Németország kartell ellenes hivatala újságírók kérdésére úgy nyilatkozott, hogy a tröszt ellenes törvényt alkalmazni fogják az óriásvállalatok által létrehozott kriptopénzek kapcsán. Néhány héttel azután történt ez, hogy a Facebook tervezett saját kriptopénze, a Libra híre napvilágott látott, nem véletlenül.
[banner id=”33219″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Az elmúlt hetekben központi bankok, és más pénzügyi szervezetek élesen kritizálták a Facebook saját kriptopénzre vonatkozó terveit, ezeknek a törekvéseknek az egyik célja, hogy egy kriptopénz szakértői bizottságot állítsanak fel a G7 országok munkáját segítendő.
Úgy tűnik Németország, és más államok, pénzintézetek attól tartanak, hogy a Libra veszélyeztetheti, megzavarhatja a globális, monetáris politikát, azzal, hogy “népszerűvé” válik, vagyis jelentős mértékben elterjed.
Minden valószínűség szerint nem volt még olyan kriptopénz projekt, ami annyi figyelmet kapott volna állami szervezetektől, mint a Libra, különösen figyelemreméltó ez annak fényében, hogy egyelőre egy tervről van szó, könnyen lehet, hogy még egyetlen sornyi kód sem született meg a rendszerből.
A kartell, kartellezés, és a magyar szakzsargonban trösztként ismert fogalmak hasonló jelentésűek, a gazdasági tevékenység, és cél szinte azonos, ám a pontos jelenségek eltérnek. Trösztről akkor beszélhetünk, ha a monopol ellenes törvény kijásztása, megkerülése érdekében az egy adott piacon dolgozó cégek közösen létrehzoznak egy irányító szervezetet, ezzel gazdasági előnyhöz jutva.
A kartellezésről pedig akkor van szó, ha a konkurens cégek megállapodnak áraik összehangolásában, ezzel torzítva, pontosabban kiiktatva a piaci versenyt, mindannyiuk bevételeit növelendő, és biztosítandó. A kartellezésre jó példa, ha élelmiszeripari nagyvállalatok egyeztetik a cukor, szója, egyéb termékek árát, ahogy ez évtizedeken át meg is történt az USA, és ázsiai egyes cégei között.
Andreas Munt, a német trösztellenes hivatal vezetője korábban is vizsgálta már a Facebook egyes projektjeit, a Libra kapcsán úgy nyilatkozott, hogy “elképzelhető”, hogy feladatukká válik a körbejárása. Korábban pereket is indított Munt hivatala a Facebook ellen, például az adatbányászati gyakorlatai miatt, illetve azért, mert visszaélt monopolhelyzetével.
Nem volt még példa arra, hogy egy nagyvállalat a monetáris politikát “fenyegesse”, így korábbi tapasztalatok híján egyelőre nagy kérdés, és erősen bizonytalan, hogy pontosan mi a német hatóságok célja, sőt, az sem világos, hogy pontosan mik az aggályaik.
A legvalószínűbb az, hogy a központi bankok attól tartanak, hogy a Libra alááshatja saját, fiat pénzeiket, domináns, akár egyeduralkodó pénzzé válhat. Egyesek egészen extrém víziókkal is riogatnak, e szerint a Facebook a “világ bankjává” válhat. Nemrég az USA központi bankjának első embere is hasonló aggályainak adott hangot, bár eddig egyetlen hivatalos szerv sem beszélt arról, hogy a Facebooknak ne lenne “joga” a Libra létrehozására.
Izgalmas időknek nézünk elébe, egyelőre megjósolhatatlan, hogy mi lesz a Libra sorsa, ha egyáltalán megvalósul. Arra kérjük olvasóinkat, hogy mondják el vélményüket a fentiekről egy komment formájában!