Az elmúlt években a kriptovalutákat sokan még mindig a „pénzügyi szabadság eszközeként” vagy a gyors meggazdagodást ígérő technológiai játékszerként értelmezik. A valós geopolitikai folyamatok azonban mára radikálisan más képet rajzolnak. A digitális pénz nem elsősorban gazdasági innováció:
a kriptovaluták a globális hatalmi elit fegyverkezési versenyének következő frontvonalát jelentik.
A Szilícium-völgy, a Wall Street, a nagyhatalmak jegybankjai, sőt a hadseregek is ugyanazért küzdenek: ki uralja a digitális pénzteremtés fegyverét.
Ebben a küzdelemben a Bitcoin kitűnik a kriptók tömegéből, és nem a kriptoipar részeként, inkább egy új típusú katonai-stratégiai infrastruktúraként értelmezhető, ami védelmet nyújthat a különbönböző CBDC-k és egyéb adósságra épülő kriptopénzek zsarnoksága ellen.
Miért vált a kripto a geopolitikai elit fegyverévé?
A közösségi narratívával szemben a kriptoipar egésze egyáltalán nem holmi „alulról szerveződő szabadság”. Egy nemrégiben elhangzott geopolitikai előadásban, Kiszelly Zoltán és Földi László által elemzett államközi játszmák alapján a digitális pénz az amerikai belső hatalmi elit küzdelmének terepe:
úgy vélik, hogy a Szilícium-völgy (Elon Musk, Peter Thiel– féle tech-elit) megpróbálja kicsavarni a pénzkibocsátás feletti kontrollt a Wall Street és a Fed monopóliumából.
Véleményük szerint a digitális pénzt kibocsátó vállalatok, platformok (lásd Tether, vagy Circle) fölérendelődhetnek a központi bankoknak és a Wall Streetnek, ezáltal pedig a világhatalmi gépezet új központjai lehet.
Magyarán a kriptovaluták többségének semmi köze a decentralizációhoz, ezek pusztán újragondolt, technológia-alapú hatalomkoncentráció.
Kiszelly és Földi úgy vélik,
ugyanaz történik, mint az ipari forradalomban: a technológia és ezáltal a tőke birtokosai letaszítják trónjukról az előző hatalmi berendezkedés elitjét.
A stablecoinok mint digitális államadósság-fegyver
A kripto legtöbb szereplője, különösen a stablecoin-modellek, valójában nem szabadságot adnak, hanem államkötvény-alapú digitális kontrollt.
A digitálisan tokenizált államadósság (az államkötvény ugyanis egy “adósságcédula”) könnyebben és gyorsabban inflálható.
Kapcsolódó: Az Ethereumra vagy a Solanara építhetik a digitális CBDC eurót – de jó lesz ez nekünk?
A blokkláncon rögzített pénzekkel a lakosság minden tranzakciója teljesen átláthatóvá válik, percek alatt vonhatóak adóztatás alá, számláik bármikor befagyaszthatóak lesznek, és a pénz programozhatósága által bármikor különféle machinációknak vethetik alá.
Félreértés ne essen, a digitális kontrollról szól a kriptoipar nagy része.
A stabilcoinok globális térnyerése: ezek lesznek az új CBDC-k?
Mi a Bitcoin szerepe ebben? Új katonai infrastruktúra
Ehhez képest Jason Lowery, az amerikai Space Force nemzetstratégiai szakértője szerint a Bitcoin nem pénz, hanem fegyverrendszer.
Lowery szerint a Bitcoin:egy energia alapú digitális védelmi rendszer, amely képes megvédeni a nemzetek monetáris szuverenitását úgy, hogy nem engedi „kikapcsolni” vagy lefoglalni a digitális vagyonukat, továbbá semmilyen machinációt nem tesz lehetővé.
Lowery úgy fogalmaz, hogy a Bitcoin lényegében: “Elektromos fegyverrendszer, amely energiát alakít át vagyonvédelemmé.”
Vagyis a Bitcoin nem azért fontos, mert decentralizált pénz, hanem mert:
a Bitcoin az első digitális infrastruktúra, amely ellen nem lehet – de legalábbis nagyon nehéz – állami szankciókat érvényesíteni.
A kriptó legtöbb formája kontrollálható. A Bitcoin azonban nem. Többek között ezért írtuk korábban, hogy a BTC egyfajta mentőcsónakként szolgálhat a pénzügyi óceán viharai közt.
Az USA államadósságának „kripto resetje” egy globális átverés – hogyan segít ezen a Bitcoin?
