A Business Insider beszámolója szerint a Worldcoin nevű kriptovaluta mögött álló Tools for Humanity olyan munkakultúrát épített ki, amiben a dolgozók teljes odaadással kötelesek szolgálni a céget és segíteni egy globális digitális személyazonossági rendszer kiépítését.
A cég Orb néven ismert terméke egy gömb alakú eszköz, ami az emberek szemének beszkennelésével igazolja, hogy az illető valóban ember. A projektben résztvevők a biometrikus adataikért cserébe néhány tíz dollár értékű Worldcoin kriptovalutát kapnak ajándékba.
A startup legismertebb arca annak egyik társalapítója, Sam Altman, az OpenAI (ChatGPT) vezetője. Az Orb-bal kapcsolatos munkákat összefogó Tools for Humanity szintén az ő kezdeményezésére jött létre.
Hétvégi munka az emberiségért
Egy Business Insider által megszerzett felvétel szerint Alex Blania, a Tools for Humanity vezérigazgatója egy megbeszélésen azt mondta, hogy:
„Nem fogunk kudarcot vallani és nem leszünk átlagosak. Ez az egyetlen dolog, ami számít, és ez kell legyen az egyetlen dolog, ami nektek is számít. Aki bármi mással szeretne foglalkozni, annak nincs helye köztünk”.
A vállalat korábbi San Franciscó-i irodájában készült videón a cég értékei is láthatók egy képernyőn. Ezek szerint nagyon nagyon keményen és a hétvégén is dolgozni kell, és mindig elérhetőnek kell maradni, mert ez egy egyszer az életben projekt, ami fontos az emberiség számára.
Ambíciók kontra valóság: alig halad a globális személyazonossági rendszer
Bár a Worldcoin a 2023-as indulásakor azt a célt tűzte ki, hogy kétmilliárd ember szemét beszkennelve létrehoz egy globális adatbázist, 2025 novemberéig mindössze 17,5 millió regisztráció jött össze, ami alig 1 százaléka a kitűzött célnak.
Ráadásul a regisztrációk földrajzi eloszlása alapján a projekt iránt eddig főként az alacsony jövedelmű régiókban mutatkozott érdeklődés.
Több civil szervezet és adatvédelmi szakértő is arra hívta fel a figyelmet, hogy a felhasználók jelentős része elsősorban a regisztrációért járó pénzbeli ösztönző miatt vállalja a biometrikus adatainak átadását.
Vagyis a legtöbben nem a digitális identitás víziója miatt jelentkeznek, hanem azért, mert a szemek szkenneléséért felajánlott néhány tíz dollárnyi juttatás jelentős összegnek számít a mindennapi megélhetésükben.
Ez a dinamika komoly vitát indított arról, hogy mennyire tekinthetők önkéntesnek a cég által sokszor annak mondott hozzájárulások, és hogy a projekt mennyiben épül a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek kihasználására.
A szerény teljesítmény ellenére a vállalat továbbra is a “humanitárius küldetésével” indokolja a dolgozóitól elvárt intenzív és gyakran fizetetlen többletmunkát. A projekt kritikusai viszont úgy látják, hogy a világ megmentése csak narratív eszközként szolgál a munkavállalók kizsákmányolására, miközben a cég és maga a szemgolyó-szkenner sem tűnik hosszú távon életképesnek, sem pedig társadalmilag elfogadottnak.
A projekt szkennereinek használatát már több országban is betiltották vagy vizsgálat alá vonták a hatóságok.
