Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) tegnap hozta nyilvánosságra a már régóta várt, ICO-k megítélésére vonatkozó útmutatóját. A testület az ebben foglalt irányelvek alapján fogja megítélni, hogy a különböző kriptós projektek az értékpapírokat szabályozó törvények alá esnek-e, vagy sem. Mivel ezekre sokkal szigorúbb szabályozások vonatkoznak, a többség igyekszik elkerülni hogy ebbe a kategóriába sorolják.
[banner id=”33219″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Ami eddig sem változott, az az úgynevezett Howey-teszt szempontjai alapján történő elemzés, ami egy befektetések vizsgálatára 1946-ban meghozott szabályozás és ami sokak szerint már korából kifolyólag sem alkalmazható a digitális eszközök esetében. Ezen felül azonban most további szempontokat is felsoroltak, melyek mentesíthetnek az értékpapír besorolás alól:
- A megosztott főkönyv technológián alapuló hálózat és az azt használó digitális eszköz a kibocsátásakor legyen teljes mértékben üzemképes.
- A felhasználók azonnal képesek legyenek azt a rendeltetésének megfelelően használni.
- A digitális eszköz célja a felhasználói igények kielégítésr és nem a spekuláció vagy a további fejlesztés finanszírozása legyen.
- A digitális eszköz árának növekedése legyen korlátok közé szorítva.
- Az eszközt azonnal fel lehessen használni a szolgáltatásokért történő fizetésre, ezen szerepkörében működjön fiat pénz helyettesítőként.
- A digitális eszköz birtoklásából származó gazdasági haszon ne befolyásolja annak használatát és funkcióit.
- Az eszközt funkciónak megfelelően és ne az értékének lehetséges emelkedésére alapozva reklámozzák.
- Az eszköz a spekulatív piaci folyamatoktól függetlenül is legyen felhasználható.
- Másodlagos piacok létrehozása esetén csak a platform felhasználói mozgathassanak oda digitális eszközöket.
A fentiek mellett a keretrendszerben többször is megjelent egy új fogalom, az „aktív részvevő” is, amivel arra utaltak, hogy a szabályok nemcsak a kibocsátókra, hanem az őket segítő harmadik felekre is vonatkoznak, tehát elviekben ha egy youtuber egy ICO token jövőbeli magas árfolyamával kampányolna és egy vizsgálat megállapítaná hogy ez jelentős mértékben növelte meg a befektetői kedvet, akkor az az értékpapír jelleg felé dönthetné a mérleg nyelvét.