Brian Armstrong bizalmatlan a nagy alapítványokkal szemben, mert szerinte idővel politikai vagy társadalmi ideológiák befolyása alá kerülnek. A második legnagyobb kriptotőzsde, a Coinbase milliárdos vezérigazgatója korábban még vagyona nagy részének eladományozására készült, és saját segélyprogramot is alapított, de később visszalépett vállalásaitól.
Brian Armstrong, a Coinbase társalapítója és vezérigazgatója egy podcastban mondott kemény bírálatot a hagyományos jótékonykodásról. Szerinte számos alapítvány és nonprofit szervezet összességében több kárt okoz, mint amennyi értéket teremt. Armstrong kijelentése azért érdekes, mert korábban maga is elindított egy kriptovalutákra épülő segélyprogramot, illetve csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez is, amelyben a világ leggazdagabb emberei vagyonuk többségének eladományozását vállalják.
Armstrong attól tart, hogy elveszítené az irányítást
Armstrong az interjúban azt mondta, hogy a filantrópiát általában nemes ügyként kezelik, ő azonban másképp látja a nagy jótékonysági szervezetek működését.
Szerinte sok jótékonysági szervezet és kezdeményezés összességében inkább káros a világra, mert idővel valamilyen ideológia befolyása alá kerül. Amint fogalmazott: “meglepően nehéz olyan alapítványt találni, amelynél ez nem történik meg.”
Armstrong a Forbes becslése szerint jelenleg a világ 420. leggazdagabb embere, mintegy 8,9 milliárd dolláros, átszámítva megközelítőleg 3000 milliárd forintos vagyonnal. Ennek nagy része nem készpénz, hanem a Coinbase-ben birtokolt részesedésének értéke, ezért vagyona a vállalat részvényárfolyamával együtt akár napi több százmillió dollárral is változhat.
Armstrong az is elárulta, hogy pénzügyi tanácsadói egy saját alapítvány létrehozását is javasolták neki, ezt azonban elutasította, mert attól tart, hogy elveszítené az ellenőrzést a szervezet felett, és annak vezetői már nem az általa meghatározott célokra használnák fel a vagyonát.
Korábban még vagyona többségének eladományozását vállalta
Armstrong 2019-ben csatlakozott a Giving Pledge kezdeményezéshez. A Bill Gates, Melinda French Gates és Warren Buffett által 2010-ben elindított program résztvevői vállalják, hogy életük során vagy haláluk után vagyonuk több mint felét jótékony célokra fordítják.
A vállalás pusztán egy ígéret, vagyis jogilag nem kikényszeríthető, és a csatlakozóknak sem kell egy közös alapba befizetniük a pénzt. Minden résztvevő saját maga döntheti el, milyen szervezeteken és programokon keresztül teljesíti a vállalását.
Armstrong neve 2024-ig volt látható a Giving Pledge oldalán, ami arra utal, hogy végül visszalépett a korábbi vállalásától, nyilvánosan azonban nem indokolta meg a döntést.
Saját kriptós segélyprogramot is indított
Armstrong 2018-ban egy GiveCrypto nevű nonprofit szervezetet is létrehozott. A kezdeményezés kriptovalutát, például dollár alapú stabilcoinokat küldött szegénységben vagy gazdasági válságban élő embereknek, közvetlenül a kedvezményezettek digitális pénztárcájába.
A program célja az volt, hogy kihagyja a hagyományos pénzügyi közvetítőket, csökkentse a nemzetközi utalások költségeit, és a támogatás közvetlenül jusson el a címzetthez. A Coinbase korábbi adatai szerint a GiveCrypto 300 000 dollárnyi kriptovalutát osztott ki 5000 ember között, 13 országban.
A GiveCrypto működését 2023 decemberében szüntették meg. A Coinbase beszámolója szerint a támogatások rövid távon javították a kedvezményezettek helyzetét, de a kifizetések leállása után végül nem tudtak hosszabb távú hatást elérni. A projektben megmaradt pénzt a Bitcoin nyílt forráskódú fejlesztőit támogató Brink, illetve egy közvetlen pénzbeli segélyeket kiosztó szervezet, a GiveDirectly kapta meg.
Változik a technológiai milliárdosok hozzáállása
Armstrong véleménye nem egyedi, a technológiai szektor egyes milliárdosai szerint a társadalmi problémákat nyereséges vállalkozásokkal és fejlesztésekkel hatékonyabban lehet kezelni, mint hagyományos alapítványokon keresztül.
Larry Ellison, az Oracle társalapítója például eredetileg vagyona 95 százalékának eladományozását vállalta, később viszont úgy módosította elképzelését, hogy saját kutatóintézetének és egyes nyereségorientált fejlesztéseinek finanszírozása is beleszámíthasson a vállalásba. Ez eltér a Giving Pledge hagyományos értelmezésétől, ami elsősorban jótékony célú adományokról szól.
Mark Zuckerberg és felesége, Priscilla Chan szintén nem klasszikus alapítványként, hanem korlátolt felelősségű társaságként hozta létre a Chan Zuckerberg Initiative-et. Ez lehetővé teszi, hogy a szervezet adományozzon, de azt is, hogy nyereséges vállalkozásokba fektessen, technológiát fejlesszen és közpolitikai ügyekben is részt vegyen.
Pierre Omidyar, az eBay alapítója szintén vegyes modellt alkalmaz. Az Omidyar Network egy nonprofit alapítványból és egy üzleti társaságból áll, így támogatásokat oszthat, illetve társadalmi célú vállalkozásokba is befektethet. Saját meghatározásuk szerint az adakozás nem a finanszírozás jogi formájától, hanem az elérni kívánt társadalmi hatástól függ.
Jól látható, hogy ez az újszerű megközelítés már összemossa az adakozást a befektetéssel. Egy nonprofit szervezet elsődleges célja valamilyen társadalmi ügy támogatása, míg egy adakozás céljából létrehozott, de pénzügyi célokkal is rendelkező vállalatnak a tulajdonosok érdekeit is figyelembe kell vennie. Az üzleti siker pedig önmagában nem feltétlen bizonyítja, hogy a vállalkozás társadalmi szempontból is többet nyújt egy hagyományos segélyprogramnál.