Totális internetzár alatt is pörög a kriptopiac Iránban a legújabb technológiáknak köszönhetően. A rial összeomlott, az internetet lekapcsolták, de a digitális gerillák nem adják fel!
Amikor egy országban elmegy az áram, megáll az élet, de amikor az internetet kapcsolják le, ott megáll a szabadság is. Iránban ma ez a kőkemény valóság: miközben a helyi fizetőeszköz, a rial éppen szabadesésben van a dollárral szemben, a kormány egyetlen gombnyomással vágta el polgárait a világhálótól. De vajon létezik-e kiút egy olyan digitális börtönből, ahol még a pénzedhez sem férsz hozzá a felhő nélkül? A válasz a műholdakban és a láthatatlan rádióhullámokban rejlik.
Kriptovaluták a sötétség idején
Iránban jelenleg mintegy 7 millió kriptofelhasználó küzd a pénzügyi túlélésért. A 2025-ös év első felében mért 3,7 milliárd dolláros kriptoforgalom jól mutatja, hogy a lakosság számára a Bitcoin már régen nem spekuláció, hanem az egyetlen menekülőút az elértéktelenedő nemzeti valuta elől. Az internet lekapcsolása azonban elvileg a blokkláncot is megbénítja – legalábbis a hatóságok ezt remélték. Itt lépnek színre a digitális gerillák, akik bebizonyították: a technológia nem ismer határokat.
Műholdas mentőöv az űrből
A modern ellenállás egyik legerősebb fegyvere Elon Musk Starlink rendszere lett. Bár a terminálok birtoklása Iránban súlyos börtönbüntetést vonhat maga után, a feketepiacon keresztül beáramló eszközök képesek független, cenzúrázhatatlan internetet biztosítani. Aki pedig csak a Bitcoin hálózatát akarja szinkronizálni, annak ott a Blockstream szatellit technológiája, amely ingyenesen sugározza a blokklánc adatait a világ bármely pontjára, internetkapcsolat nélkül is.
Bluetooth és a láthatatlan hálózatok
A legkreatívabb megoldások azonban a földfelszínen, a felhasználók között terjednek. A Jack Dorsey nevéhez köthető Bitchat Bluetooth-alapú mesh hálózatot használ, ahol a telefonok egymásnak adják tovább a titkosított tranzakciókat. Még ennél is hatékonyabb a Darkwire, amely LoRa (hosszú hatótávolságú) rádióhullámokon keresztül képes adatokat továbbítani kilométeres távolságokra. Ezek a rendszerek nem igényelnek központi szolgáltatót, így a kormányzat számára gyakorlatilag lekapcsolhatatlanok.
Az irániak szabadságtechnológiai eszközökkel küzdenek a blokád ellen
Az iráni tüntetők olyan offline kommunikációs eszközökhöz fordultak, mint a Bitchat (akárcsak Nepálban hónapokkal ezelőtt), a Noghteha és a Delta Chat. Ezen alkalmazások közül kettő közvetlenül a Bitcoin-közösségből származik, ami jól mutatja, hogyan kínálnak a szektor fejlesztései gyakorlati megoldásokat kiélezett helyzetekben.
- Bitchat: A Bitcoinos körökben úttörőnek számító Jack Dorsey és a nyílt forráskódú fejlesztő, Calle nevéhez fűződik. Az app Bluetooth mesh-hálózatokon és a Nost r-protokollon keresztül működik, így használatához egyáltalán nincs szükség internetkapcsolatra.
- Noghteha: Ez a Bitchat egy zárt forráskódú változata (forkja), amelyet kifejezetten az iráni helyzetre szabtak. Teljes perzsa/farszi nyelvtámogatással, továbbfejlesztett felhasználói felülettel és a helyi igényekhez igazított funkciókkal látták el.
Ezek az alkalmazások rávilágítanak a Bitcoin-ökoszisztéma egy olyan oldalára, amiről ritkán esik szó az árfolyam kapcsán: a cenzúrázhatatlanságra.
- Mesh-hálózat: Ez azt jelenti, hogy a telefonok közvetlenül egymáshoz kapcsolódnak (mint egy lánc), így hiába kapcsolja le a kormány az internetet, az üzenetek célba érnek.
- Nostr-protokoll: Ez az a decentralizált protokoll, amit Jack Dorsey (a Twitter alapítója) gőzerővel támogat, és ami a Bitcoin “szabadság-filozófiájára” épül. (Magyar felületen is elérhetjük.) A Nostr [noszter] egy online közösségi tér, független a nagy cégek befolyásától. Egy élő hálózat, ahol az információ szabadon áramlik, a kommunikációnak nem lehet gátat szabni.
- Bitcoin-gyökerek: Megmutatja, hogy a bányászaton és a kereskedésen túl a Bitcoin-közösség olyan technológiákat fejleszt, amelyek emberi életeket menthetnek diktatúrákban.
Delta Chat: Kommunikáció ott is, ahol minden mást blokkolnak
A Delta Chat egy rendhagyó üzenetküldő, amely nem központi szervereken keresztül működik, hanem a létező legősibb internetes infrastruktúrát használja: az e-mailt.
- Hogyan működik? Úgy néz ki és úgy is használható, mint a WhatsApp vagy a Telegram, de minden üzenet titkosított e-mailként utazik a háttérben. Nincs szükség regisztrációra, telefonszámra, csak egy e-mail fiókra.
- Miért „szabadság-technológia”? Mivel az e-mail forgalmat egy ország kormánya szinte lehetetlenül nehezen tudja teljesen leállítani anélkül, hogy a teljes gazdaságot és közigazgatást megbénítaná, a Delta Chat akkor is működik, amikor a közösségi médiát (Messenger, Instagram) már rég lekapcsolták.
- Offline lehetőségek: Képes együttműködni olyan hálózatokkal is, amelyek nem igényelnek folyamatos internetet, így tökéletes kiegészítője a Bitchat-nek és a Noghteha-nak a válságövezetekben.
Solana megoldások
A Solana hálózat DePIN (Decentralizált Fizikai Infrastruktúra Hálózatok) megoldásai elméletben tökéletes válaszok lennének az iráni helyzetre, de a gyakorlatban 2026 elején még jelentős technikai és fizikai akadályokba ütköznek. A DePIN lényege pont az, amit az iráni digitális gerillák keresnek: központosított szolgáltató (és állami felügyelet) nélküli infrastruktúra.
Kapcsolódó – Bevezetés a DePIN világába
Mint minden ilyen alkalmazásnak a lételeme a meglévő internet. A Helium a legismertebb Solana-alapú DePIN projekt. Ha Iránban lenne kiépített Helium-hálózat (LoRaWAN hotspotok), az emberek internet nélkül is tudnának apró adatcsomagokat (például kriptotranzakciókat) küldeni.
- A bökkenő: A Helium hotspotoknak maguknak is szükségük van valamilyen internetre (backhaul), hogy a blokklánchoz kapcsolódjanak. Ha a kormány az egész országot lekapcsolja, a Helium hotspotok is “megvakulnak”, hacsak a tulajdonosuk nem köt rájuk egy illegális Starlinket.
Vegyük például a Hivemapper autós kameráit (mint a 2025 végén megjelent Bee), amelyek folyamatosan pásztázzák az utakat HONEY tokenekért.
- Hasznosság: Egy ilyen hálózat Iránban valós idejű adatokat szolgáltathatna az útlezárásokról vagy a rendőri jelenlétről anélkül, hogy a Google Maps-re (amit a kormány blokkolhat vagy manipulálhat) kellene támaszkodni.
- A bökkenő: Az adatok feltöltéséhez és a jutalmak fogadásához internet kell. Offline módban a kamera tárolja az adatokat, de a hálózat nem frissül valós időben.
Ha a Render és io.net (Decentralizált számítási kapacitás) megoldásait nézzük, ezek a projektek GPU-erőforrásokat osztanak meg. Iránban, ahol a gazdaság romokban, a “szabad” számítási kapacitás bérbeadása passzív jövedelmet jelenthetne dollár-alapú tokenekben.
- Akadály: Ez igényli a legstabilabb és legnagyobb sávszélességű internetet, így egy teljes lekapcsolás alatt ez a megoldás teljesen használhatatlan.
Mi a realitás?
A Solana DePIN megoldások akkor lennének igazán hatékonyak Iránban, ha egy “szendvics-technológiát” alkalmaznának:
- Helyi szint: Solana Seeker telefonok és rádiós mesh hálózatok gyűjtik össze a tranzakciókat.
- Kijárat: Néhány titkos Starlink terminál pedig kijuttatja ezeket az adatokat a Solana főhálózatára.
A DePIN legnagyobb előnye Iránban nem az internet pótlása, hanem a gazdasági ellenállás: lehetővé teszi, hogy az emberek ne a helyi bankrendszertől, hanem egy globális, cenzúrázhatatlan hálózattól kapják a jövedelmüket, vagy akár az információkat.
Itt jön képbe a Solana Seeker telefon (a második generációs kriptotelefon)
A 2025-ben kiadott Solana Seeker (a Saga utódja) kulcsszerepet játszhatna. Ez a telefon beépített hardveres tárcával rendelkezik és “DePIN-native” eszköznek készült.
- Offline tranzakciók: A Seeker képes lenne Bluetooth vagy helyi mesh hálózatokon keresztül (mint a korábban említett Bitchat) aláírt tranzakciókat továbbítani más Seeker készülékeknek, amíg az adat el nem ér egy Starlink terminálig.
- Hardveres védelem: Mivel az iráni hatóságok ellenőrizhetik a telefonokat, a Seeker titkosított tárolója (Seed Vault) életmentő lehet a kriptovagyon elrejtésében.
A 2026-os technológiai környezetben a Solana ökoszisztémán belül valóban körvonalazódik egy olyan megoldás, amely kifejezetten az „adat-sivatagokban” (internetmentes övezetekben) való túlélést szolgálja.
Kapcsolódó – Hadüzenet a mobiliparnak: megérkezett a Solana Seeker
A Solana sebessége és alacsony tranzakciós költségei miatt ideális az ilyen mikroadat-csomagok kezelésére. Itt a két legfontosabb fejlesztés, ami az irániak számára mentőöv lehet:
1. A Solana „Compressed State” és az offline csomagok
A Solana 2025-ben tökéletesített állapot-tömörítési (State Compression) technológiája lehetővé tette, hogy a tranzakciós adatokat extrém kicsi méretre (néhány bájtra) zsugorítsák.
- Hogyan működik? Egy iráni felhasználó a Solana Seeker telefonján összeállít egy tranzakciót. A telefon nem az egész adatfolyamot akarja küldeni, csak egy apró, kriptográfiailag aláírt „kivonatot”.
- Az átvitel: Ez a tömörített csomag már elég kicsi ahhoz, hogy SMS-ben, LoRa rádióhullámon vagy akár egy QR-kód fotójaként továbbítsák. Amint ez a minimális adat eljut egy olyan helyre (például a határhoz közel vagy egy Starlink terminálhoz), ahol van net, a hálózat „kibontja” és hitelesíti.
2. A „Solana Mesh” protokoll (Experimental)
Bár még kísérleti fázisban van, a DePIN projektek (mint a Helium és a Hivemapper) közösségei elkezdték fejleszteni a Solana Mesh szabványt.
- Offline validáció: Ez lehetővé teszi, hogy két eszköz (például két Seeker telefon) internet nélkül, Bluetooth-on keresztül cseréljen „ígérvényeket”. Ha én veszek tőled kenyeret Teheránban, küldök neked egy aláírt tranzakciót. A telefonod tárolja ezt, és tudja, hogy ez egy érvényes, fedezettel rendelkező utalás, amit később, ha netközelbe kerülsz, „beválthatsz” a blokkláncon.
- Bizalom technológiája: Ez lényegében egy digitális tartozáslevél, ami a Solana gyorsasága miatt szinte azonnal véglegesíthető, amint a hálózat akár csak egy másodpercre is helyreáll.
Miért pont a Solana?
Azért, mert az Ethereumon egy ilyen tranzakció beküldése (a gázdíjak és az adatméret miatt) túl „nehézkes” lenne egy gyenge rádiókapcsolaton keresztül. A Solana Firedancer frissítése után a hálózat már képes kezelni az ilyen töredezett, aszinkron adatcsomagokat is.
A túlélés technológiája
Bár egy autokratikus rendszerben ezeknek az eszközöknek a használata komoly fizikai kockázattal jár, a technológia bizonyította: a decentralizált pénzügyek képesek túlélni a totális digitális blokádot is. A mesh hálózatok és a műholdas adatátvitel kombinációja egy olyan párhuzamos gazdaságot hozott létre, amely nem függ az állami infrastruktúrától.
A jövő háborúit már nem csak fegyverekkel, hanem sávszélességgel és titkosítási kulcsokkal vívják. Irán példája megmutatta, hogy minél erősebben szorítja egy hatalom a digitális hurkot, annál leleményesebb megoldások születnek a szabadság nevében. A blokklánc nem csak egy adatbázis – a sötétségben ez az utolsó világítótorony.
Te használtad már ezeket a függetlenül működő alkalmazásokat? Legyél Te is tag a Discord csatornánkon és vitassuk meg a legfrissebb gazdasági eseményeket. Kövesd Velünk online a szektor kriptopénzügyi híreit és elemzéseit, ahol naprakész hírfolyamunkban és jelentések szobánkban követheted a kriptovalutákkal és a világgazdasággal kapcsolatos eseményeket!
Még több hírt és információt olvasnál? Iratkozz fel YouTube csatornánkra! Ha pedig segítőkész és informatív kripto közösségre vágysz, látogass el Discord csatornánk valamennyi szobájába.
Apokaliptikus végjáték Iránban: a Bitcoin lehet az utolsó mentőöv
/bitcoin magazine, nostr, bitchat, chat mail/