Donald Trump 5000 dolláros egyszeri kifizetést ígért minden felnőtt amerikaianak arra az esetre, ha a republikánusok a novemberi félidős választások után is megtartják a képviselőház és a szenátus feletti ellenőrzést. A Trump Dividend (Trump Osztalék) névre keresztelt program pontos részletei egyelőre nem ismertek, a teljes költsége azonban ezermilliárd dolláros nagyságrendű lehet.
Az amerikai elnök szeptember 9-én, a republikánusok dallasi félidős választási konvencióján jelentette be az elképzelést: “Ha a republikánusok nyernek, önök is velünk nyernek, és kapnak 5000 dollárt.”
Több mint ezermilliárd dollárba kerülne a megvalósítás
A Reuters becslése szerint a konstrukció megvalósítása körülbelül 1,35 billió dollárba kerülhetne. A pontos összeg attól is függne, hogy kik kapnák meg a pénzt. Trump széles körű, minden amerikai nagykorút érintő kifizetésről beszélt, JD Vance alelnök azonban később már felvetette, hogy a magas jövedelmű amerikaiak kimaradhatnának a programból.
A kifizetéshez a Kongresszus jóváhagyására is szükség lenne, az elnök a saját hatáskörben nem rendelkezhet egy ilyen nagyságú és új szövetségi kiadásról.
Trump a kifizetés lehetőségét az Egyesült Államok gazdasági teljesítményével és a vámokból származó bevételekkel kapcsolta össze. Vance szintén a vámbevételeket említette lehetséges finanszírozási forrásként. Azonban egy több mint ezermilliárd dolláros egyszeri kiadás már olyan nagyságrend, amelyhez a vámbevételeken túl más finanszírozási forrásokra is szükség lehet.
A kérdés azért is érdekes, mert a vámokat ugyan az importőrök fizetik be az amerikai államnak, de a gazdasági terhük egy része a magasabb árakon keresztül végül a vállalatokra és a fogyasztókra hárulhat. Vagyis ugyanaz a vámpolitika egyszerre növelheti az állami bevételeket és a háztartások költségeit is.
Nem először merül fel egy több ezer dolláros kifizetés lehetősége
Trump már korábban is támogatott egy olyan elképzelést, amivel a szövetségi kormány bizonyos bevételeinek vagy megtakarításainak egy részét közvetlenül visszaadták volna az amerikaiaknak.
2025-ben felmerült például egy állami program (DOGE) által elért megtakarítások egy részének szétosztása. Az elképzelésből akár fejenként 2000 dolláros kifizetések is következhettek volna, az országos program azonban végül mégsem indult el. A mostani Trump Dividend ezért egyelőre szintén inkább csak egy ígéret, mint részletesen kidolgozott gazdaságpolitikai program.
Megismétlődhet a 2020-as stimulus-hatás?
Ha valóban több mint ezermilliárd dollár kerülne az amerikai háztartásokhoz, annak már makrogazdasági következményei lennének. A rendelkezésre álló jövedelem növekedése támogathatná a fogyasztást, ezért a terv egyik érdekes piaci párhuzama a Covid-járvány idején alkalmazott amerikai stimuluspolitika.
2020-ban az amerikai kormány két közvetlen kifizetési körrel támogatta a járványhelyzet miatt nehéz anyagi helyzetbe kerülő lakosságot. Az elsőben 1200 dollár, a másodikban további 600 dollár járt egy jogosult felnőttnek. Ezeket 2021-ben egy harmadik, 1400 dolláros kör követte.
A beígért 5000 dolláros támogatás tehát egy főre vetítve jóval nagyobb lenne, mint bármelyik korábbi 2020-21-es kifizetési kör.
A két időszak között azonban van egy lényeges különbség. A Covid-válság alatt a támogatások mellett az amerikai jegybank is rendkívül agresszívan lazított, és 2020 márciusában 0-0,25 százalékra csökkentette az irányadó kamatsávot, és legalább 500 milliárd dollárnyi amerikai állampapír, valamint 200 milliárd dollárnyi jelzálogfedezetű értékpapír megvásárlását jelentette be. Néhány nappal később pedig azt is közölte, hogy a piacok megfelelő működéséhez szükséges mennyiségben folytatja az eszközvásárlásokat.
A köznyelvben ezt az időszakot gyakran egyszerűen pénznyomtatásként emlegetik, valójában azonban nem csak egy, hanem két külön folyamat zajlott egyszerre.
A stimuluscsekkek költségvetési kiadások voltak, míg a Fed eszközvásárlásai a monetáris politika részeként növelték a pénzügyi rendszer likviditását és szorították le a hozamokat. Ez a kombináció pedig különösen kedvező környezetet teremtett a piacok számára. Az alacsony kamatok mellett a háztartásokhoz is jelentős összeg került, amelynek egy része megtakarításokba és pénzügyi befektetésekbe vándorolt. Vagyis a 2020-2021-es részvény- és kriptopiaci emelkedést egyszerre támogatták a stimuluscsekkek és a Fed politikája.
Egy újabb nagyszabású kifizetés most is növelhetné a háztartások rendelkezésére álló pénzt, amelyből valamennyi a pénzügyi piacokon is megjelenhetne, a monetáris környezet azonban jelenleg egészen más. A júliusi amerikai fogyasztóiár-index éves alapon 3,4 százalékos inflációt mutatott, vagyis az áremelkedés még mindig meghaladja a Fed 2 százalékos célját. A jegybank jövő heti ülésen emiatt akár kamatemelésre is sor kerülhet.
Egy 2020-hoz hasonló helyzet kialakulásához tehát önmagában az 5000 dolláros csekkek nem lennének elegendők. Ha a fiskális stimulus növelné az inflációs nyomást, a Fed még szigorúbb monetáris politikával is reagálhatna, ami könnyen ellensúlyozhatja is a csekkek révén piacokra kerülő többletlikviditást.
Hiába lenne tehát egy 2020-ra emlékeztető elem, és kerülne nagy mennyiségű pénz az amerikai háztartásokhoz, a kamat- és inflációs környezet korlátozhatja, hogy ebből végül mennyi jutna el a kockázati eszközök piacára, és hogy erre hogyan reagálnának a befektetők.
A Trump Dividend az első kommentárok szerint lényegében nem más, mint egy szavazatvásárlási kísérlet. Ha viszont az 5000 dolláros ígéretből valódi program lesz, akkor már az amerikai költségvetés, az infláció, a Fed kamatpolitikája és ezen keresztül a globális piacok szempontjából is számolni kell vele.