Az ethereum a piaci kapitalizáció alapján a második legnagyobb kriptovaluta a bitcoin után, és valószínűleg egyben a második legismertebb is. Cikkünkben összefoglalunk minden fontos információt az ethereum kapcsán.
Az ethereum születése
Az ethereum, vagy röviden ether (tickere az ETH) 10 éve, 2015-ben született meg Vitalik Buterin orosz származású fiatal programozó és csapata által. Ekkorra a bitcoin már széles körben ismert kriptovalutának számított. Buterinék célja az volt, hogy megtartsák a BTC alapvető funkcióit (digitális pénz), ugyanakkor egy sokoldalú, rugalmas és széles körben használható blokklánc alapú platformot hozzanak létre.
Az így létrejött Ethereum nem csak egy kriptopénz, hanem egy platform, amelyre úgynevezett dAppok (digitális alkalmazások), illetve okos szerződéseknek (smart contracts) nevezett komplex, automatizált szerződések készíthetőek a blokkláncra.
Az Ethereum jelentősége abban az innovációban rejlett, hogy megteremtette a decentralizált alkalmazások alapját. Ezek új utakat nyitottak a pénzügy, az üzleti élet és később a művészetek (NFT-k) területén is. A rendszer átláthatóságot és biztonságot kínál, mivel az okos szerződések automatikusan és előre meghatározott feltételek mellett hajtják végre a tranzakciókat.
Az Ethereum hálózat sok más kriptovaluta alapja
Az Ethereum egy úgynevezett Layer 1 blokklánc, erről részletesebben az L1-ről szóló cikkünkben olvashatsz. Röviden a Layer 1 megoldások azok a blokkláncok, amelyeken az alapvető tranzakciók és adatfeldolgozások történnek. Az ilyen L1 alapokra más platformok építhetőek, amelyek „kiélvezik” például az Ethereum hálózat adta lehetőségeket, annak a blokkláncát használják, de attól függetlenül működnek, független kriptopénzként. (Alapvetően coinnak nevezzük azt a kriptopénzt, amely a saját blokkláncát használja, ilyen például az ethereum, és tokennek azt, amely egy másik hálózaton működik.)
Az Ethereum hálózat ökoszisztémáját olyan nagy és ismert kriptovaluták használják, mint a Tether (USDT) és USDC stabilcoinok, a Chainlink vagy a Shiba Inu memecoinok, illetve olyan Layer 2 hálózatok (ezekről részletesebben ebben a cikkünkben írtunk) épültek rá, mint a Polygon (MATIC) vagy az Arbitrum.
Az előző bekezdésekben leírtak lehet, hogy elsőre kínainak hangzanak. Kezdőként azt érdemes mindezekből megjegyezni, hogy
az Ethereum nem csak egy kriptovaluta, hanem egy digitális platform és infrastruktúra, amely alapjaiban változtatta meg a kriptopiacot.
Az Ethereum egyik legnagyobb újítása az okos szerződések (smart contracts) bevezetése volt. Ezek olyan programozható szerződések, amelyek automatikusan végrehajtják magukat, ha teljesülnek az előre meghatározott feltételek. Nincs szükség közvetítőre, így gyorsabb és biztonságosabb megoldást kínálnak például pénzügyi vagy üzleti tranzakciókra.
Az Ethereumon létrehozott tokenek leggyakoribb szabványa az ERC20. Ez egy egységes szabályrendszer, amely biztosítja, hogy az adott token kompatibilis legyen más decentralizált alkalmazásokkal, pénztárcákkal és tőzsdékkel az Ethereum hálózatán belül.
Lehet bányászni az ETH-t?
Sokan esnek különböző olyan átverések áldozatává, amelyek azt hirdetik, hogy rajtuk keresztül az ethereum bányászatára van lehetőség.
Nagyon fontos, hogy ezekből semmi nem igaz, az ether már nem bányászható! Ha valahol ilyet látsz, biztos lehetsz benne, hogy egy átverésről van szó.
Kezdetben az Ethereum a proof-of-work algoritmust használta, amihez nagy számítási teljesítményű számítógépek és bányászok szükségesek. Ez hasonló volt a bitcoin bányászatához. Azonban a rendszer fejlődésével 2022-ben áttértek a proof-of-stake megoldásra az Ethereum 2.0 frissítés keretében, amely nem csak energiahatékonyabb, hanem lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az érméik ‘stake’-elésével járuljanak hozzá a hálózat biztonságához.
Így mára már semmilyen módon sem lehetséges az ethereum bányászata, és ez nem is fog megváltozni.
Az Ethereum hálózati költsége, avagy a gas fee
Az ether kapcsán gyakran felmerül a hálózat költségének a problémája. A gas fee-nek nevezett összeg az Ethereum hálózaton végzett tranzakciók (például utalások, decentralizált tőzsdéken végzett váltások, avagy swappolás) kapcsán fellépő költség.
Ez az az összeg, amit a felhasználók fizetnek a hálózat használatáért. Tulajdonképpen korábban a bányászok, ma pedig a stake-elők fizetsége azért, hogy hitelesítik a tranzakcióinkat. A gas fee mértéke nagy kilengéseket mutathat a hálózat terheltségének függvényében. Egy olyan órában, amikor kevesebben használják olcsóbb lehet. Ugyan így, az év azon szakaszaiban, amikor kevésbé pörög a piac, alacsonyabbak a tranzakciós költségek.
Az aktuálisan várható gas fee-t az etherscan weboldalon tudjuk ellenőrizni, itt azt is láthatjuk, hogy az elmúlt időszakban mikor mekkora költségekkel kellett számolni.
Ha nem sürgős, akkor az Ethereum hálózaton végzett tranzakcióinkat érdemes egy kevésbé „forgalmas” órára időzítenünk.
Ha egy cenztalizált tőzsdén (mint például a Binance, a MEXC vagy a Bybit) kereskedünk, akkor nem kell a hálózat költségével foglalkoznunk. Ilyenkor a tőzsde belső rendszerén mennek végbe a tranzakciók, az ilyenkor fellépő költségek kizárólag az adott CEX-től függenek.
Az ETH, mint befektetés
Kriptos körökben sokan vélekednek úgy az ethereum kapcsán, hogy egy biztonságos altcoin, ami a BTC mellett alkalmas választás lehet a konzervatívabb, kockázatkerülő befektetők számára. Természetesen a kriptovaluták világában semmire sem lehet azt mondani, hogy biztos. Ugyanakkor az tény, hogy az ETH már 10 éve velünk van. Második legnagyobb kriptopénzként, illetve az infrastruktúráján keresztül a mai napig nagyfontos szerepet játszik ebben a világban. Idén nyáron az ether ETF-ek indulása tovább erősítette azt a képet, hogy az ethereum egy hosszútávon is megbízható, az intézményi befektetők által is keresett kriptovaluta.
Ha érdekel a kriptopénzek világa, mindenképpen csatlakozzál ingyenes Csatlakozz az ingyenes Discord közösségünkhöz!! Ha pedig szeretnéd tudásodat egy következő szintre emelni, ajánljuk VIP-csoportunkat. Erről ide kattintva olvashatsz további információkat.