A Kripto Akadémia szerkesztőségén belül mindenkinek van egy-egy nagy kedvence, reggelente azzal indul a nap, hogy ki-ki ránéz a maga üdvöskéjére, várva a nagy felfutást. Persze nem érthet mindenki egyet mindenkivel, nem titkoljuk egymás elől, ha gyengécskének, netán egyenesen életképtelennek tartjuk a másik szíve választottját. A coinok, tokenek tengerén van azonban egy kitüntett projekt, amit kivétel nélkül mindannyian szeretünk, hiszünk a sikerében.
Ez nem más, mint a sokat emlgetett Vechain, mely körül azonban számos tévhit, fél- és részigazság, valótlanság kering, éppen ezért elhatároztuk, hogy összeállítunk egy több részes sorozatot, melyben keresztbe-kasul körbejárjuk a projekt egészét.
Az első, bevezető részben a piaci környezettel, pontosabban azzal az üzleti problémával indítunk, melynek megoldására a Vechain létrejött, a második részben bemutatjuk magát a technológiát és a projekt részleteit. A Vechain partnerkörével jelentkezünk a harmadik részben, végül az árfolyam elemzésével és árfolyam-predikciókkal zárunk. Reméljük sikerül kerek összefoglalót adnunk az egyik legizgalmasabb projektről a kriptopénzek piacán!
Kripto Akadémia Vechain útmutató tematika:
I. Hamis a baba
II. Vechain ABC
III. Vechain partnerkör
IV. Az árfolyam
Vágjunk bele, ismerkedjünk meg a hamisított termékek világával! Tény és való, nem a hamisított (az angolban elterjedt kifejezés szerint counterfeit) termékek problémája a Vechain egyetlen fókusza, azonban ez volt az első, mind a mai napig az egyik legfontosabb kérdéskör, amire megoldást nyújtanak, így ezzel kell indítanunk. A hamis, hamisított termékek olyan – többnyire gyenge minőségű – javak, melyeket a gyártó egy másik brandnév alatt kínál, az adott brand engedélye nélkül.
Sokunk első asszociációja a hamisított termékek kapcsán egy piactér, ahol pultok végeláthatatlan sorain düledeznek a kamu adidas (adios / abibos / adadis) melegítők, cipők, hasitasik és egyebek. Tény és való, a ruházat óriási hányadát teszi ki az elmúlt évtizedekben önálló iparrá vált hamisításnak, ezen túl azonban még számos termék esik áldozatául a jelenségnek, köztük akár életmentő vakcinák is.
A világkereskedelem 5-7%-át kitevő hamisítás 2,5 millió munkahelyet emészt fel a külöböző cégeknek okozott károkon keresztül.
A counterfeit fogalmával párhuzamosan használatos a “knockoff” kifejezés, bár a jelentésük eltér. Knockoff-nak nevezzük azokat a termékeket, amik nem másolják az eredeti termék és brand jellemzőit, viszont imitálják (adidas – abibos) azokat, ezzel alkalmassá válnak a vásárló megtévesztésére, ahogy a direkt hamisítás, úgy ez a tevékenység is illegális. 2008 során 650 milliárd dollárra becsülte a hamisított termékek értékét az International Chamber of Commerce, 2015-re ez közel háromszorosára növekedett.
A hamisított termékek között szerepelnek:
- Élelmiszeripari termékek, ételek, italok
- Ruházati termékek, kiegészítők, cipők
- Gyógyszeripari termékek
- Kozmetikumok
- Elektronikai termékek
- Játékok
- Autóalkatrészek
- Bármi, ami a maga piacán sikeres
A gazdasági károkon és a “meg nem született” munkahelyeken túl jól látszik, hogy a hamisítás komoly probléma, hiszen egy leváló talpú, gyenge minőségű hamis cipő kellemetlen ugyan, de jóval súlyosabb jelenség például a hamis, kétes eredetű gyógyszerek fogyasztása.
De miért vesszük a kamut?
Az első és legkézenfekvőbb válasz szerint azért, mert olcsóbb. Valóban, egy Louis Vuitton táska lehet akár 1020 USD is, a hamisított termékhez hozzájuthatunk csupán néhány dollárért. Más kérdés persze, hogy milyen minőségben, fogadjuk el, hogy vannak akár egészen kiváló minőségű hamis termékek is. A jelen cikk szerzője egy barátunk rendelkezik például olyan Hublot karórával, amit a márkaboltban hatmillió forint alatt nem kapunk meg, a meglepően jó minőségű, hosszú évek óta kifogástalanul működő kamu óra viszont alig harmincezerbe került.
Ha nem egy közeli hozzátartozónk szívgyógyszeréről van szó, akkor csábító lehet egy-egy kamutermék megvásárlása, azonban közvetve megfizetjük a teljes árat, csak más formában, akár térben, időben is teljesen máshol, mint ahol a vásárlás történt. Lássuk a praktikus és a gazdasági, végül a pszichés károkat, amiket egy hamisított termék vásárlásával okozunk magunknak és a világnak:
- Bár ahogy említettük, sok remek minőségű kamutermék van, legtöbbször azonban pocsék minőségű lesz az, amit megveszünk.
- A termék típusától függően akár veszélyes is lehet, egy gagyi elektronikai termék akár a lakásunkat és a fél környeket is tűzbe boríthatja.
- Nincs garancia vagy bármi egyéb, ami minket, mint vásárlót védene.
- Bűnszervezeteket támogatunk, akik sokszor embertelen körülmények között dolgoztatnak embereket, nem ritkán nőket és gyerekeket is.
- Irdatlan méretű iparról van szó, mely hatalmas károkat okoz cégeknek, ezen keresztül komplett országoknak egyaránt.
- Egy hamis termék vásárlásával nem csupán a külvilágnak hazudunk egy jó nagyot, de olyasvalakinek is, akinek a legkevésbé érdemes hazudni az életben, a fürdőszobai tükör elárulja, hogy kiről van szó.
A legtöbben azért vesznek hamisított termékeket, mert a média- és a közösségi média nyomása arra ösztönöz, hogy lépést tartsunk a legújabb divattal, haladjunk a korral, legyünk trendik és szexik, ne maradjunk le. Ez a pszichés nyomás erősebb, mint hinnénk, a Deloitte kutatása szerint például a “millenial” generáció 47%-a használja a közösségi médiát a vásárlási döntései során. A nyomás és befolyásoltság adott, a szükséges költségkeret viszont nem feltétlenül, így nincs más választás, meg kell venni a kamut.
Másokat egész egyszerűen nem érdekel, hogy egy termék hamis vagy eredeti, úgy gondolják, hogy a nagy márkák “keresnek eleget”, semmi sem múlik egy újabb megvett kamuterméken. Persze aki valójában megszenvedi a kamutermék vásárlást az nem feltétlenül az adott brand, hanem a munkavállaló, aki a hamisítás térnyerése miatti leépítések áldozatául esik.
Szintén gyakori jelenség, hogy a vásárló egyszerűen nem is tudja, hogy amit vesz, az nem attól a gyártótól származik, akinek a logóját a csomagoláson látja. Ez tipikusan az online vásárlásoknál fordul elő, a kisméretű, néha gyenge minőségű képen fel sem tűnik, hogy valami nem stimmel, sőt, lehet, hogy a kezünkben tartva sem feltétlenül vennénk észre, hogy egy kamutermékről van szó. Egy ing esetében például akinek egy kicsit is van szeme a kérdéshez az könnyen észreveheti, hogy gond van, egy zsák cement esetében viszont már nem biztos.
Tizenhat tonnát raksz és mennyi a bér…
Említettük már a rossz körülmények között dolgozó munkásokat, akiknek szorgos kezei között a kamutermékek megszületnek. Egy olyan pontjáról van szó a hamisítás-ipar jelenségnek, ami megérdemli, hogy külön foglalkozzunk vele. Ez ugyanis a legembertelenebb, a legtöbb szenvedést okozó része az egésznek, mi legfeljebb szarul nézünk ki a céges csapatépítőn, ha Noke pólóban jelenünk meg, könnyen lehet, hogy egy gyerek viszont a vérét adta érte.
Fontos fogalom a sweatshop, olyan munkahelyre utal, melyben rossz körülméneyek között, rendkívül alacsony bérért dolgoznak emberek, sokszor a legalapvetőbb szabályokat sem betartva. Gyakori és jellemző a túldolgoztatás, a pihenőidő megvonása, a gyermekmunka egyaránt. Természetesen számos nemzetközi szervezet harcol a sweatshopok ellen, mégis rengeteg ilyen üzem létezik még Kínában, Indiában, Vietnámban, Thaiföldön, Malajziában, valamint számos dél-amerikai orszgában, illetve Mexikóban, Indonéziában és más országokban egyaránt.
Amilyen ez a világ, a sweatshopokat nem csak a kamutermék gyártók használják, hanem olyan nagy brandek is, mint a Nike, a H&M vagy akár az Adidas. Nem jelenthetjük ki kategórikusan, hogy csak a kamutermékek vásárlásával segítjük a sweatshopokat, sajnos ez sokszor akkor is teljesül, ha besétálunk az egyik felkapott pláza valamelyik üzletébe. Egy hamisított termék szinte mindig sweatshopban készül, egy eredeti pedig vagy sweatshopban készült, vagy nem.
A számok
Lássuk a nyers számokat, a hamisítás legfontosabb statisztikáit!
- Az USA-ban lefoglalt hamis termékek 83%-a Kínából vagy Hong Kongból származik.
- 2012-ben 3,7 millió adag hamis gyógyszer került az amerikai hatóságokhoz, 10,5 millió dollár értékben.
- A hamis gyógyszerek 16%-a rossz alkotóelemeket tartalmaz.
- A hamis gyógyszerek 17%-a rossz mennyiséget tartalmaz az amúgy megfelelő hatóanyagból.
- A hamis gyógyszerek 70%-a semmiféle hatóanyagot nem tartalmaz.
- Az USA által lefoglalt hamis, Kínából vagy Hong Kongból érkező termékek 2%-át teszik ki a hamisított termékeknek.
A védekezés
A hamisított termékekkel szembeni védekezés legjobb módja természetesen a blokklánc alapú Vechain, ahogy ez a következő részből ki kog derülni. Viszont ha már körbejártuk a témát, álljanak itt a legalapvetőek módszerek, amikkel védekezhetünk a kamutermékek inváziója ellen:
- Gyanakodj, ha remek akciókat látsz!
- Keresd a helyesírási hibákat és az elütéseket a csomagoláson!
- Ha online vásárolsz, nézz utána a webshopot üzemeltető cégnek!
- Hallgass a megérzéseidre, ha valami kamunak tűnik, akkor az is!
Ebben a részben áttekintettük a hamisítás-ipar legfontosabb sarokszámait és jelenségeit, a következő részben töviről-hegyire áttekintjük a Vechain-t mint szolgáltatást, megértjük, hogy hogyan is ad választ az első részben megismert problémára. Kövesd a Kripto Akadémiát, ne maradj le a következő, egyben a sorozat legfontosabb részéről!
