Kínában javában zajlik a helyi központi banki digitális valuta (CBDC) teszt programja. Az ebben részt vevő helyi állampolgárok, akik fizetésüket a digitális jüanban kapják azonban úgy tűnik nem bíznak meg a fizetőeszköz új formájában.
A South China Morning Post május 13-i cikke szerint néhány kínai városban az alkalmazottak fizetésük egészét, vagy egy részét már az ország CBDC-jében kapják hónapok óta. Úgy néz ki azonban, hogy ezek a “kényszerű early adaptorok” nagy része amint teheti, készpénzre váltja fizetésének ezen részét.
Az SCM-nek nyilatkozó Sammy Lin például egy állami tulajdonú bank account manager-e a kelet-kínai Szucsouban, s fizetését nem közvetlenül bankszámlájára kapja, hanem e-jüan-ként az e-CNY app-ban. Innen a pénzt automatikusan bankszámlájára könyvelődik, ahol lehetősége van azonnal digitális pénzzé tenni, és megtakarítani, vagy elkölteni választása szerint.
Lin egyike az első olyan munkavállalóknak, akik teljes fizetésüket CBDC-ben kapják. Changshu-ban – amely Szocsu fennhatósága alá tartozó megyei jogú város – a közszférában dolgozók már egy éve teljes fizetésüket e-jüanban kapják, Lin munkaadója is pár hónappal később beállt a sorba.
Azonban a nő- akárcsak a legtöbben a legtöbb hozzá hasonló kényszer felhasználó – valójában nem közvetlenül használja a virtuális pénzt. Ennek okai általában a mind funkcionális korlátok, mind pedig a privát pénzügyi tranzakciók lehetőségének hiánya a CBDC-ket használva.
CBDC-t indít Oroszország, bitcoint vett az amerikai elnökjelölt-jelölt
Lin így nyilatkozott az SCM-nek:
„Inkább nem tartom a pénzt az e-CNY alkalmazásban, mert nem jár kamat akkor, ha ott hagyom”. Illetve: “Nincs is túl sok hely online sem offline, ahol használhatnám az e-jüant.”
A fent említett probléma természetesen viszonylag hamar megoldható a kínai kormány részéről – főleg mivel az ő érdekükben áll, hogy polgárai a programozható valutát használják. A nagyobb probléma a privát tranzakciók lehetőségének hiánya, amely súlyos adatvédelmi kérdéseket vet fel.
Ezeket a People’s Bank of China volt kormányzója, Yi Gang „a digitális pénzügyi korszak legnagyobb kihívásának” nevezte, és elismerte, hogy emiatt szintén sokan vonakodnak az új valuta elfogadásától.
A papíralapú bankjegyekkel ellentétben minden e-jüan tranzakció nyomon követhető egy digitális főkönyvben. A valuta a blokklánc technológia bizonyos elemeire épít – a kriptovaluták mögötti protokollokhoz hasonlóra.
Emiatt a kormányok a korrupció és a pénzmosás elleni fegyverként hirdetik a CBDC-ket, azonban fő céljuk természetesen egyáltalán nem ez, hanem a társadalmi kontroll fokozása a polgárok felett.
„Bár én magam nem aggódom sokat az adatvédelmi problémák miatt – hiszen az online fizetés annyira elterjedt, hogy ritkán használok készpénzt – megértem, hogy vannak, akiket ez aggaszt” – nyilatkozta Lin.
Mivel az okostelefonok elterjedtsége és a magántulajdonban lévő online fizetési eszközök, például az Alipay és a WeChat Pay uralják a mindennapi életet, Kína gyakorlatilag készpénzmentes társadalommá vált egy évtized leforgása alatt. Azonban ezek a platformok nem állnak közvetlen kormányzati ellenőrzés alatt, és a készpénzes tranzakciók továbbra is jogilag védett lehetőség maradnak.
A kérdés, hogy meddig, és mikor törlik el ezt a lehetőséget végleg.
[banner id=”100838″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
További híreket, kereskedési elemzéseket, tippeket a Discord szerverünkön, a TikTok és a YouTube csatornánkon találtok.