A Millásreggeli különkiadásában Debreczeni-Raskó Gabriella, a MrCoin.eu kommunikációs igazgatója és Raskó László, a cég stratégiai menedzsere kommentálta az elmúlt hetek Kínával kapcsolatos történéseit. A következőkben a velük készült interjút olvashatjátok el
Ha inkább meghallgatnád az adást, klikkelj a lejátszásra.
Vázoljuk fel annak a történetét, hogy Kína hogyan is került bele a kriptovilágba. Milyen volt a hozzáállása régen és most?
2016-ig nagyon nyugis hely volt Kína a kriptopénzek számára. Amellett hogy megtűrték őket, a kriptopénzbányászat jelentős része (50%+) is itt összpontosult, amit egészen mostanáig nem is nagyon szabályoztak, bár a hírek szerint 2021-től ez megváltozhat.
2016 után azonban egyre szigorodtak az előírások. Betiltották a kriptotőzsdék üzemeltetését, az ICO-k indítását és nem engedték az ilyen témájú rendezvények lebonyolítását sem, valamint az ezzel foglalkozó fórumokat és chat szobákat is bezáratták.
Tehát az állam a bányászaton kívül minden mást nem kívánatosnak minősített.
Igen és ez azért volt meghatározó a kriptopénzek szempontjából, mert a kínai forgalom adta a globális kereskedési volumen ~90%-át, ami így az egyik napról a másikra eltűnt.
És ez miért alakulhatott így? Miért itt összpontosult a forgalom és miért itt található a legtöbb bányász?
Kína nagyon nyitott az innovációra, amit például a fizetési szolgáltatások területén is észre lehet venni. Az országban már szinte mindenhol csak egy QR kód leolvasásával lehet fizetni, de van ahol már elkezdték bevezetni az arcfelismerésen alapuló fizetési megoldásokat is, amihez már telefon sem kell.
Aki bújt, aki nem: Kínában terjed az arcfelismeréssel történő fizetés
Ők egy olyan társadalom, ami átugrotta a bankkártyás fizetések korszakát és készpénzről egyből a mobilos fizetésekre váltott. A kriptopénzek is egy ilyen újításnak számítottak és ezért nagyon gyorsan elterjedtek az országban.
És mi történhetett 2016-ban?
A kínai párt és az állam próbál kontrollálni mindent ami az országban történik, például a pénz be- és kiáramlását is. Az ország valutáját, a jüant tudták kontrollálni. Meg tudták határozni, hogy ki és mennyit vihetett ki belőle az országból, de a bitcoin esetében ez lehetetlen. A bitcoin lehetőséget teremtett arra, hogy bárki kimenekíthesse a pénzét, ha el akart menni Kínából.
Akkor rájöttek, hogy a blokklánc technológiát nem tudják kontrollálni?
Igen és éppen ezért furcsa amit kommunikál az állam, mert ők azt mondják, hogy csak a kriptopénzeket tiltják, de a blokkláncot nem, ami azért összefügg.
Persze vannak olyan privát blokkláncok, amik kripto nélkül is működnek. Ilyen lehet például egy bank saját belső rendszere, amin az elszámolásokat végzik saját maguknak, de ez igazából nem más, mint egy adatbázis, amiből hiányoznak a blokklánc előnyei, például a megmásíthatatlanság és a szabad felhasználás, amivel a forráskódot bárki ellenőrizheti.
Kína azt mondta, hogy az innovációt azért szeretné megtartani, de főleg a privát blokkláncokat kezdte el támogatni, egészen annyira, hogy az ezzel foglalkozó startupok 40-50%-a állami finanszírozást kapott. A kriptók így egy időre a háttérbe kerültek, de most a Libra megjelenésével minden felborulhat.
De a kínaiak azért megtalálták a kiskapukat, nem? Sokszor láthattuk, hogy a nagy árfolyammozgások az ottani nappali órák alatt történtek. Az emberek nyomták tovább a kriptózást?
Arra szerintem rájöttek, hogy a Bitcoint nem lehet betiltani, még a kínai tűzfal ellenére sem.
Ez a tűzfal a bitcoin ellen hatástalan?
Ami ellen felhasználhatják azok a tőzsdék. A weboldalakat könnyen le lehet állítani, de egy blokkláncot, ami ezernyi szerveren fut már nem.
A tiltásoknak milyen hatása volt?
A bányászokat ez ugye nem érintette, ők nem ijedtek ment, folytatták amit addig is csináltak. A bitcoin árfolyama viszont 40%-ot zuhant, amikor bejelentették a szigorításokat. Az ICO-kat teljesen betiltották és ezekből a kínaiak szinte teljesen kimaradtak.
És mi történik most?
Júliusban szinte csak pozitív hírek érkeznek az országból. Az állami hírügynökség például arról közölt egy hírt, hogy a bitcoin milyen jó menekülő eszköz a gazdasági válságok idején. Egy másik hír egy bírósági ítéletről számolt be, amiben kimondták, hogy a bitcoin egy vagyontárgy és ezáltal védi a kínai jogrendszer. Végül pedig a világ negyedik legnagyobb bankja, a Bank of China is megjelentetett egy részletes infografikát arról, hogy mi az a bitcoin, hogyan jött létre, miért ingadozik az árfolyama és mik azok a jelek amik arra utalnak, hogy még sokáig velünk fog maradni.
Ez egy teljes hátra arcnak tűnik. Összefügghet ez azzal, hogy a Facebook bejelentette, hogy csinálni akar egy világpénzt?
Találgatunk, de ez az egyik lehetséges magyarázat. A Huawei vezetője például azt javasolta, hogy Kínának is meg kellene csinálnia a saját globális pénzét és versenyeznie kellene a Facebookkal. A társadalomnak viszont ebben az esetben el kellene magyarázni, hogy a kripto azért mégsem olyan rossz, mint amilyennek korábban beállították.
Érdekes csavart ad a történetnek az is, hogy a Facebook a napokban figyelmeztette a befektetőit is, hogy a Libra nagy ellenállásokba ütközött és korántsem biztos, hogy meg fog majd valósulni.
A Librával akkor most lehet hogy kiugrasztották a nyulat a bokorból.
A Libra vezetője a kongresszusi meghallgatásán azt mondta, hogy ha nem a Facebook fogja megcsinálni ezt a globális pénzt, akkor majd mások fogják azt létrehozni, akiknek az értékei merőben mások, mint amerikáé. Nem nehéz kitalálni, hogy kikre gondolt.
És míg a Facebook sorozatos adatvédelmi botrányai sokakat aggasztanak, Kínában egészen máshogy viszonyulnak ehhez a dologhoz. Ott elfogadták, hogy az ország vezető szerepének az érdekében lemondjanak ennek a fontosságáról, ami hatalmas versenyelőnyt jelent számukra.
És vannak arra utaló jelek, hogy már belekezdtek volna az állami kriptopénz létrehozásába?
Egyelőre erről még nem tudunk, de a technológiájuk már meglehet hozzá. A legtöbb kriptopénz egyébként is publikus, így könnyű lemásolni és kicsit átalakítani egy már működő megoldást.
És pénz is lenne hozzá. A világ egyik legnagyobb gazdaságával azért nehéz lenne versenyeznie egy magánvállalkozásnak. Láttunk már iparágakat a semmiből kinőni Kínában.
Igen, 10 éve még a Huawei sem volt sehol, aztán jól kitömték állami pénzzel, ma pedig már a világ egyik legnagyobb telefongyártója.
Akkor a labda most ismét a nyugat térfelén pattog. El kell dönteniük, hogy átengedik-e Kínának a Libra projektet. De miért is lenne baj, ha Kína hozná létre a maga Libráját? A Huawei is elég jó telefonokat gyárt.
Az alapvető értékek nagyon eltérőek. Ha Facebook fogja ezt létrehozni, azért abban még lehet némi szabadság és cenzúrázatlanság. A nyugati világ számára még fontos, hogy valamennyi privát szférája legyen az embereknek. A kínai világpénz ezzel szemben valószínűleg teljes kontroll alatt lesz.
Kínában már most is pontozzák az embereket és ha valami csúnyát mondasz az államról, akkor nem utazhatsz el és nem vehetsz meg bizonyos dolgokat. Egy ilyen rendszerben bármikor zárolhatják a számládat és elveszítheted mindenedet. Egyébként van is egy videó, amiben kínaiakat kérdeznek arról, hogy mit szólnak ehhez a rendszerhez, de a többség ezt teljesen rendben lévőnek tartja.
Ha szívesen hallgatnál a fentihez hasonló interjúkat, tekerj a 90.9 Jazzy Rádióra, ahol kedd reggelenként a MrCoin.eu szakértői és a Millásreggeli stábja kommentálja a kriptovilág legfontosabb történéseit.
