A kvantumszámítógépek fejlődése egyre fenyegetést jelenthet a kriptovalutákra. A Google friss elemzése szerint a Bitcoin titkosítása a korábban vártnál kevesebb kvantumerőforrással is feltörhető lehet, a technológia pedig az Ethereumra és több más blokkláncra is veszélyt jelenthet.
A korábbi, gyakran idézett tudományos számítások még nagyjából 2100-2300 logikai kvantumbitet tartottak szükségesnek a Bitcoin által használt 256 bites elliptikus görbés titkosítás feltöréséhez, egy 2023-as modell pedig mintegy 9,4 millió fizikai kvantumbittel számolt.
Ehhez képest a Google új elemzése már 1200-1450 logikai kvantumbitről és 500 000 alatti fizikai kvantumbitről beszél, vagyis az elemzés szerint egy sikeres támadás egy korábbinál jóval kisebb, akár huszad akkora erőforrásból is megvalósulhat.
Miért veszélyes a kvantumszámítógép a Bitcoinra?
A Bitcoin működésének egyik alapja a nyilvános kulcsú titkosítás és a digitális aláírás. Ezek biztosítják, hogy csak a valódi tulajdonos tudja elkölteni a coinjait. Egy elég fejlett kvantumszámítógép viszont képes lehet visszafejteni a nyilvános kulcsból a hozzá tartozó privát kulcsot.
A Google elemzése alapján a leginkább veszélyeztetettek azok a tárcák és címek lesznek, ahol a nyilvános kulcs már korábban is láthatóvá vált. Ide tartoznak például az újrahasznált Bitcoin-címek, a régebbi tárcatípusok, a korai P2PK-formátumú címek, valamint bizonyos modern megoldások, köztük egyes Taproot-alapú címek.
A kutatók szerint több millió bitcoin lehet olyan helyzetben, hogy kvantumszámítógépes támadás esetén potenciálisan veszélybe kerülhet. Különösen nagy kockázatot jelenthetnek a régi, régóta nem mozgatott coinok.
A jelentés szerint körülbelül 1,7 millió bitcoin található olyan korai tárcákban, amelyek P2PK formátumot használnak. Ezek közül sok esetben feltételezhető, hogy a privát kulcsok elvesztek, ezért az ott tárolt vagyon gyakorlatilag hozzáférhetetlenné vált.
Ezek a coinok emiatt nem is frissíthetők egyszerűen kvantumbiztos védelemre. Ez azt jelenti, hogy ha valaki a jövőben hozzájut egy kriptográfiailag releváns kvantumszámítógéphez, akkor elméletileg megszerezheti ezeket a jelenleg hozzáférhetetlen összegeket.
Ez azért fontos kérdés, mert egy ilyen több tízmilliárd dolláros “fix nyereményalap” komoly ösztönzőt teremthet bárki számára, akár állami szereplőknek, nagyvállalatoknak vagy más, komoly erőforrásokkal rendelkező támadóknak is, hogy kísérletet tegyenek a titkosítás felötérésére.
Az Ethereum még nagyobb bajba kerülhet
A Google szerint a kvantumszámítógép Ethereumra gyakorolt hatása akár még súlyosabb is lehet, mint a Bitcoin esetében. Ennek oka, hogy az Ethereum ökoszisztémájában nemcsak pénzeszközök, hanem okosszerződések és összetett decentralizált alkalmazások is futnak, vagyis a kár ezeken keresztül hatványozott is lehet.
Mindemellett számos altcoin, L2, privacy coin és stabilcoin is olyan kriptográfiára épül, amely hosszabb távon sebezhető lehet a kvantumszámítógépekkel szemben. A veszély a hidakat, a többaláírásos megoldásokat és az adminisztrátori kulcsokat is érintheti.
Posztkvantum-kriptográfia
A szakértők szerint a valódi hosszú távú megoldás a posztkvantum-kriptográfia széles körű bevezetése lehet. Ez olyan új kriptográfiai módszereket jelent, amelyeket már eleve úgy terveznek, hogy a kvantumszámítógépek se tudják hatékonyan feltörni őket.
A legtöbb ismert projekt már el is indult ezen az úton, az Ethereum Alapítvány például a napokban tette közzé azon irányelvét, ami szerint a hálózat 2029-re érné el a teljes kvantumbiztonságot.
A Google ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a kvantumfenyegetés nem egyszerű csak egy kriptoeszközöket érintő technológiai részletkérdés, hanem az egész pénzügyi rendszert érintő kockázat.
A blokkláncok ma már nemcsak kriptovalutákat tárolnak. Egyre több tokenizált valós eszköz, például kötvény, ingatlan vagy más pénzügyi termék jelenik meg ezeken a rendszereken. Ha a kvantumszámítógépek valóban veszélyeztetik a blokkláncok alapvető kriptográfiáját, az nemcsak a kriptopiacra, hanem a tágabb pénzügyi rendszerre is hatással lehet.