Amikor a már régóta a hétköznapjaink részét képező iparágak szembesülnek egy potenciális vetélytárssal, figyelmen kívül hagyják, mert látszólag nem jelent számukra veszélyt. Néhány kollégiumi szobában ábrándozó kölyök ugyan mit árthatna az olyan monopolisztikus vállalatoknak, mint mondjuk az IBM. Mintha egy limonádéárús kislány akarná legyőzni a Tesco-t.
Annak ellenére, hogy a Kodak egyik mérnökének tulajdonítják a digitális kamerák feltalálását, a vállalat megrögzött módon kizárólag a fényképezés hagyományos módjaira fókuszált. Végül 3 év alatt, piacvezető pozícióból bukta el az évi 12 milliárd dolláros bevételt hozó piacát egy olyan cég ellen, amiről a fényképezés iránt érdeklődők azelőtt talán még sohasem hallottak. Ezt a céget úgy hívták, hogy Nokia. A mobiltelefonokat gyártó vállalat, ami azelőtt sohasem foglalkozott kamerákkal, egy nap elkezdte saját termékeikbe beépíteni azokat. 3 évvel és félmilliárd eladott fényképezőgéppel felszerelt telefonnal később a Kodakot térdre kényszerítették. Agóniájuknak egy 2012-es csődeljárás vetett véget, mely során csak az általuk bejegyzett szabadalmak értékesítése árán maradhattak életben.
Ami a fényképezés területén a Kodak, az a zenében a Tower Records volt. Az 1960-ban alapított multicég 2006-ban ment csődbe, 5 évvel az első iPod megjelenése után.
A számítástechnika világában az IBM volt megkerülhetetlen szereplő, nevük egyet jelentett a minőséggel. 1992-ben, a finn Linus Torvalds a kollégiumi szobájában üldögélve rájött, hogy nem engedheti meg magának, hogy operációs rendszert vásároljon a számítógépéhez, ezért inkább készített magának egyet. Míg korábban programozók hada és fejlett céges háttér nélkül elképzelhetetlennek tűnt egy ilyen projekt megvalósítása, a Linus által létrehozott Linux alig 6 évvel később már elkezdte megszorongatni a vetélytársait. Túlélte az iparág legnevesebb szereplőit, a csőd szélére jutó Sun Microsystems-t és a HP-t is, és az IBM-nek is a saját piacán, a “nagyszámítógépek” (nagy mennyiségû adat tárolására, feldolgozására, illetve bonyolult számításigényes programok futtatására szolgáló szerverek) területén lett vetélytársa.
A világ mobiltelefonjain futó operációs rendszerek közel 90%-a Androidot használ, ami gyakorlatilag nem más, mint a Linux. A webszerver, amin a kedvenc honlapjainkat tárolják, Linux alapú gépeken fut. A bankok rendszere Linux. Az autók és a repülők központi számítógépe is Linuxot használ. A Linuxot futtató és nem futtató gépeket pedig könnyű megkülönböztetni egymástól, tudod, arról a kék színű képernyőről.
27 évvel ezelőtt az IBM mérnökei valószínűleg kinevették volna, ha valaki azt mondja nekik, hogy egy fiatal srác által készített ingyenes program lesz az egyik legnagyobb ellenfelük. Egy olyan korban, ami tele van kísérletező kedvű, építő, kreatív emberekkel, a nyitottság fog nyerni. A Bitcoin is nyitott és pont azokon a területeken ad lehetőséget a fejlődésre, ahol ezeket korábban a leginkább elnyomták.
Andreas Andonopoulos előadása alapján készült cikksorozatunk első része: Az automobil és a Bitcoin.
