Bár a 2017, és 2018 során zajló ICO “láz” mára már szinte teljesen lecsengett, még mindig nagy kérdés minden coin, és token számára, hogy hogyan kerülhetnek fel egy-egy kriptopénztőzsde kínálatába. Utánajártunk, hogy ez pontosan mennyibe kerül manapság.
[banner id=”53199″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
A CoinMarketCap mintegy 250 kriptopénztőzsdét sorol fel, a teljes szám ennél minden bizonnyal jelentősen nagyobb. Arról nem is beszélve, hogy a centralizált, és az eladó, és vevő között közvetlen kapcsolatot teremtő decentralizált tőzsdék tovább színesítik a piacot, jó ideje már az sem teljesen egyértelmű, hogy pontosan mit értünk kriptopénztőzsde alatt.
Fontos kérdés, hogy pontosan mi az üzleti modellje egy kriptopénztőzsdének, magától értetődő válasz a kereskedési jutalék. Emellett azonban bevételi forrás az úgynevezett listázási díj is, bár a piac krémjét jelentő szolgáltatók némelyike, mint például a Binance jótékony célra fordítja ezt a bevételi forrást.
Fontosabb szerepe a listázási díjnak a bevételnél a kontroll, ezzel szűrhetik ki a tőzsdék a kevésbé komolyanvehető projekteket. Ez jól hangzik, de felvet egy ellentmondást, hiszen egy frissen indult, minőségi kriptopénz projektnek nem biztos, hogy van tőkéje arra, hogy bekerüljön egy nagy tőzsdére, pedig lehet, hogy megérdemelné.
[banner id=”53199″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Akár így, akár úgy, nagy szórás mutatkozik a piacon a listázási díjak között, cikkünk készítése során olvastunk például olyan tőzsdéről is, aminek az üzemeltetői szemrebbenés nélkül kértek három millió dollárt egy projektgazdától. Apró szépséghibája volt az ajánlatnak, hogy a tőzsde még el sem indult, az “elsők közötti” listázásért kérték a közel egymilliárd forintnyi díjat.
Mielőtt belevágnánk a kriptopénztőzsdék listázási díjaiba, összehasonlításképp nézzük meg, hogy mennyit kérnek a klasszikus, fiat alapú tőzsdék:
New York Stock Exchange (NYSE): akár 500 000 USD
NASDAQ: legfeljebb 155 000 USD
Felmerül a kérdés, miszerint miért fontos egy kriptopénznek, hogy tőzsdére kerüljön, már szóba került, hogy “kereskedhetővé” kell válnia, ez ezért elengedhetetlen. Ez tény, és való, fontos látnunk azonban azt is, hogy szinte borítékolható árfolyamnövekedés történik, ha egy coin, vagy token bekerül egy nagyobb tőzsdére – vagy akár váltóra, éppen ezért a projektgazdáknak elemi érdeke, hogy ez megtörténjen.
A litecoin például 25%-ot emelkedett, miután felkerült a Coinbase kínálatába. Éppen ezért hajlandóak mélyen zsebükbe nyúlni az alapítók, a nagy projektek esetében akár egyedi ajánlatokat is tenni.
A Bloomberg beszámolója szerint a Ripple például százmillió dollárnyi XRP-t ajánlott a Coinbase-nek, ha felveszi kínálatába, a Gemini kriptopénztőzsdének pedig egymillió dollárt ajánlottak ugyanezért.
Mindemellett a tőzsdék, és váltók rendre azt hangoztatják, hogy a projekt minőségén van a hangsúly, nem azon, hogy mennyit kereshetnek a felvételével, egy hosszútávon gondolkodó vezetés esetében ez bizonyára így is van.
A Bitcoin Market Journal összefoglalója szerint három kategóriába sorolhatjuk a kriptopénztőzsdéket, a mérettel egyenes arányban nő a listázási díj:
- Egy “kis” tőzsdén a díj 1 és 5 BTC között van.
- Egy “közepes” méretű tőzsde már 10 és 50 BTC közötti összeget kér.
- A piac krémje pedig 1 és 2,5 millió dollár közötti összeget kér a listázásért.
Vannak azonban olyan kriptopénztőzsdék, melyek egyáltalán nem kérnek listázási díjat, meglepő módon ezekre a legnehezebb bekerülni. Hiszen a döntésüket tisztán a projekt minőségére alapozzák, szigorú kritériumok egész sorának kell megfelelni.
Érdekes, talán kissé visszás esetek is vannak, a listázási díjat nem kérő tőzsdék táborát erősítő Bittrex például nemrég pénzt kért a Bitcoin Gold-tól azért, hogy kínálatában tartsa a projektet.
Bár később kiderült, hogy a Bitcoin Gold elleni 51%-os támadásból eredő károk megtérítése kapcsán kérte a Bittrex, hogy a projektgazdák is vegyük ki a részüket. A kriptopénztőzsdék teljes száma kapcsán azt is látnunk kell, hogy szinte minden országban vannak helyi tőzsdék, és váltók is, utóbbi kategóriába esik például a 400 kriptopénzt kínáló hazai Mr. Coin is.
A következő évek során előreláthatólag konszolidálók a kriptopénztőzsdék piaca, talán már ma sem olyan jó üzlet elindítani egy újabb tőzsdét, jelenleg a piac a bullrun folytatására, további tőke beáramlására vár, nem újabb tőzsdék indulására.