Kedden hét év börtönbüntetésre ítélték Evghenia Guțult, a dél-moldovai Gagauzia régió vezetőjét. Guțul 2019 és 2022 között orosz pénzforrásokat csatornázott a pro-orosz Șor Párthoz, amit a Moldáv Köztársaság destabilizálására való törekvései miatt 2023 júliusában jogerősen betiltották. A párt alapítója, Ilan Șor ugyan Moszkvába menekült, de távollétében a bíróság őt is 15 év börtönre ítélte.
Evghenia Guțul
Alig néhány nappal az ítélethirdetés előtt, Moldova elnöke, Maia Sandu egy sajtótájékoztatón figyelmeztetett arra, hogy az ország szeptember 28-ra kitűzött parlamenti választásait jelentős mértékben befolyásolhatják az Oroszországból érkező, illegális anyagi támogatások.
„Az Oroszországi Föderáció irányítani akarja a Moldovai Köztársaságot, és ezért példátlan beavatkozásra készül a szeptemberi választásokon” – fogalmazott Sandu.
A választás tétje nem kicsi. Bár a Kreml tagadta, hogy beavatkozásra készülne, eközben négy oroszbarát moldovai párt is bejelentette, hogy közös választási szövetséget hoznak létre, hogy megbuktathassák az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekvő kormányt.
Júliusi közvéleménykutatások szerint Sandu pártja (PAS) jelenleg ugyan vezet, de az oroszbarát (PSRM és PN) csoportok is jelentős támogatással bírnak.
A moldovai kormány szerint Oroszország a befolyásolás eszköztárának széles alkalmazására készül, például a szavazók megvesztegetésére, kibertámadásokra, dezinformációs kampányokra és fizetett résztvevőkkel szervezett tüntetésekre.
Sandu a sajtótájékoztatón kiemelte: “Csak kriptovalutákon keresztül 100 millió eurót (kb. 40 milliárd forintot) terveznek ilyen célokra fordítani”.
Bár az elnök nem mutatott be konkrét bizonyítékokat az állítás alátámasztására, az eset nem lenne példa nélküli.
A román modell
2024 novemberében egy addig ismeretlen jelölt hirtelen komoly népszerűségre tett szert és első helyen végzett a romániai választások első fordulóján. Călin Georgescu sikerét már akkor gyanakvás övezte, később pedig kiderült, hogy kampányát egy komplex, szintén Moszkvához köthető médiagépezet segítette.
Nem sokkal a választások előtt több mint 25 ezer, korábban inaktív TikTok-fiók kezdett el hirtelen Georgescu-t támogató tartalmakat gyártani és terjeszteni. Ezek üzemeltetői közül több mint száz fizetett influenszert azonosítottak, akiket a román hatóságok szerint orosz forrásokból fizettek, részben kriptovalutában.
Az egyik középpontba került influenszer, Bogdan Peșchir, egy 36 éves román vállalkozó volt, aki a román titkosszolgálat jelentései szerint legalább 381 ezer dollárt (kb. 130 millió forintot) utalt azoknak az influenszereknek, akik Georgescut népszerűsítették. A pénzek egy részét kriptóban, elsősorban USDT-ben és bitcoinban utalta át.
2024 decemberében a román rendőrség házkutatást tartott Peșchir bukaresti otthonában, ahol közel 7 millió dollár értékben foglaltak le készpénzt és kriptoeszközöket. Ez az eset az eddig ismert legnagyobb, dokumentált kriptovalutás beavatkozási kísérlet egy európai választási folyamatba.
Peșchir és Georgescu
Miután a Román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) és a belügyi szervek is kivizsgálták az eseményeket, hasonló következtetésre jutottak: Moszkva szervezett választási beavatkozással próbálkozott, ezért a román alkotmánybíróság érvénytelenítette a választások első fordulójának eredményeit.
A választási kampány során történt pénzmozgások miatt Călin Georgescu ellen több eljárás is indult. 2025 februárjában vádat emeltek ellene a kampányfinanszírozási szabályok megsértése, vagyonbevallás elmulasztása és szélsőséges szervezetekkel való együttműködés miatt. A választásokon való újbóli indulását a választási bizottság megtagadta, amit az Alkotmánybíróság is megerősített. Georgescu azóta bejelentette, hogy visszavonul a poltikából, de ügye ezzel még nem zárult le. Júliusban a román Legfelsőbb Ügyészség is vádat emelt ellene, amivel az eset hivatalos bírósági szakaszba lépett.
A román példa intő jel lehet Moldova és más, választásokra készülő európai országok számára. A kriptovalutákon keresztül történő politikai beavatkozás már nem pusztán elméleti fenyegetés, hanem egy éles körülmények között kipróbált forgatókönyv.
Ha a Sandu által említett 100 millió eurós kripto támogatás valóban úton van, az nemcsak Moldova belpolitikai stabilitását sodorhatja veszélybe, hanem újabb precedenst teremthet és komoly aggodalomra adhat okot. Moldova egy apró állam, így egy nála nagyobb ország esetében a befolyásolásra szánt tőke nagyságrendje a 100 milliós összeg többszörösére is rúghat. Az ebből finanszírozott kampányok és megvesztegetések jelentős mértékben befolyásolhatják egy választás kimenetelét.
Mit jelent a Btk. módosítása a kriptora nézve? – Interjú dr. Kocsis Istvánnal