Egy német bírósági döntés komoly figyelmeztetés lehet a Google és más mesterségesintelligencia-szolgáltatók számára. A müncheni regionális bíróság szerint a Google közvetlenül felelőssé tehető azokért a hamis állításokért, amelyeket az AI Overview nevű keresési összefoglalója jelenít meg.
Az ügy két müncheni kiadóvállalat miatt indult, amelyeket a Google mesterséges intelligenciája tévesen csalásokkal, előfizetési visszaélésekkel és kétes üzleti gyakorlatokkal hozott összefüggésbe. A bíróság szerint ezek az állítások nem egyszerű keresési találatok voltak, hanem a Google által előállított saját tartalomnak minősültek.
Az AI-válasz nem ugyanaz, mint a hagyományos kereső
A bíróság elválasztotta egymástól a hagyományos keresési találatokat és az AI által generált összefoglalókat. A klasszikus kereső találatokat listáz, vagyis külső weboldalakra mutat. Az AI Overview ezzel szemben új és önálló állításokat fogalmaz meg, saját szerkezetben és saját szavakkal.
A konkrét ügyben a Google AI-ja olyan állításokat tett, amelyek a hivatkozott forrásokban ebben a formában nem szerepeltek. A rendszer más, valóban problémásnak tartott vállalkozásról szóló információt kevert össze a felperes kiadókkal, majd ebből téves következtetéseket vont le.
A bíróság szerint éppen ezért nem lehet úgy kezelni az AI Overview-t, mint egy egyszerű keresési eredményt. A Google fejlesztette a rendszert, a Google kínálja a felhasználóknak, és egyedül a Google van hatással arra, hogyan működik az algoritmus.
A felelősség nem hárítható a felhasználókra
A Google azzal érvelt, hogy a felhasználók ellenőrizhetik a hivatkozott forrásokat, és általában tisztában vannak azzal, hogy az AI által generált információkat nem szabad vakon elfogadni. A bíróság azonban ezt az érvelést nem fogadta el.
Az ítélet szerint attól, hogy egy állítás további kutatással cáfolható lenne, a közlője még nem mentesül automatikusan a felelősség alól. Különösen akkor nem, ha az AI-válasz önmagában is meggyőző és lezárt állítást tartalmaz, és nem jelzi, hogy az információ bizonytalan vagy vitatható.
Ez azért fontos megállapítás, mert kutatások szerint a gyakorlatban a felhasználók jelentős része, közel 80 százaléka a kereső tetején megjelenő AI-összefoglalót kész válaszként kezeli. Ha ez a válasz hamis, az emiatt kárt szenvedő cégek vagy magánszemélyek számára nehéz lenne jogorvoslatot találni, ha a felelősséget sem a forrásoldalakra, sem a Google-re nem lehetne ráterhelni.
A bíróság szerint ez a Google saját tartalma
A müncheni bíróság arra jutott, hogy az AI Overview nem csupán harmadik felek tartalmát teszi elérhetővé, hanem azokat értelmezi, összefoglalja és új kijelentésekké alakítja. Emiatt a Google-t közvetlen jogsértőként lehet kezelni, ha a generált szöveg valótlan állításokat tartalmaz.
Ez lényeges különbség a korábbi keresőmotoros felelősségi ügyekhez képest. A hagyományos keresőknél a szolgáltató jellemzően csak közvetítő szerepet tölt be, és korlátozott felelőssége van a harmadik felek által közzétett tartalmakért. Az AI-válaszoknál azonban a bíróság szerint már nem puszta közvetítésről van szó.
A döntés azt is kimondta, hogy az AI Overview nem nélkülözhetetlen része az internet használatának. A hagyományos keresési találatok önmagukban is alkalmasak arra, hogy a felhasználók információt találjanak, ezért az AI-összefoglaló inkább egy kiegészítő szolgáltatás.
A szólásszabadság sem védi ugyanúgy az AI-válaszokat
A bíróság a szólásszabadság kérdését is érintette. Az indoklás szerint az AI által generált vélemény nem ugyanaz, mint egy ember meggyőződésen alapuló véleménynyilvánítása. A mesterséges intelligencia válasza egy előre beprogramozott, algoritmikus eredmény, a szolgáltatás nyújtása pedig elsősorban üzleti tevékenység.
A bíróság szerint ez azt jelenti, hogy a hamis tényállításokkal szemben az érintett vállalatok személyiségi és jóhírnévhez fűződő jogai erősebbek lehetnek, mint az AI-szólásszabadsága.
Sokkal nagyobb ügy is lehet belőle
A bíróság egyelőre ideiglenes intézkedéssel kötelezte a Google-t, hogy szüntesse meg az érintett cégeket negatív színben feltüntető AI-válaszokat. A döntés tehát egyelőre nem végleges, de az iránya így is figyelemre méltó, mert ha más bíróságok is hasonlóan értelmezik az AI-válaszok jogi státuszát, az komoly jogi következményekkel járhat az AI-szolgáltatók számára.
Még akkor is, ha egy AI-rendszer az esetek nagy részében helyesen válaszol, globális szolgáltatások révén a hibák száma így is hatalmas lehet. Kérdés, hogy ki viseli a felelősséget akkor, amikor a mesterséges intelligencia már nem egyszerűen idéz, hanem saját válaszként tálal bizonyos állításokat a felhasználóknak.



