Néhány hónappal ezelőtt ugrásszerűen megnőtt a kriptopénzek iránt érdeklődők száma és ezen belül is az egyik legfelkapottabb téma a kriptopénzek bányászata lett. A következőkben röviden áttekintjük ennek történetét és választ adunk néhány ezzel kapcsolatos, sokakban felmerülő kérdésre.
Az első bányászható kriptopénz a bitcoin volt. Hagyományos pénzek esetén azok előállításáról az állam dönt, de a bitcoin egy nyílt forráskódú project és nincsen mögötte semmilyen központi szerv. Előállításában bárki részt vehet, aki rendelkezik olyan hardverrel, ami képes futtatni azt a speciális programot, amely egy komplex matematikai probléma megoldásával bízza meg számítógépünket. Ennek végrehajtásáért cserébe véletlenszerűen bitcoinokra tehetnek szert az abban résztvevők, amivel fedezhetik saját kiadásaikat.
Az emberek hamar rájöttek, hogy ha modernebb és gyorsabb eszközöket használnak a bányászatra, akkor nagyobb eséllyel és több bitcoinra tehetnek szert. Erre azonban felkészült annak megalkotója is, ezért az algoritmus a matematikai probléma megoldási sebességnek függvényében folyamatosan növeli vagy csökkenti annak nehézségét és így ellensúlyozza a technika fejlődését. Míg kezdetben akár egy hétköznapi, otthoni számítógép is alkalmas volt a bitcoin bányászatára, ma már egyre nagyobb kiadással jár az ebben való részvétel.
A bitcoin keletkezésekor Satoshi Nakamoto, annak rejtélyes alkotója volt az egyetlen bányász. Több számítógép együttes használatával néhány hét alatt nagyjából 1 000 000 bitcoint bányászott ki, kizárólag processzorok használatával. Hal Finney, aki egy korai bitcoin fejlesztő volt valamint a legelső bitcoin tranzakció címzettje, így emlékezett vissza ezekre az időkre:
“Azok voltak ám a szép idők, még videókártyára sem volt szükségünk. Én is kibányásztam jó pár blokkot, de aztán abbahagytam, mert a gépem csak ontotta magából a forróságot és a ventillátor hangja az idegeimre ment. Ma már azt kívánom bárcsak tovább folytattam volna.”
Nem sokkal később azonban egyre többen kezdtek el videókártyákat használni a feladatra. Egy darab ezekből, több tucat processzor munkáját végezte el. Kevéssé ismert tény, de a bitcoin történelmének egyik legtöbbet emlegetett alakja Laszlo Hanyecz, ebben is úttörő szerepet vállalt. Akik esetleg nem hallották volna a sajtó által is gyakran felidézett történetet: Hanyecz volt az első ember, aki dokumentáltan bitcoint használt egy termék vásárlására. 2db pizzát rendelt, melyekért 10 000 bitcoint fizetett. Ez 2010-ben 25 dollár volt, mai árfolyamon számolva viszont közel 75 milliót érne.
Amit viszont sokan nem tudnak, hogy Hanyecz volt az első, aki videókártyás bányászattal kezdett kísérletezni. Akkoriban egy nap kb. 140 új blokk keletkezett, ebből Hanyecz gépe egyedül 50-nél is többre volt képes és egy kibányászott blokkért 50 bitcoinnal jutalmazta a rendszer. (Új blokkok a bevezetőben említett matematikai függvény megoldásakor jönnek létre.)
A videókártyákat az ASIC-ok (speciális feladatra tervezett eszközök) váltották fel, amelyek legalább akkora ugrást jelentettek, mint a processzorról videókártyákra való váltás. A modernebb ASIC bányászok már 200-szor nagyobb teljesítményre is képesek mint korai társaik és több ezerszer akkorára, mint egy videókártya. Manapság már ezek a hardverek jelentik a belépő szintet. Nélkülük nem lehet profitábilisan bitcoint bányászni.
Az általunk bányászni kívánt kriptopénztől függően egy korszerűnek számító ASIC bányászhoz 1500-3000 dollárért juthatunk hozzá, amivel mai áron számolva napi 3-7 dollár körüli összeget kereshetünk, míg az egyik legmodernebbnek számító videókártya napi 1-2.5 dollárt hozhat a konyhára. Ezekből még lejön a villanyszámla, ami akár meg is haladhatja a napi bevételünket. Nem véletlen, hogy azok akik nagyüzemben foglalkoznak ezzel Kínában, Oroszországban vagy szovjet utódállamokban hozták létre telepeiket, ahol szinte ingyen juthatnak elektromos áramhoz. Vannak olyanok is akik otthon, saját gépeiken bányásznak, mely esetenként nem jelent számukra semmilyen bevételt – sőt ráfizetéses – a kriptopénzek jövőbeli árfolyamára spekulálva azonban lenyelik ezt a veszteséget.
Terjedőben vannak az un. cloud mining szolgáltatások is, amikor mások által üzemeltetett bányászgépeket vehetünk bérbe. A probléma ezekkel, hogy rengeteg a kifejezetten az ügyfelek átverésére utazó cég és hogy az ilyen módon történő bányászattal elérhető profit messze elmarad attól, mintha az erre fordított pénzt egy saját bányászgép vásárlására fordítottuk volna.
Ha valaki ma szeretne elkezdeni bányászni, alapvetően két dologra van szüksége van szüksége:
- pénzre, hogy meg tudja vásárolni a szükséges hardvereket
- hitre a kirptopénzek jövőjében.
A bitcoin bányászatánál olcsóbb és profitábilisabb lehet a különböző altcoinok bányászata (Pl.: ZCash, Monero, Ethereum). Erről hamarosan bővebben is olvashattok oldalunkon.
