Sokan az internet megjelenésével azonos, legalábbis hasonló jelentőségűnek tartják a kriptopénzeket. Aki elég idős volt már a kilencvenes évek elején ahhoz, hogy értse a világot maga körül – és az üzleti, informatikai tudása is megvolt – az igazolhatja, akkoriban valóban megszületett egy korábban sosem látott ipar.
Méretében, jelentőségében egyedülálló terület jött létre, csupán néhány év alatt. Persze a dotcom lufit hiba lenne elfelednünk, a nagy akarásnak meglett a böjtje, mint minden technológiának, az internetnek is túlbecsültük a jelentőségét az első években. A lufi kidurranása cunamiként söpört el ezernyi online vállalkozást, a túlélőket ma hősként ünnepli a szakma.
Az egyik emblematikus figurája a hőskornak a mára a világ leggazdagabb emberévé váló Jeff Bezos, az Amazon alapítója. Egy aprócska szobában kezdte el építeni a webes óriást amikor még külön blokkot kellett szentelni a TV híradókban arra, hogy mi is az az internet, mire jó, hogyan használhatjuk.
Az azóta űrpiaci vállalkozásokkal is foglalkozó Bezos ugyan még nem nyilatkozott arról, hogy mit gondol a bitcoin-ról és társairól, egy másik ikon, a hotmail alapítója nemrég csípős megjegyzésekkel illette a területet. Sabeer Bathia az azóta megszűnt email szolgáltatást négyszáz millió dollárért adta el a Microsoftnak.
A Arabian Business-nek adott interjújában párhuzamba állította az internet hőskorát a kriptopénzek robbanásszerű fejlődésével. Elmondása szerint az olyan – mára javarészt megszűnt – pionírok, mint a kisállat termékeket forgalmazó pets.com, vagy az egyik első online könyvesbolt, a books.com valódi értéket állítottak elő.
Kereskedtek, csak már nem az évszázadok óta jól ismert modellel, hanem a szárnyait bontogató internet bevonásával. Ezeknek a vállalkozásoknak a nagy része nem bizonyult annyira szívósnak, mint az Amazon, túl korán indultak, nem élték túl a vihart, nem tudták kivárni a piac konszolidációját.
“Egy kriptopénz nem több, mint egy technológiát bemutató White Paper, egy remény, hogy a világ majd ilyen és ilyen lesz.” – Sabeer Bathia
A kriptopénzek területéről a IOTA-t emelte ki példa gyanánt, mint kifejtette, ez a token 15 milliárd dollárt ér, a modell az, hogy majd, amikor a dolgok internete (Internet of Things – IoT) felnő, különböző eszközök kommunikálnak egymással, akkor lesz a IOTA-nak jelentősége.
A csillagászati érték mellett viszont egyetlen egy eszközt, sőt, semmit sem adtak el, semmilyen kézzelfogható mögöttes tartalma sincs. Persze a blokklánc kapcsán elmondta, hogy lehet értékteremtő alkalmazása, például nemzetközi utalások kapcsán.
Véleménye szerint viszont a kriptopénzek általában nem teremtenek értéket, nem tesznek hozzá semmit az emberek életéhez. Mint elmondta, a Facebook, a WhatsApp, az Instagram és tulajdonképpen az Uber is egy hálózat. Ezek mindegyike értéket teremt a társadalomnak, ezt a kérdést (az értékteremtés mibenlététét) a kriptopénzek alapítói Bathia szerint rendszeresen “elhárítják”.
Úgy látja, hogy sok befektető el fogja veszíteni a pénzét, a kriptopénzek “túl szép, hogy igaz legyen” jellegű befektetési lehetőségek, de nem teremtenek valódi értéket.