A héten a San Francisco-i Blockchain Week rendezvényen lépett a közönség elé a Vault12 nevű kriptós startup. Ők új módot találtak arra, hogy az ember biztonságosan tárolja saját privát kulcsait. A megoldás lényege, hogy az adott felhasználó családi és baráti körét bevonva tárolja el a privát kulcs és seed phrase egy-egy részét. A különálló részeket aztán a kellő pillanatban egyesíteni lehet, amiből megkapjuk a saját privát kulcsunkat.
A Vault12 megoldása az „Őrzőknek” nevezett megbízható baráti vagy családi körünk jutalmazásáról is gondoskodik: az ő „munkájukért” ethert kapnak a rendszertől. A Vault12 főleg azért került a hírekbe, mert a Winklevoss Capital, a Winklevoss ikrek kriptós befektetési társaságától is kaptak befektetést, akik úgy tűnik, látnak fantáziát az ötletben.
[banner id=”69210″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Ha már a nagynevű befektetőknél tartunk: a héten Jack Dorsey, a Twitter kriptobarát CEO-ja árulta el, hogy 10 millió dolláros befektetéssel szállt be a CoinList nevű tőzsdébe. A CoinList tárcát és tőzsdét fejleszt, valamint egy IEO-k lebonyolítására szabott felületet. Valószínűleg fiat rámpákkal is számolnak. Ezzel együtt még mindig nem tűnik forradalminak a dolog, hiszen egyre több tőzsde versenyzik egyre kevesebb felhasználóért, miközben a derivatív tőzsdék most élik csúcsukat.
Szóba kerültek a fiat kapuk: a Binance oroszországi felhasználói kaptak egy rubel feltöltési lehetőséget. Erről már maga CZ is beszélt egy moszkvai meetup során, ahol 700-an vettek részt. A Binance bankokkal és pénzügyi szolgáltatókkal tárgyalt ennek a lehetőségéről, majd a héten már élesbe is állt a rubel támogatása. Ha már Moszkvában járt, Putyinnak is benyalt egy kicsit: a közönségből megkérdezték, hogy ki az a személy, aki a legnagyobb hatást gyakorolhatja a kriptóra a közeljövőben. Erre CZ Putyint választotta, mivel az orosz parlament előtt áll egy törvénytervezet, ami kedvezően befolyásolhatná a Binance és más kriptotőzsdék működését.
CZ a moszkvai meet and greeten. Fotó: Ana Baydakova, CoinDesk
De egyébként nem csak az orosz „kriptorubel” van készülőben, hanem a kínai állami digitális valuta is. Egész héten Kínával voltunk elfoglalva (itt, itt és itt), mivel a Kínai Kommunista Párt főtitkára pozitívan nyilatkozott a blokkláncról, amivel egy történelmi pumpát indított el.
Itt nyugaton a hangulat kettős. Az IMF egyik jelentése a héten arról írt, hogy öt év múlva tömegesen elterjednek majd a központi bankok által kibocsátott digitális valuták. Egyelőre nincs olyan európai állam, amire olyan magabiztosan tudnánk mondani, hogy „itt biztos meglesz addigra!”, mint Kína – ahol a pletykák szerint 2020 elejére készen állhat.
Igény viszont volna rá: a 200 darab német pénzintézetet tömörítő Német Bankok Egyesülete nevű lobbicsoport felszólított a digitális euró elkészítésére. A Deutsche Bankot és a Credit Suisse-t is soraiban tudó csoport szerint a bankszektornak és a központi bankoknak mihamarabb össze kell fogniuk annak érdekében, hogy egy digitális eurót hozzanak létre. A SEPA már nem elég – mondta a csoport, mivel a tranzakciókat a digitális folyamatokba nem lehet beilleszteni.
A nem központi bankhoz kötött Libra most épp európai és amerikai össztűz alatt áll. A héten a Tanácsban szögezte le Franciaország, Németország, Olaszország és Hollandia pénzügyminisztériuma, hogy meg kell akadályozni a Libra indulását. Részletekről itt írtunk.