Kínában hamarosan életbe léphetnek a blokkláncok működését szabályozó törvények. Ennek kapcsán egy youtuber, a 13 milliós Shenzen lakosainak tette fel kriptopénzekkel kapcsolatos kérdéseit.
A válaszadók ismeretei elég széles skálán mozogtak. Többen is voltak, akik nem igazán tudták miről van szó, de egy IT szektorban dolgozó járókelő munkatársa éppen azért mondott fel, mert az év eleji bull run során meggazdagodott. Egy fiatal lány pedig korábban maga is dolgozott egy ICO-kat promotáló ügynökségnél és az itt szerzett negatív tapasztalatai miatt követ el mindent, hogy ismerőseit lebeszélje a kriptopénzekről.
“Belső kereskedés az egész, amin csak a szervezők nyerhetnek.”
Egy munkanélküli férfi azért nem vásárolna kriptopénzt, mert:
“A kriptopénz befektetéshez drága bányászgépeket kell vásárolni. Én ezt nem engedhetem meg magamnak, azt hiszem ez a lehetőség számomra már elúszott.”
Többek szerint ez a lehetőség inkább a fiataloknak kedvez:
“Ha nem jön össze a dolog még mindig újrakezdhetik, egy családos ember viszont többször is meggondolja, hogy mibe fekteti a pénzét. “
Ugyancsak többen felhozták azt is, hogy Kínában jelenleg be vannak tiltva a kriptopénzek, ha pedig nem lehet őket használni, akkor mi értelme lenne az egésznek. Végül pedig az is említésre került, hogy Kína már nagyon közel áll ahhoz, hogy készpénzmentes társadalommá válljon. Egy helyi lakos szerint ez 5 éven belül be fog következni, mert az emberek ma már mindenhol a mobiltelefonjukat használják fel fizetésre.
Míg Kínában a bankkártyák sohasem terjedtek el igazán, mobiltelefonnal mindenki rendelkezik, így a technika fejlődésével egészen más vásárlási szokások alakultak ki. Mivel egy árucikkhez tartozó QR kód létrehozásához, vagy leolvasásához nincsen szükség semmilyen nagyobb befektetésre, pénztárgépekre, különleges infrastruktúrára, minden kereskedő azonnal részesévé válhatott a digitalizált pénzügyi rendszernek.
Beszédes a kínai Facebook, a WeChat pénzügyi tranzakciókat lehetővé tevő funkciójának bevezetéséről szóló statisztika is. Az alkalmazás indulásának első 24 órájában 16 millióan küldtek pénzt az app segítségével. Kína visszatérése a kriptopiacra éppen ezért adhatna hatalmas lendületet a szektor fejlődésének. Egyik pillanatról a másikra, a föld lakosságának ötöde egy már meglévő infrastruktúrán, a hétköznapok részeként kezdhetné el használni a kriptopénzeket.
Éppen ezért fontos hír, hogy október 19-én nyilvánosságra hozták a kínai blokklánccal kapcsolatos szabályozásról szóló tervezetet. A közeljövőben bevezetésre kerülő törvények szerint, minden blokklánc alapú szolgáltatást az indulását követő 10 napon belül regisztrálni kell az állami nyilvántartásba, a szolgáltatónak pedig egyedileg be kell azonosítania minden egyes blokkláncot felhasználó személyt, tehát ezek használatára kizárólag az okmányok ellenőrzése után lesz mód. A törvénytervezet angol verzióját itt olvashatjátok el.
Az aznosító eljárások bevezetésének alighanem köze lehet ahhoz a két ügyhöz is, amelyekről nálunk is olvashattatok. Az elsőben egy zaklatásról és önygilkosságról szóló cikk, a másodikban pedig egy vakcinák hamisítását bemutató írás vált a kínai állami cenzúra áldozatává. ám nem sokkal később ezeket az Ethereum hálózatán jelentették meg újra készítőik, amit már a Nagy Kínai Túzfal segítségével sem lehetett elérhetetlenné tenni. Tekintettel arra, hogy Kínában bevett szokás a múltbéli történetek kozmetikázása, a blokklánc technológia a hasznossága mellett komoly problémát is jelenthet majd az állami propaganda számára.
[banner id=”20599″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]