Nemrégiben írtunk róla, hogy sajnos vagy nem sajnos, de az új befektetési eszköz, a Bitcoin világában sincsen ingyen bitcoin.
Most úgy látszik mégiscsak revideálnunk kell az akkor leírtakat, még ha csak egy hír erejéig is.
Mégis csak van ingyen bitcoin, csak éppen mint mindennek, így az ingyen bitcoinnak is van következménye.
Adott esetben jogi, pontosabban büntetőjogi, rosszabb esetben akár szabadságvesztéssel végződő.
Az oszakai székhelyű Tech Bureau Corp által vezetett japán bitcoin tőzsde, a Ziaf esete rávilágított arra, hogy léteznek olyan rövid rendszerszintű hibák az ilyen tőzsdéknél, amik lehetővé teszik bitcoin ingyen megszerzését, azaz esetünkben az ügyfelek számára olyan lehetőséget adtak, hogy rövid ideig, de 0 yen-es (ingyenes) áron jussanak bitcoinhoz.
A zavar, amely a Zaif árkalkulációs rendszerét érintette, 18 perig tartott 2018. február 16-án, egészen pontosan 17: 40-től 17: 58-ig helyi idő szerint.
A cég aztán most kedden bejelentette, hogy 7 felhasználójuk tudott így digitális devizákhoz jutni.
Az egyik traderük nem sokat gatyázott, afféle „mindent vagy semmit alapon” 2,200 billió jen (kb. 20 billió dollár) értékű kriptoval próbált meg „távozni”, azaz “kicashelni” a tőzsdéről a japán Asahi Shimbun újság jelentése szerint.
A problémát persze még ugyanazon a napon javították és a Tech Bureau Corp. is bocsánatot kért a befektetőktől az okozott kellemetlenség miatt, valamint kötelezettséget vállalt arra, hogy intézkedéseket hoz a további hibák megelőzésére.
(Persze azt is érdekes volna látni, hogy az ilyen „kis” hibák mekkora visszaesést okoznak a tőzsdei felhasználók kereskedései kapcsán, azaz hányan pártolnak át egy másik tőzsdéhez az ilyen malőrök után?)
A Tech Bureau később érvénytelenítette az inkriminált tranzakciókat és visszaállította a hiba előtti állapotot a kereskedési platformon, tehát az ügyletben magukat „szerencsésnek” érezhető felhasználók csak annyi digitális devizával rendelkezek most, amennyivel eredetileg is.
Egy felhasználóval azonban még szeretnének kicsit elbeszélgetni, méghozzá azzal, aki megpróbálta „kivonni” a BTC-t a tőzsdéről, azaz fiat pénzre váltani.
A Tech Bureau Corp.-ot az eset után most a Pénzügyi Szolgáltatások Ügynöksége (FSA) vizsgálja a kereskedési rendszer és más üzleti gyakorlatainak biztonsága kapcsán.
A Zaif platform egyike a 16 kripto tőzsdének, amelyek már teljes körű engedéllyel rendelkeznek ahhoz, hogy az országban szolgáltatást nyújtsanak ügyfeleiknek, sőt, az elsők között voltak, akik megkapták erre az engedélyt.
A felügyeleti szervek a közelmúltban bejelentették azt is, hogy ellenőrizni kívánják a 32 japán kripto tőzsdét, köztük azt a 16-ot is, amelyek még nem kaptak engedélyt, azaz jelenleg is felülvizsgálat alatt állnak.
Az eset kapcsán érdemes elmondani, hogy bár – sajnos – az az általános, hogy a különböző programok és alkalmazások gyártói, fejlesztői az érvényes jogszabályok által megengedett maximális mértékben elhárítanak minden felelősséget bármilyen kárért, amely az ilyen termékek/szolgáltatások használatából vagy használhatatlanságából erednek, de ez nem azt jelenti, hogy fordított esetben nem állna fenn a jogi felelősség.
Tehát, ha valaki egy ilyen rendszerhibát szándékosan (hiszen gondatlanul nem lehet – esetünkben – ennyi pénzzel megkísérelni távozni a rendszerből) ki szeretne használni a saját javára, annak bizony – adott esetben – büntetőjogi következményekkel is szembesülni kell minimum a kísérlet, azaz a büntető törvényben meghatározott tényállás (hiányos) megvalósulása miatt.
Dr. Varsányi Károly
Forrás: itt.
