Lesz, vagy lesz gazdasági válság, és pontosan mikor?

spot_img

Az elmúlt években egyre többen rebesgetik, hogy gazdasági válság közeleg, hallhattunk már 2018-ról, 2019-ről, újabban pedig 2020-ról, sőt 21-ről is, mint az újabb válság kirobbanásának időpontja. Úgy tűnik, a világ meglehetősen biztos abban, hogy ez be fog következni, csak az időpontot nem sikerült eddig eltalálni. Kérdés persze, hogy mit is jelent a válság, számunkra pedig az különösen érdekes, hogy hogyan hathat egy globális válság a kriptopénzek területére.

Sokak szerint igazi válság akkor van, amikor az emberek kenyérjeggyel állnak kígyózó sorokban, annak is megpróbáltunk utánajárni, hogy milyen hatása lehet a hétköznapokra egy újabb, globális gazdasági krízisnek. Ha átnézzük a Wikipédia listáját a világ gazdasági válságairól, akkor azt látjuk, hogy szinte minden évben van valahol egy-egy krízis, persze nagy részüknek nincs globális hatása.

Egy másik listát áttekintve azt láthatjuk, hogy a nagy hatású, globális válságok kapcsán nem feltétlenül igaz az a közkeletű vélekedés, miszerint nagyjából tíz évente, “menetrendszerűen” következnek, már csak azért sem, mert többször is megtörtént, hogy két egymást követő évben jelent meg egy-egy olyan válság, ami megkapta a “globális” jelzőt.

Amilyen bonyolult a világgazdaság, olyan sok oka lehet egy-egy válságnak, elég, ha áttekintjük néhány nagyobb hatású válság elnevezését:

  • A 70-es évek olajválságai
  • Az 1982-es latin-amerikai hitelválság
  • Az 1987-es Black Monday tőzsdei válság
  • Az 1994-es Tequila Crisis
  • Az 1997-8-as ázsiai pénzügyi válság
  • A 2000-es dotcom lufi
  • A 2007-8-as globális pénzügyi válság
  • A 2012-ben tetőző európai hitelválság

Arról nem is beszélve, hogy időben sem könnyű körülhatárolni egy-egy válságot, úgy tűnik sokszor inkább folyamatokról van szó, mintsem egy adott időpillanattól induló jelenségekről.

De egyáltalán mi az a gazdasági, pénzügyi válság?

A Wikipédia szerint:

A válság a termelésnek, a forgalomnak és a fogyasztásnak zavaraiból keletkező gazdasági baj, mely mindig értékek megsemmisítését vonja maga után. A munkamegosztás rendszere mellett minden gazdálkodó egyénnek számítania kell mások gazdasági tevékenységére; ha e számítások nem válnak be, a gazdasági életben zavarok keletkeznek, s ha ezen zavarokat általánosan érzik, válságnak mondják a bajt.

A gazdasági élet különböző tevékenységeinek egymással helyes arányban kell lenniük, nevezetesen a termelésnek a fogyasztás mértékéhez és irányához kell alkalmazkodnia, a forgalomnak pedig a termelés és fogyasztás szolgálatában kell állnia. Ha a gazdasági tevékenységek valamelyike nagyobb arányú működést fejt ki, mint amekkorára a többi ágnak szüksége van, vagy megfordítva nem képes a többiek szükségleteinek megfelelni, akkor ez az aránytalanság valamelyik gazdasági körben vagyoni veszteségeket okoz, s ez a válság.

Az erősen tankönyvszagú definíciót bizonyára könnyen rá lehet húzni például a “Great Depression”-ként ismert 1929-es gazdasági válságra, a túltermelés valóban fontos jellemzője volt az akkora krízisnek. Más kérdés, hogy a mai, az akkorihoz képest jóval összetettebb gazdasági környezetben mennyire állja meg a helyét a leírás, szerencsére azonban az Investopedia naprakészebb:

Egy pénzügyi válság során a (pénzügyi -szerk.) eszközök ára jelentősen csökken, a vállalkozások, és a magánszemélyek nem képesek hiteleiket fizetni, a pénzügyi szervezetek likviditási problémákkal szembesülnek. Egy pénzügyi válságot gyakran kötünk bank-, vagy általános pánikhoz, mely során a befektetők eladnak, vagy kiveszik megtakarításaikat, attól tartva, hogy az értéke tovább csökkenne, ha az adott intézményben tartanák továbbra is.

Más, pénzügyi válsgáként jelölt válságok során kidurranhat egy spekulatív buborék, részvények ára zuhanásnak indulhat, pénzeszköz kerülhet krízisbe. 

Egy pénzügyi válság korlátozódhat a bankokra, de átterjedhet egy komplett gazdaságra, egy régió gazdaságaira, vagy akár a globális gazdaságra is.

Akkor egy válság az, amikor valami elromlik a gazdaságban, és ez kihat minden másra?

Úgy tűnik igen. Ha azt feltételezzük, hogy a globális gazdaság egészét ugyanúgy egy – hatalmas – egységként, és rendszerként kezelhetjük, mint egy ország gazdaságát, akkor minden bizonnyal ugyanazok a törvényszerűségek vonatkoznak mindkettőre. Ha a finoman hangolt rendszerben valami elromlik, akkor borulhat a rendszer egésze, a kérdés csak az, hogy mi lehet az a valami, ami “elromlik”.

A 2008-as válság kapcsán ma már talán egyértelmű, hogy a túlzott mértékű hitelezés okozta a problémát, a kellő fedezet nélküli – sokak szerint esztelen – hitelnyújtást csak tetézte a hitelek összecsomagolása, majd további értékesítése, ezzel borítékolható volt, hogy az ingatlanpiac problémája tovagyűrűzik az amerikai, és a globális gazdaság egészére.

Olajválság

Az 1973-as olajválságot például az okozta, hogy az OPEC úgy döntött, megnégyszerezi az olaj hordonkénti árát, egészen 12 dollárig emelve, válaszlépés gyanánt az Izraelnek nyújtott amerikai segítségnyújtásra.

Könnyű belátni, hogy az olajfüggésben élő gazdaságokban – ez alól nincs kivétel – az olaj árának emelkedése hirtelen hatalmas emelkedést hozott a fuvarozásban, ezt az áremelkedést be kellett építenie a gyártóknak minden termékük árába, ez óriási többletkiadást okozott a vállalkozásoknak, és háztartásoknak, a markáns többletkiadás pedig egyetlen lépésben elvezet ahhoz, hogy a kiadások drasztikusan csökkennek, ha csökkennek a kiadások, akkor mások bevételei csökkennek.

Márpedig csökkenő bevételek mellett a növekvő kiadások nem vezetnek túl sok jóra.

Black Monday

Ez a válság jól szemlélteti, hogy a technológiai fejlődés is lehet ludas egy krízis kirobbanásában, 1987 október 19-én az akkor még viszonylag új szoftveres kereskedés okozott káoszt. Az előre meghatározott eladási értékekre automatikusan reagáló szoftverek eladási hullámhoz, majd hamar pánikhoz vezettek, a dominó effektus nem maradt el.

Persze fontos hozzátennünk, hogy egy 1982 óta tartó bikapiacban jártunk éppen, lehet, hogy ez is hozzájárult a zuhanáshoz, és a medvék megérkezéséhez. Az viszont biztos, hogy sosem lett tesztelve, hogy milyen hatása lehet annak, ha szoftverek ezrével adnak ki eladási-, és vásárlási megbízásokat. Úgy tűnik fontos lett volna a bevezetés előtt kísérletezni.

Tequila válság

A cikknek ezt a szekcióját már lezártuk volna, hiszen két random példa elegendő, de ezt a válságot a neve miatt muszáj volt körbejárnunk. Mint kiderült, csak a neve izgalmas, valójában hétköznapi esetről van szó. Az elnevezés Octavo Paz mexikói írótól származik, valamiért ez ráragadt hazája súlyos gazdasági válságára.

A valutaválságként induló krízis első állomása során a kormány úgy ítélte meg, hogy fenntarthatatlan a pezo dollárhoz képesti rögzített árfolyama, ezért ezt feloldották, ez hamar bizalmi válsághoz vezetett, a külföldi tőke tömegesen kezdett el kivonulni az országból, ezáltal hamar gazdasági válság alakult ki az országban.

Néhány nap alatt 50%-ot veszített értékéből a mexikói peso.

Hamar elindult a bankválság is, ráadásul az USA-ban akkoriban megjelent kamatemelkedés még jutalmazta is a tőkekivonást az országból, ezzel csak tovább tetézve a bajt. Nem sokat segített az egyik elnökjelölt meggyilkolása sem, a gazdasági káoszt ismét tovább fokozta a politikai bizonytalanság. Vágül az IMF közel ötven milliárd dolláros segélynyújtása enyhítette a százhúszmilliós észak-amerikai állam nehézségeit.

De mi okozhatja a következő válságot?

Sokak szerint az, hogy ma ezer szálon kötődnek egymáshoz a különböző gazdaságok – többek között az USA, és Oroszország is – érték, hiszen a közös gazdasági érdekek szavatolják a békét, a fegyveres konfliktusok elkerülését. Megint mások szerint komoly veszélyeket is hordozhat az összefonódás korábban soha nem látott mértéke, hiszen ebben a világban ha bajba kerül egy nagyobb szereplő, akkor magával ránt mindenki mást is.

Mielőtt azonban rátérnénk a következő válság lehetésges kiváltó okaira, fontos megemlítenünk, hogy 2018 végén komoly tőzsdei pánik alakult ki, a kérdés csak az, hogy erre mennyire emlékszünk. Azok, akik tőzsdézésből élnek bizonyára tudnának róla mesélni, rajtuk kívül azonban a legtöbben valószínűleg nem is értesültek erről, legfeljebb átfutottak egy összefoglalót az Indexen, vagy valamelyik másik vezető lap hasábjain.

Visszatérve az anyagunk elején említett gondolatra, a “válság” szót fontos helyesen értelmeznünk, ha úgy tetszik a “helyén kezelnünk”, könnyen lehet, hogy a szó hétköznapi értelmében tényleg “csak” akkor van válság, amikor az emberek kenyérjeggyel állnak sorban.

Ki tudja, lehet, hogy a soronkövetkező válság – bár sokaknak okoz majd komoly veszteségeket – de grafikonok létezik majd csupán, nem “üti” meg komolyan a hétköznapokat, nem okoz olyan problémákat, amik tényleges hatással vannak az életünkre. Persze az is lehet, hogy olyan pusztítást végez majd, amit korábban el sem tudtunk képzelni.

Kína

Sokan “mutogatnak” Kínára, mint a következő válság lehetséges kiváltó okára, tény, és való, az ázsiai ország globális gazdasági súlya óriási növekedésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A kínai gazdaság nagymértékű növekedése nem problémáktól mentes, ingatlan-, és hitelbuborékok, társadalmi-, és katonai feszültségek szegélyezték, és kísérik mind a mai napig a növekedést.

Feltéve, hogy még mindig növekedésről beszélhetünk, sokak szerint a kínai gazdaság már stagnál, sőt, bajban van. A hitelezés szintje a gazdasági termeléshez képest a tíz évvel ezelőtti 150%-ról 250%-ra emelkedett Kínában, ez is egy potenciális veszélyforrás.

Mindemmelett Kínában nagyon erős a központi irányítás, így egy kialakuló válság esetén nagyobb mozgástérrel, és több lehetőséggel rendelkezik az állam, mint a nyugati országok esetében, ez akár elejét is veheti a probléma elfajulásának.

Európa

Az olasz gazdaság hosszú évek óta gyengélkedik, de ez csak az egyik problémája a számos nemzet, számos nehézségével szembesülő gazdaságaiból álló EU-nak. A Brexit, a “kétsebességes Európa”, vagyis a nagymértékű különbségek a korábban, ás az újabban csatlakozó tagországok között komoly feszültségeket, és potenciális gazdasági katasztrófákat hordoznak magukban, ezért gondolják sokan, hogy az EU lehet a következő globális válság kiindulópontja.

USA

Azt mi nem tudjuk, hogy a történelem valóban ismétli-e önmagát, az viszont biztos, hogy az USA gazdasága ma számos hasonlóságot mutat a 2008-as válságot megelőző időszakkal. Akkor az alacsony kamatlábak arra ösztönözték a bankokat, hogy egyre magasabb kockázatú hitelfevevőkkel állapodjanak meg, így alakult ki az úgynevezett “subprime” hitelválság.

Ahogy említettük, a profitra éhes befektetőknek ráadásul még tovább is értékesítették ezeket a hiteleket, tovább tetézve a bajt. Ma nem – újabb – családi házra vágyó magánemberek vesznek fel rengeteg hitelt, hanem az amerikai vállalkozások, a hiteleiket pedig ugyanúgy továbbértékesítik a bankok.

Sok-sok cég vett fel hitelt az elmúlt évtizedben, de nem azért, hogy új fejlesztésekre, eszközökre, munkahelyteremtésre fordítsa. Azért, hogy a saját részvényeiből vásárolhasson, ezzel felhajtva az értékét, így elérve, hogy minél zsírosabb bónuszokban részesülhessen a vezetőség.

Úgy hangzik, mint egy tuti recept a katasztrófához? Pontosan úgy.

A céges hitelállomány 2,5 billió dollárról 7,5 billióra növekedett, ezzel megháromszorozva az eleve magas értéket. Ráadásul ennek java úgynevezett “BBB” besorolású, az ezt követő érték a “junk”, azaz bóvli kategória. A problémát csak tetézi, hogy a különösen magas kockázatú cégeknek nyújtott hitelezés is megduplázódott 2008 óta.

Hab az időzített bombán egész gazdasági problémahalmazon az 1,3 billió dolláros úgynevezett “student debt”, a hitel, amit az amerikai fiatalok vesznek fel azért, hogy részt vehessenek a fizetős felsőoktatásban, és a járulékos költségeket is fedezni tudják.

De mikor kel ki a rohadt tojás?

Ez az a kérdés, amire a világon senki sem tudja a választ, a korábbi válságok tapasztalatai alapján egyik sem volt váratlan, mindegyiknek voltak előjelei, sőt, rendre voltak olyan szakemberek, akik figyelmeztettek egy-egy válság veszélyére, rámutattak a kiváltó okokra, de a pontos kirobbanási időpontot nagyon ritkán sikerült megjósolni.

A 2008-as válság idején voltak olyan közgazdászok, akik szupersztárrá váltak a szakmájukban, mert megjósolták a válság kezdetét, utóbb azonban kiderült, hogy hosszú évek óta minden év elején írtak arról, hogy idén bizony nagy baj lesz.

Lehet, hogy idén, lehet, hogy jövőre, lehet, hogy 2021-ben, de az is lehet, hogy 2023-ban lesz válság. Komolytalannak hangzik a találgatás? Nem véletlenül, hiszen az is. Sajnos azonban pontosan ez jellemzi ma az előrejelzéseket, senki sem tud biztosat mondani, hiszen még abban sincs egyetértés, hogy mi okozza majd a válságot.

De biztos, hogy lesz válság?

Ez az egyetlen dolog, ami biztos. Nem tudjuk, hogy honnan indul, azt sem, hogy milyen hatása lesz. De az elmúlt száz év tapasztalatai, és a világgazdaságban ma azonosítható problémák alapján egészen biztosak lehetünk abban, hogy valamikor a következő 1-2, vagy 3-5 év során kirobban egy nagyobb hatású, globális krízis.

Na, és hogy hat ez majd a kriptopénzekre?

Erről még kevesebbet tudunk, mint az eddigiekről, hiszen semmilyen korábbi tapasztalatunk nincs, a gazdasági válságok kapcsán legalább vannak korábbi tapasztalatok, amikre alapozhatjuk a feltételezéseinket. A kriptopénzek elmúlt tíz éve során nem következett még be nagyszabású, globális válság, így fogalmunk sincs arról, hogy milyen hatása lesz majd a területre.

Az árfolyam az egekbe szökik, vagy nem

A legkézenfekvőbb, és a leggyakrabban emlegetett elképzelés szerint amikor elindul a válság, akkor a bitcoin, és a vezető kriptpoénzek árfolyama úgy megugrik, hogy csak na, hiszen menekülő eszközként használja majd a világ. Ez önmagában jól hangzik, egyelőre azonban nincs okunk feltételezni, hogy olyan válság közeledik, ami a befektetésként, értéktárolóként, tartalékképzőként használt eszközökbe vetett bizalmat olyannyira megtépázza, hogy az emberek tömegesen keresnek majd más megoldást.

Az, hogy egy válság jótékony hatással lesz a bitcoin árfolyamára feltételezés, csak akkor derül ki, amikor kész helyzet előtt állunk.

Arról nem is beszélve, hogy a bitcoin versenyben van például az arannyal, és más befektetési lehetőségekkel, arról sem tudunk biztosat, hogy melyik lehetőséget választják majd a menedéket kereső befektetők – ha egyáltalán lesznek ilyenek.

Illetve azt is szem előtt kell tartanunk, hogy amikor baj van, akkor az emberek először a legkockázatosabb – vagy annak gondolt – eszközből veszik ki a pénzüket, ebben a megközelítésben a sokszor minden másnál sérülékenyebb árfolyamú bitcoin nem szerepelne túl jól.

A korábbi tapasztalatok is ezt igazolják, egy válság kirobbanásakor a cégeknek, és a kisbefektetőknek pénzre van szüksége, valóban abból veszik ki először, amiben a legnagyobb kockázatot látják. Lássuk, hogy miért jelent nagy kockázatot a bitcoin befektetői szempontból:

  • Még csak tíz éve van jelen, így kevés információ áll rendelkezésre a viselkedéséről.
  • A szabályozása még tisztázatlan, ez további kockázatot, pontenciális problémát jelent.
  • Biztonsági kockázat, számos kriptopénztőzsde feltöréséről érkeztek hírek az elmúlt évek során, eleve számos bizonytalansági tényező adott.
  • Sok befektetésre lehet biztosítást kötni a világban, így ha beüt a baj, akkor nem kell pánikba esnie a befektetőnek, ez a lehetőség a bitcoin esetében nem adott.

A lényeg nem az, hogy mik a valódi veszélyek, a lényeg az, hogy mit gondolnak az emberek. Lássuk be, a mai világban az általános megítélése a bitcoinnak, és általában a kriptopénzeknek az emberek széles körében nem túl kedvező.

A bitcoin nagy “versenytársa”, az arany viszont számos válságban velünk volt már, a közvélekedés szerint jó megoldás baj esetén, az arany mennyisége véges (ahogy a bitcoinnak is, de ismételten az emberek véleménye számít, nem a tények), hordozható (a bitcoin nem hordozható), be lehet varrni a párnába (a bitcoint nem lehet), mindenhol, mindenki el fogja fogadni, ha igazén rosszra fordulnak a dolgok (a bitcoinról ezt sem mondhatjuk el).

Könnyen lehet, hogy egy válság során a bitcoin, és a kroptopénzek nem “jól”, hanem nagyon is rosszul járnának.

Mindemellett az is igaz, hogy több példát is láthatunk arra – főként afrikai országokban -, hogy a helyi pénzbe, és az államba vetett bizalom megrendülése, netán teljes hiánya miatt bitcoint-t használnak az emberek.

Százbilliós bankjegy helyett inkább a bitcoin

Azonban ahogy a gyógyszerészek mondják: az ember nem nagy patkány, egy “apró” kísérletből nem vonhatunk le nagy következtetéseket.

Azt is látnunk kell, hogy egy válság idején a “minden mindegy” logika magasabb kockázattűréshez is vezethet, a “kisebbik rossz” logikája akár jelentős bitcoin árfolyamnövekedést is okozhat. Ha ez bekövetkezik, akkor a lehetséges magyarázatok között bizonyára elangzik majd az “ezt még nem próbáltuk” logika is.

Összefoglaló

Csak egy dolog biztos: a bizonytalanság, illetve még egy: lesz válság. Hogy mikor, és honnan indul, tömeges éhínséghez vezet, vagy akkor történik, amikor éppen egy túlárazott moziban nézzük a legújabb képregényadaptációt, és észre sem vesszük, az szintén bizonytalan.

A bitcoinra, és általában a kriptopézekre gyakorolt hatása pedig szintén megjósolhatatlan, lehet, hogy a kockázattűrés emelkedése, ha úgy tetszik a kétségbeesés jelentős befektetéseket eredményez majd, ahogy az is elképzelhető, hogy a legnagyobb kockázatú eszközből, esetünkben a bitcoinból veszik majd ki elsőként pénzüket az emeberek, biztosítandó, hogy legalább a fűtést ki tudják fizetni, miután elvesztették a munkájukat.

Mi mindenesetre figyelemmel kísérjük az eseményeket, tartsatok velünk továbbra is, csatlakozzatok Discord csatornánkhoz, kövessetek minket a Facebook-on, és a YouTube-on is!

spot_img
spot_img
spot_img
spot_img