheti a hétköznapi pénzügyeket
A beszélgetés egyik érdekesebb része az AI-ügynökök és a kriptovaluták kapcsolatáról szólt. CZ szerint a jövő önállóan működő AI-ügynökei hamarosan stabilcoinokat kezdhetnek használni a fizetésekre, majd később a bitcoin, ethereum, BNB vagy más digitális eszközök felé is nyithatnak.
A stabilcoin kézenfekvő első lépésnek tűnhet, mivel értéke jellemzően a dollárhoz vagy más hagyományos pénzhez kötött. Egy szálloda, előfizetés vagy számítási szolgáltatás árát így egyszerűbb meghatározni, mint egy erősen ingadozó kriptovalutában.
CZ arra számít, hogy az AI hamarabb kap önálló kereskedési jogot, mint teljes szabadságot a hétköznapi pénzügyekben. Egy utazás megtervezése során a felhasználó még maga is kifizetheti a szállást, a gyors piaci kereskedésben viszont elveszne az automatizálás előnye, ha minden műveletet egy embernek kellene jóváhagynia.
Tokenből épülhetnek a jövő adatközpontjai
Egy gigawattnyi számítási kapacitás kiépítése 30-50 milliárd dollárba kerülhet, miközben egyes vállalatok száz gigawattos nagyságrendben terveznek infrastruktúrát.
CZ állítása szerint több vezető AI-vállalattal beszélt már egy saját token kibocsátásának lehetőségéről. Ezek a cégek piacra dobhatnak az úgynevezett adatközpont-tokeneket, hogy ezek kibocsátásával gyűjtsenek tőkét a további terjeszkedésre és építkezésekre. A digitális eszköz használható lenne AI-előfizetések vagy számítási szolgáltatások kifizetésére, a tulajdonosok pedig akár az adatközpont bevételeiből is részesedhetnének.
CZ a beszélgetés során megemlítette a Worldcoin nevét, ami egy Sam Altmanhoz, a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI vezetőjéhez kötődő kriptovaluta, de azt nem állította, hogy a WLD esetleg később egy adatközpont-tokenné változhatna.
A szabályozási verseny már elkezdődött
CZ az Egyesült Arab Emírségeket nevezte az egyik leginkább kriptobarát joghatóságnak. Az állítás mögött saját üzleti kapcsolat is állhat, ugyanis Abu Dhabi pénzügyi felügyelete 2025 decemberében jóváhagyta a Binance globális platformjának működését.
A Binance alapítója Hongkongot, Japánt és Pakisztánt is a gyorsan haladó országok közé sorolta, de mint elmondta, a globális szabályozás terjedésével arra is lát példát, hogy egy ország vagy térség látszólag kriptobarát keretrendszert hirdet, miközben az engedély megszerzése vagy a napi működéshez szükséges bankszámlanyitás a tőzsdék számára a gyakorlatban lehetetlen marad.
CZ jövőképe több, már látható folyamatot kapcsol össze. A stabilcoinok használatának terjedésével párhuzamosan egyre több hagyományos eszköz kerül a blokkláncra, miközben egyes államok már tartalékként kezelik a birtokukban lévő bitcoint, és ezzel másokat is erre ösztönözhetnek. Az viszont továbbra is nyitott kérdés, hogy ezekből a különálló folyamatokból valóban összeáll-e a CZ által felvázolt “Bitcoin-évszázad”. Az egymillió dolláros árfolyam, az arany megelőzése és a kriptóval fizető AI-ügynökök egyelőre inkább lehetséges forgatókönyvek, mint egy már kijelölt út következő állomásai.