Az infláció elleni védekezésről szóló viták egyik központi szereplőjévé lépett elő az elmúlt években a Bitcoin.
Kritikusai szerint, ha valóban „digitális arany” lenne, úgy viselkedne, mint az arany: válság idején emelkedne. Rövid távon teljesítménye gyakran valóban nem követi le az arany mozgását ilyen időkben.
Mégis, ha jobban megvizsgáljuk, a Bitcoin egyedülálló tulajdonságai miatt valóban hosszú távú fedezeti eszköz lehet, amely a jelenlegi globális pénzügyi rendszer kihívásai között új értelmet nyer.
A ritkaság érték
A Bitcoin 21 milliós korlátozott kínálata már önmagában is erősíti infláció elleni szerepét. A teljes kínálat várhatóan 2140-re kerül forgalomba, így ez a „digitális eszköz” a szűkösségre épül – akárcsak az arany.
Ez a jellemző különösen fontos egy olyan világban, ahol a jegybankok folyamatos pénznyomtatással lazítják valutáik értékét.
A Bitcoin eddig hosszú távon rendszeresen felülteljesítette az aranyat. Például a COVID-időszak alatt, amikor a gazdaságokat elárasztotta a likviditás, jelentős emelkedést produkált, miközben megtartotta értékállóságát.
Decentralizáció: a politikai függetlenség mint érték
A Bitcoin legfontosabb tulajdonsága, hogy nem központi bank, politikus vagy kormány irányítja. Ez különösen olyan országokban létfontosságú, ahol a központi irányítás aláássa a pénzügyi stabilitást – például Venezuela vagy Zimbabwe. Ezekben az országokban a lakosság szó szerint a túlélést választotta a BTC-vel, amikor a saját valutájuk hiperinflációba süllyedt.
De ne higgyük, hogy az úgynevezett “fejlett nyugaton” nem történhetnek hasonlók. A COVID alatti kanadai tüntetések folyamán az értelmetlen lezárások ellen kiálló kamionos tüntetés résztvevőinek számláit tömegesen befagyasztották. Ekkor a tüntetőket többen Bitcoinnal támogatták, hogy folytathassák a nyomásgyakorlást a kormányra.
Az ukrán háború kitörésekor is rengeteg vagyon koboztak el nyugaton orosz állampolgároktól mintegy megtorlásként. Ezekben a helyzetekben is jól jött mintegy a vagyon kimentésére a BTC.
A decentralizált, peer-to-peer struktúra tehát garantálja, hogy a Bitcoin nem torzulhat el politikai érdekek vagy hatósági beavatkozás miatt. A hálózat a konszenzuson alapul – nem felsőbb utasításokon.
Konszenzus mindenek felett: amikor a bizalom meginog
A bizalomvesztés korában a Bitcoin értékének egyik kulcsa maga a változtathatatlanság. Egyre több ország, köztük az Egyesült Államok, az EU, Szingapúr vagy az Egyesült Arab Emírségek is elkezdett komoly szabályozásokat bevezetni a digitális eszközök kezelésére. A BTC azonban túlmutat ezeken: egy globális, határokon átívelő megoldást kínál.
A Bitcoin nem ismer államhatárokat, viszonylag nehezen lehet lefoglalni vagy megsemmisíteni.
Ez különösen fontos olyan helyeken, ahol a hatóságok korlátozzák a tőkemozgást vagy a banki hozzáférést. Görögország 2015-ös válsága folyamán, Argentínában vagy Venezuelában a BTC például tényleges pénzügyi menekülőeszközt lett.
A hordozhatóság ereje: 24/7 hozzáférés saját vagyonodhoz
További előny, hogy a blokklánc nem alszik. Ellentétben a hagyományos pénzügyi rendszerekkel – amelyek leállhatnak, hibázhatnak vagy célponttá válhatnak –, a Bitcoin egész évben működik, bankoktól függetlenül, cenzúramentesen. A Silicon Valley Bank összeomlása idején 2023 márciusában például a BTC 23%-kal emelkedett, mivel sokan menedéket kerestek a hagyományos bankrendszeren kívül.
A Bitcoin önálló tárolásával (self-custody) elkerülhetők a Lehman Brothers-féle összeomlások során jelentkező befagyasztások. Nincs közvetítő – csak a felhasználó és a privát kulcsa.
Kapcsolódó: Hogyan vegyek kenyeret a kriptomból?
Bitcoin mint „spekulatív fedezeti eszköz”
Bár a Bitcoin valóban infláció elleni fedezeti eszköz, pontosabb lenne „spekulatív fedezetként” jellemezni. A volatilitása miatt nem hasonlítható teljesen az aranyhoz – még –, de épp ez a spekulatív jellege teszi lehetővé, hogy extrém környezetekben komoly vagyonmegőrző képességet mutasson.
Ahogy egyre több nagyvállalat – pl a Strategy, a Block, a Tesla, vagy a Metaplanet – helyezi Bitcoinba a tőkéjét, úgy nő a bizalom.
Egyes elemzések szerint 2030-ra az S&P 500 vállalatainak akár 25%-a is követheti ezt a stratégiát.
Ezzel párhuzamosan a kormányzati Bitcoin-tartalékok gondolata is egyre kevésbé tűnik elképzelhetetlennek.
Záró gondolat: pénzügyi mentőcsónak a viharban
A Bitcoin nem varázsszer, de olyan, mint egy mentőcsónak.
Nem mindenki fogja használni, nem mindenkinek működik, de ha jön a vihar, jobb, ha van nálunk – akár más hasonló eszközökkel kombinálva is, mint az arany.
Egyre több egyén és intézmény ismeri fel ezt a szerepét, és amint a világgazdaság újabb kihívások elé néz – adósságválság, valutaleértékelés, bizalmi deficitek – úgy válhat a Bitcoin egyre inkább a pénzügyi túlélés és szabadság szimbólumává.
Ahogy az arany volt a XX. században, úgy lehet a Bitcoin a XXI. század digitális menedéke egy digitális korban.