Míg Prágában már szinte lépten nyomon Bitcoin automatákba ütközhetünk, Németországban eddig egyetlen ilyen eszközt sem hoztak működésbe.
A németországi törvények szerint, az ilyen berendezések működtetéséhez korábban a pénzügyi szabályozó testület, a BaFin engedélyét kellett kérni. Ennek a gyakorlatnak vethet most az a bírósági döntés, ami engedélyezte egy müncheni Bitcoin ATM üzembe helyezését. Ennek kapcsán egy közvéleménykutatás is készült, amiben 1000, 18 és 39 év közötti németet kérdeztek meg. A válaszok összegzése alapján:
- 55% már hallott a kriptopénzekről
- 33% meg tudta fogalmazni, hogy mi az a kriptopénz.
- 28% hajlandó lenne ezekbe pénzt fektetni
- 77% nem szivesen fektetne ebbe, mert túl kockázatosnak tartja.
- 17% szerint ezek lesznek a jövő pénzei.
Szeptemberben a német pénzügyminiszter is a Tulipánlázhoz hasonlította a kriptopénzeket.
Hollandiában a tulipán iránti kereslet olyannyira megnövekedett, hogy a növény ára az egekig szökött, a hagymája egyike volt a leggyakrabban lopott áruknak. A virágok adásvétele, annak ellenére, hogy nagy értékű ritkaságokról volt szó, kocsmákban és a fogadókban zajlott.
Az 1630-as években szó szerint tulipánláz bontakozott ki. Gigantikus árrobbanás következett be: 1634 és 1637 között a tulipánhagyma ára megötvenszereződött. A feljegyzések szerint Amszterdamban egy teljes házat adtak három tulipánhagymáért cserébe. A legdrágább tulipánfajta egyetlenegy hagymája 10 ezer guldenbe került.
1637. február 7-én azonban véget ért a tulipánőrület, elfogyott a fizetőképes kereslet. A tulipánbrókerek mintegy 95 százalékos árcsökkenést voltak kénytelenek egy nap alatt elkönyvelni. Aki tulipánhagymába ölte egész vagyonát, egy nap alatt mindenét elvesztette. Még ez év április 27-én a holland vezetés elrendelte a tulipánkereskedelem rendszabályozását. Ezt követően a virág az általános fogyasztási cikkek közé tartozott. – NatGeo
Mi persze tudjuk, hogy mivel lehetne a helyiek szemében népszerűbbé tenni a kriptopénzeket.
