Újra a politika és az intézményesített pénzügyek világából hozzuk heti hírösszefoglalónkat.
Már sokat írtunk róla, hogy Kína a jövő évben kibocsátaná saját valutájának – a jüannak a digitális, blokkláncon működő változatát. Eközben a nyugati világ, köztük az Egyesült Államok még nem tűzte a zászlajára a digitális dollárt és jelenleg is vita folyik annak potenciáljáról és veszélyeiről.
A belföldi pénzügyi intézmények általában elutasítóbbak, amíg a globális szervezetek, mint az IMF, egyelőre nyitottnak látszanak. Határozottabban néhány kongresszusi képviselő állt ki a digitális valuták mellett és a pénzügyi szakbizottságban próbálnak érvényt szerezni törekvésüknek.
Ezúttal a Federal Reserve elnöke, Jerome Powell tette le a voksát azzal, hogy két képviselőnek címzett levelében mondta el a véleményét a kérdésről.
„Úgy látjuk, hogy azok a tényezők, amik miatt egy digitális valuta kifejlesztése vonzó lehet bizonyos országok számára, nem állnak fenn az Egyesült Államokban.”
Powell kifejtette, hogy más országok központi bankjai (köztük Kínáé) azért bocsátanak ki digitális valutákat, mert a fogyasztók radikálisan elmozdultak a készpénzes fizetéstől. Ez azért aggasztó a központi bankárok számára, mert a bankjegyek és érmék fölött a központi bank rendelkezik. Félő, hogy ha ezt a területet teljesen átengedik a fizetéssel foglalkozó magánvállalatoknak, az komoly kockázatokat hordozhat.
Powell azt is hozzátette, hogy az amerikaiak szeretik a készpénzt, a fizetések 26%-a tavaly még bankókkal folyt (a többi 28% bankkártyával és 23% hitelkártyával). A Fed elnöke szerint más országokban nincsenek meg a gyors és megbízható digitális fizetési szolgáltatók, ezért a központi bankok viszik előre ezt az ügyet. Az USÁ-ban viszont „magasan fejlett és innovatív megoldások állnak rendelkezésre a fogyasztók számára.”
[banner id=”69210″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
A Bakkt készpénzben teljesített határidős szerződései az ICE Futures Singapore tőzsdén is elérhetőek lesznek. Az ICE a szingapúri tőzsdéjén december 12-én vezeti be a Bakkt határidős termékeit. Ezzel az ázsiai befektetők is egyszerűen és biztonságosan férhetnek hozzá a kriptopénzes derivatívákhoz. A határidős szerződések kereskedelmének bővülése ellentmondásos hír: sokak szerint a 2017-es nagy felfutás a CME Futures decemberi beindításával ért véget – hiszen ez lehetőséget teremtett arra, hogy az árfolyam eséséből is profitáljanak a spekulánsok. A Bakkt idei beindulása után is a piac egy nagyobb esést produkált.
Evezzünk át Európába, ahol egy fontos mozzanat játszódott le: az Egyesült Királyságban az UKJT (United Kingdom Jurisdiction Taskforce), ami az igazságszolgáltatás digitális átalakulásáért felelő szakértői gárda egy új jogi nyilatkozatot adott ki. Ebben lefektették, hogy egy személy által birtokolt kriptoeszközök az angol jog szerint magántulajdont képeznek. Az okos szerződések pedig valódi szerződési kötelezettséget jelentenek, amennyiben a hagyományos szerződésekkel szemben támasztott követelményeknek is megfelelnek. A nyilatkozatnak nincs kötelező jogi érvénye, de az igazságszolgáltatás munkáját befolyásolhatja, ha egy kriptoval és okos szerződésekkel kapcsolatos ügy lesz terítéken.