Egy bitcoin befektetésre hivatkozva zárták börtönbe Grúzia leggazdagabb emberének és egykori miniszterelnökének, Bidzina Ivanishvili-nek volt “jobbkezét” és üzlettársát. Bár Ivanishvili a saját elmondása szerint már visszavonult a politikától, szakértők szerint továbbra is ő Grúzia valódi vezetője.
Giorgi Bachiashvili egy fiatal közgazdász és üzletember, aki a 2010-es évek elején vált ismertté Grúzia pénzügyi és technológiai szektorában. Bachiashvili-t az ország leggazdagabb embere és éppen akkor leköszönő miniszterelnöke, Bidzina Ivanishvili hívta meg, hogy vezesse a Georgian Co-Investment Fund-ot. Ez egy olyan befektetési alap volt, amit a külföldi tőke Grúziába csábítására és hatalmas infrastrukturális, ipari, illetve technológiai projektek megvalósítására hoztak létre.
Giorgi Bachiashvili
Bachiashvili a szervezet vezetése mellett egyike volt Grúzia korai bitcoin befektetőinek is, még 2011-ben kezdett magának kriptopénzt vásárolni. A területen szerzett ismerettségének közsönhetően fontos szerepe volt a Bitfury felemelkedésében is.
A Bitfury Group egy 2011-ben alapított, holland székhelyű, de grúz gyökerekkel rendelkező kriptobányászati és blokklánc-technológiai cég. A Bitfury a 2010-es években óriási központokat épített Grúziában, és az ország egyik legnagyobb áramfogyasztójává vált.
Bár Ivanishvili maga is körülbelül tízmillió dollárnyi tőkét fektetett a Bitfurybe, amivel részesedést szerzett a vállalatban, de eközben Bachiashvili is befektető lett a saját cégén, a Mission Gate-en keresztül.
A Mission Gate 6,3 millió dolláros bányászati szerződést kötött a Bitfuryval. A konstrukció szerint Bachiashvili 1,3 millió dollárt saját forrásból biztosított, a fennmaradó 5 millió dollárt pedig a Cartu Banktól vette fel kölcsönként, ami Ivanishvili birtokában volt.
A befektetés hatalmas sikernek bizonyult és az ebből finanszírozott fejlesztéseknek köszönhetően a Bitfury több tízezer BTC-t bányászott ki. A kibányászott bitcoinból Bachiashvili 8986 BTC-t saját magának tartott meg. Ennek értéke mai árfolyamon meghaladja az egymilliárd dollárt.
Bachiashvili a Bitfuryból származó mintegy 9000 bitcoinos hasznát kisebb részletekben, 2015-2017 között vette ki a cégből. Ez sokáig nem is zavart senkit, mígnem 2023-ban a grúz hatóságok sikkasztással vádolták meg. A vádirat alapján elrejtette a bányászatból származó bevételeit, és különböző pénzügyi tranzakciókon keresztül igyekezett eltüntetni azok eredetét.
Az eljárás során Bachiashvili úgy nyilatkozott, hogy ez a bitcoin mennyiség az ő 1,3 millió dolláros befektetésének a haszna, a Certu Banktól felvett 5 millió dolláros kölcsönt pedig teljes egészében visszafizette, vagyis nem lopott meg senki. Szerinte a megállapodásban nem volt szó arról, hogy a saját pénzügyi kockázatvállalásából keletkező profitot is meg kellene osztania a bankkal, vagyis az ügy lényege látszólag az, hogy a nyereség hogyan oszlott meg az egykori partnerek között, és hogy az ügyészség ezt utólag lopásnak minősítette.
Politikai bosszú?
Bachiashvili szerint a konfliktus azonban csak látszólag üzleti természetű. Míg korábban úgy emlegették őt, mint “Ivanishvili jobbkeze” viszonyuk később jelentősen megromlott. Ennek egyik oka, hogy Bachiashvili bírálni kezdte az Ivanishvili által alapított Georgian Dream párt politikai vonalát, és nyíltan ellenezte annak oroszbarát orientációját. Az ellene ellen indított eljárás azután vette kezdetét, hogy felszólalt Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja ellen.
Hogy ez miért fájhatott az üzlettársának? Bidzina Ivanishvili nemcsak egy hétköznapi üzletember volt. Vagyonát az 1990-es években, a Szovjetunió összeomlását követő privatizációs hullám idején alapozta meg, amikor olcsón jutott hozzá állami vagyonelemekhez, például számítástechnikai, banki és fémipari eszközökhöz. Ezekből az ügyletekből építette fel vagyonát, amit 2024-ben 7,6 milliárd dollárra, Grúzia 2023-as GDP-jének 25%-ra becsültek. Ivanishvili orosz kapcsolatai később is meghatározták politikai és gazdasági nézeteit, melyekre építve saját pártot alapított Georgian Dream (Grúz Álom) néven.
2012–2013 között ő volt Grúzia miniszterelnöke, és bár utána többször is bejelentette politikai visszavonulását, a legtöbb róla szóló nemzetközi elemzés szerint a mai napig ő (a 2024-ben 53,96%-kal újraválasztott) Georgian Dream kormánypárt szürke eminenciása, aki a háttérből irányítja a döntéseket és uralkodik az ország felett.
Bidzina Ivanishvili
Bachiashvili végül nem várta meg az ellene szóló és véleménye szerint koncepciós eljárás végét, hanem az életét féltve elmenekült az országból. Idén májusban a brit Guardiannek nyilatkozott arról, hogy politikai okok miatt akarják börtönbe zárni. Az interjú idején még Abu Dhabiban tartózkodott, ahonnan pár nappal később a grúz titkosszolgálat elrabolta és bármiféle kiadatási eljárás lefolytatása nélkül hazaszállította. A grúz bíróság ezzel egy időben 11 év börtönt szabott ki rá.
Családja szerint Bachiashvili-t a nyár folyamán többször is súlyosan bántalmazták a börtönben, a grúz ügyészség pedig a hétvégén befagyasztotta szüleinek bankszámláját és egyéb vagyontárgyait, azt állítva, hogy ezeknek is köze lehet a lopási ügyhöz.
Giorgi Bachiashvili története összességében magába foglalja mindazt, amivel nemzetközi szervezetek az utóbbi években már többször is megvádolták Bidzina Ivanishvili-t: a bíróságok és az ügyészség fegyverként való felhasználását a személyes és politikai hatalomgyakorlás érdekében.
A keleti térségben nem ez az egyetlen botrány, amelyben a kriptopénzek és az oroszbarát politikai erők is szerepet kaptak: